Eladósodnak a Hargita megyei iskolák, a térségben több olyan intézmény van, amelyben a fejkvóta alapján megszabott költségvetés nem fedezi az iskola valós költségeit. Hat intézményben különösen rossz a helyzet, a személyzet leépítése sem segít. [caption id="attachment_71634" align="aligncenter" width="1000"] A csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola. Ideál és való Fotó: László F. Csaba[/caption] Amint arról már korábban beszámoltunk, Hargita Megye Tanfelügyelősége honlapján megtekinthető egy táblázat, amelyben feltüntették, hogy a tanintézmények májustól mekkora személyzettel működhetnek tovább, tételesen lebontva hány pedagógust, mekkora létszámú kisegítő és nem didaktikai személyzetet alkalmazhat az iskola. A statisztikai adatokból az is kiderül, hogy vannak a megyében olyan tanintézmények, amelyeknek a fejkvóta alapján – tehát gyermeklétszám alapján – megszabott évi költségvetése az iskola költségének az 59-69 százalékát sem fedezi. Ezekben az intézményekben a személyzet további leépítése nem oldja meg a helyzetet, az iskolák hónapról hónapra elmaradnak az alkalmazottak bére utáni járulékok kifizetésével. A gyermeklétszám csökkenése okozza a patthelyzetet Szomorú, paradox, lehetetlen – a legtöbb esetben ezekkel a szavakkal jellemezték az igazgatók a tanügyi rendszerben kialakult helyzetet. A dánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola igazgatója szerint azért lehetetlen helyzet, amelybe az iskolavezetőket kényszerítik, mert míg mások szabják meg a feltételeket, osztják le a költségvetést és határozzák meg a személyzet keretszámait, tőlük várják a pénzügyi problémák megoldását .– A gyermeklétszám csökkenését nem tudjuk befolyásolni, márpedig az elmúlt öt évben 60 százalékkal csökkent a diákok száma a településen. A személyzetünket már annyira szűkítettük, hogy bizonyos tevékenységek rovására megy, így például az iskola könyvtára csak négy órában van nyitva és a gondnok is félnormás – mondta Kajtár Csaba, a Petőfi Sándor Szakközépiskola igazgatója. Az igazgató szerint májustól egy újabb kisegítő személyzeti állást kell megszüntetniük, de az alkalmazottak bérének kifizetésére még így sem elegendő a pénz. – Az előző hónapban is elmaradtunk a bérek utáni járulékok befizetésével, így lesz ez most is, és ezt az év végéig így folytatjuk, de kérdés, hogy akkor lesz-e pénz, amiből rendezzük az adóságunkat – tette hozzá. Több iskola tart az eladósodástól A tanfelügyelőség által közzétett adatok szerint a megyében hat olyan magyar tannyelvű oktatási intézmény van, amelyben a fejkvóta alapján meghatározott költségvetés csak 59-69 százalékban fedi az iskola valós kiadásait. Ezek közé az iskolák közé tartozik a már említett dánfalvi iskola is, itt a költségek 69,16%-át fedezi a fentről megszabott költségvetés. Még rosszabb helyzetben van a ditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola, 59,58%-ban van fedezete a költségeire, valamint a maroshévízi Kemény János Gimnázium, ahol 59,04%-ban elegendő a fejkvóta alapján megszabott költségvetés. A ditrói intézmény igazgatója a szakközépiskola és az orotvai általános iskola fejlesztésében lát lehetőséget arra, hogy növelje a gyermeklétszámot. – Új szakokkal népszerűsítenénk a szakközépiskolát, azt tapasztaltuk ugyanis, hogy az elmúlt években a hároméves szakoktatásban működő profiljaink iránt nem érdeklődtek a diákok. Az a célunk, hogy itthon tartsuk a fiatalokat, sőt a környező településen lakók számára is lehetőséget nyújtsunk a továbbtanulásra, ezért cukrász, pék, illetve öntő és erdészképzést indítunk el a jövőben – részletezte Hadâmbu Cristina igazgató. A fiatalok elvándorlásában, Maroshévíz elnéptelenedésében és gazdasági helyzetében látja a problémát Deme Gabriella, a Kemény János Gimnázium igazgatója, az általa vezetett iskolában szintén gondot jelent az alkalmazottak bérének kifizetése. – Akárcsak sorstársaink, mi is elmaradtunk a bérek utáni járulékok befizetésével és azzal is számolnunk kell hogy ha ez év végéig így tart, olyan adósságot halmozunk fel, aminek a késedelmi kamata is jelentős lesz – osztotta meg félelmeit az igazgató. Szintén az eladósodástól kell tartania a székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskolának, a homoródalmási Dávid Ferenc Általános Iskolának, illetve a felsőboldogfalvi Fülöp Áron Általános Iskolának, ezekben az intézményekben szintén 59-69 %-os mértékben elegendő a fejkvóta alapján meghatározott költségvetés a bérek kifizetésére. – Többféleképpen megpróbáljuk felhívni a székelyderzsi közösség figyelmét arra, hogy ne vigyék el a faluból gyermekeiket városi tanintézménybe, mert a gyermeklétszám csökkenése az általános iskola működését veszélyezteti. Szembe kell néznünk ugyanakkor azzal, hogy a 70-es, 80-as években nagyon sokan elköltöztek a településről, vissza pedig kevesen jöttek – mondta Dénes Attila iskolaigazgató. Pál Bíborka