Az elmúlt esztendő júliusában jelent meg a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás megelőzésére és leküzdésére, valamint egyes jogszabályok módosítására és kiegészítésére vonatkozó 2019/129-es törvény. Annak alkalmazási normáit megkésve hagyta jóvá a pénzmosás-megelőzési és -leküzdési országos hivatal (ONPCSB) elnöke, s az csupán ez esztendő februárjában jelent meg. A 2020/102-es rendeletről van szó. Annak idején már beszámoltunk arról, hogy az időközben hatályba lépett törvény számos újdonságot tartalmaz, azok közé tartoznak adott kötelezettségek is (magánszemélyek, illetve jogi személyiségű entitások által), s e kötelezettségek tekintetében határidőket is megszabott a törvény. A határidők egyike az ajtón kopogtat… Az újdonságszámba menő kötelezettségek között szerepel az is, hogy miszerint a cégeknek jegyzék révén kell közölniük a kereskedelmi törzskönyvi hivatalokkal, hogy kik az adott jogi személynek a valós tulajdonosai, azaz kik azok a részvényesek, akik a törzstőkének legalább 25%-át birtokolják. A szóban forgó nyilatkozatot a cég bejegyeztetésével egyidejűleg kell benyújtani, majd évente, továbbá minden olyan esetben, amikor a tulajdonosi szerkezetben változás következik be. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása 5000 lejtől 10 000 lejig terjedő pénzbírsággal sújtandó. Az éves nyilatkozatot ahhoz a kereskedelmi törzskönyvi hivatalhoz kell benyújtani, ahol bejegyeztetett az a cég, legkésőbb 15 nappal az éves pénzügyi helyzetjelentések jóváhagyásának időpontjától számítva. Az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivataltól (ONRC) származó értesülések szerint a társaságok tényleges tulajdonosainak a regiszterét „működőképessé” tették. Az is idetartozik, hogy a szabálysértés megállapítása és a pénzbírság kirovása az Országos Adóügynökség és annak területi egységei, valamint az ONPCSB ügynökségei feladatkörébe tartozik. Amennyiben szankcionálásra került sor, annak kirovásától számított 30 napon belül a cégnek lehetősége van a szóban forgó nyilatkozat benyújtására, ellenkező esetben az ONRC kérésére a törvényszék dönthet a társaság feloszlatásáról. Két dolgot külön meg kell említenünk: az egyik az, hogy az országos érdekeltségű kereskedelmi társaságok és rezsik, valamint a teljes vagy többségi állami tulajdonú cégeknek a szóban forgó nyilatkozatot nem kell benyújtaniuk. A másik az, hogy a törvény hatályba lépésének időpontja előtt bejegyeztetett cégeknek a 2020-as évben egyetlen nyilatkozatot kell benyújtaniuk, nevezetesen az éves pénzügyi helyzetjelentések jóváhagyását követően esedékest. Miről is van szó? Szakértők szerint az új törvénynek két vonulata van: az egyik arra vonatkozik, hogy azok, akik asszisztálnak, a készpénztranzakciónál bejegyeztetődjenek az ONPCSB-nél, a másik pedig arra, hogy kinyilvánítódjanak a valós részvényesek. A törvény hatályba lépését követően valóságos hisztériát váltott ki, hogy időközben nem jelentek meg annak alkalmazása módszertani normái, s így az érintettek nemigen tudtak eligazodni, illetve tiszteletben tartani az esedékessé vált határidőket. Így például több mint 100 000 olyan cég volt/van Romániában, amelyek 2020. január 17-ig be kellett nyújtsák azokat a belső eljárásokat, amelyek révén megelőzhető és leküzdhető a pénzmosás bűnténye. (Amúgy a szóban forgó határidővel „érintett” entitások között voltak a kaszinók, a fogadóirodák, az üzleti tanácsadó, az adótanácsadó vagy auditálócégek, a bankok, a biztosítótársaságok, a nem banki pénzügyi intézetek stb.) Ennek a határidőnek a be nem tartása magánszemélyek esetében akár 25 ezer lejes bírsággal is büntetendő, pénzügyi intézmények esetében pedig 5 millió lejig is terjedhet. Ugyancsak szakértői vélemények szerint a szóban forgó cégek belső eljárásai egy olyan komplex folyamatot jelentettek, amelyek alapos ismereteket követeltek meg, s esetenként azoknak a belső eljárásoknak a kidolgozását szakmabeliekre kellett bízni. Idetartozik az is, hogy a januári 17-i határidőt végül is a hatóságok sem vehették komolyan, legalábbis nem a már említett alkalmazási módszertani normák megjelenése előtt. A kereskedelmi törzskönyvi hivatalokhoz benyújtandó éves nyilatkozat nem jelent egyebet, mint a hazai jogszabályozásba való beültetését a vonatkozó uniós irányelvnek. Egy jeles szakértő, az Ask for Accounting pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere, Valentina Saigo szerint ez az eljárás országunkban bürokratikus formába öltözött, s a törvény előírásai nehezen ültethetők gyakorlatba. A Ziarul Financiar gazdasági napilapnak adott minapi nyilatkozatában a neves szakértő azt nyilatkozta, hogy az ONRC honlapján megtalálható űrlapok másabbak, mint amit a valóságban be kell nyújtani. Ugyanakkor ezeknek az űrlapoknak a kitöltése nehézkes. Idetartozik az is, hogy a bankok a maguk részéről ugyancsak nyomást gyakorolnak a jogi személyekre a tényleges tulajdonosok kinyilvánítása végett. Eből az okból kifolyólag olyan esetek is előfordultak, hogy folyószámlák blokkolására is sor került. Mindettől függetlenül a bírságok kvantuma jelentős, ugyanakkor amennyiben nem kerül sor a valós tulajdonosok kinyilvánításáról, valószínűsíthető az adott cégek, egyesületek, alapítványok és nem kormányzati szervezetek feloszlatása. (Ez utóbbiak esetében is fennáll a nyilatkozattételi kötelezettség, mármint az azok mögött álló végső tulajdonosok kilétére vonatkozóan.) Az óvatos becslések szerint országos viszonylatban mintegy 500 000 ügyvezetőnek, ügyintézőnek lesz jelentéstételi kötelezettsége az elkövetkező napok, hetek során. Emlékeztetnénk arra is, hogy a kereskedelmi törzskönyvi hivatalokhoz az ügyvezetőknek személyesen kell jelentkezniük a nyilatkozat benyújtása végett. Nos, ezt furcsállják egyes szakértők, azt hangoztatva, hogy a digitalizálás korában ez több mint bürokrácia.

Hecser Zoltán