Főként a középfokú oktatásban jellemző, hogy félévközi hiányzásai miatt nem lehet lezárni a tanulót, de olyan fiatalokról is tud a tanfelügyelőség, akik bár beiratkoztak valamelyik középiskolába, mégsem jelentek meg az első félév tanóráin – tudtuk meg Görbe Péter főtanfelügyelőtől. A tanfelügyelőség statisztikai adatai szerint a megyében az általános és középfokú oktatásra jelentkező diákok közül végül több mint ezren vagy eleve meg sem jelennek, vagy időközben lemorzsolódnak. Statisztikai kimutatást készített a tanfelügyelőség az első félévre vonatkozóan arról, hogy tanév elején a megyében hányan jelentkeztek állami oktatásra, és abból végül hányan fejezték be az első félév tanulmányait. A kimutatásból kiderül, hogy a tanév elején általános, illetve középfokú oktatásra beiratkozott 37 813 diákból végül 36 449-en fejezték be az első félévet, vagyis 3,6%-uk végül különböző okok miatt nem jelent meg a megyei tanügyi rendszer nyilvántartásában. Ezek között lehetnek olyanok, akik időközben elköltöztek, többségükről azonban nem tud a tanfelügyelőség. 1364 beiratkozotthoz tanuló a félév végén nem szerepel az iskolák adatbázisában, ennyien tehát lemorzsolódnak. A középfokú oktatásban a legtöbb a hiányzás Kiugróan magas a hiányzások miatt lezáratlan tanulók száma a gimnáziumokban, illetve a hároméves szakoktatásban – bár utóbbi esetében Görbe Péter főtanfelügyelő szerint a statisztika is csal, mivel a szakoktatásban tanulóknak félévközben csak a közismereti tantárgyakból van lezárásuk, gyakorlatból nincsen, az összevont kimutatásban pedig ez gyakran lezáratlannak jelenik meg. A szerkesztőségünkhöz eljuttatott statisztikai adatokat nézve azonban a tanév elején gimnáziumi oktatásra jelentkező 8519 fiatal közül végül 8153-an fejezték be az első félévet, hivatalosan pedig csak egy tanulóról tud a tanfelügyelőség, aki nem járt iskolába. A fennmaradó több mint 360 diákról nincs adat. Az oktatásban részt vevők közül igazolatlan hiányzás miatt 1649 tanulót nem tudtak félév végén lezárni. A szakoktatást választotta tanév elején 2156 fiatal, közülük 1770-en jártak tényleg iskolába, a lemorzsolódás tehát 386 fő. A statisztika szerint hiányzás miatt lezáratlan 1260 tanuló, de mint már korábban említettük, Görbe Péter főtanfelügyelő szerint ez a szám sarkít. Tizedik osztályig a szülő felelőssége az iskoláztatás Romániában tizedik osztályig kötelező részt venni az állami oktatásban, a fiatalok iskoláztatása pedig a szülő felelőssége. Vagyis ha a tanuló túl sokat hiányzik a tanórákról, vagy nem jár rendszeresen iskolába, ezért a szülő büntethető. – Arra még nem tudok példát, hogy ez megtörtént volna, bár elég sok olyan diákról tudunk, akik rendszertelenül járnak a tanórákra, emiatt aztán évet is ismételnek. Egyébként a szülők felelősségre vonása az önkormányzat hatásköre – mondta a főtanfelügyelő. A tanfelügyelőség adatai szerint rendszeresebbnek és fegyelmezettebbnek mondható a tanulók iskolai jelenléte az általános iskolában. A számok azt mutatják, hogy év elején a térségben 15 323 fiatalt írattak be szülei előkészítő, illetve 1–4 osztályba, ebből 14 891-en jártak iskolába, a lemorzsolódás tehát 432. Jóval kisebb az igazolatlan hiányzás miatt lezáratlan tanuló is: félév végén 187 ilyen diákról tud a tanfelügyelőség. A kimutatás szerint 5–8. osztályban ez a következőképpen alakul: iskolába iratkozott 11 815, az első félévet elvégezte 11 635, amiből igazolatlan hiányzás miatt lezáratlan 241 diák. Iskolaelhagyásról első félév végén még nem beszélhetünk, a tanügyi törvény értelmében a diákoknak kétszer van lehetősége évet ismételni, a statisztikai hivatal pedig egy tanévre nézve számolja az iskolát elhagyó fiatalok számát. Pál Bíborka