Hiába tartottak két napon és két éjszakán át az egyeztetések, mégsem született megállapodás a Közös Agrárpolitikáról. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács nem jutott egyezségre az Európai Parlamenttel. Az ugyanis nem fogadta el az agrárminiszterek kompromisszumos javaslatait, sőt a mezőgazdaság szempontjából a gyakorlatban végrehajthatatlan, felelőtlen megoldásokkal állt elő – olvasható Nagy István, magyar agrárminiszter Facebook-bejegyzésében. „Olyan terhet akartak ránk erőltetni, ami egyértelműen a gazdák érdekeivel ellentétes. Egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk” – jelentette ki Nagy István. Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy hiába védték már meg ősszel a kisgazdaságokat a termelésüket nehezítő javaslatoktól, azok most újra felbukkantak. Nagy István kijelentette, hogy az alapvető céljuk az, hogy a termelők kiszámítható módon megkapják az őket megillető agrártámogatásokat 2023 és 2027 között is. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok agrárminisztereinek találkozóján a feleknek – az idő szorítása miatt – az új KAP számos vitás kérdésében egyezségre kellett volna jutniuk. Többek közt olyan pontokban, hogy mennyire legyen magas az első pillérben a „zöld” szabályozás kötelező kvótája, kötelező vagy opcionális legyen az első hektárokra fizetendő magasabb támogatás, mennyi mozgásterük legyen a tagállamoknak a kifizetések korlátozására vagy visszaszorítására, mekkora legyen a „mozgástér” a pénzeszközöknek az első pillérből a második pillérbe történő csoportosítására, a föld mekkora részét szabad nem-produktívan használni környezeti intézkedésként, illetve, hogy a vállalatok munkakörülményeit „társadalmi feltételnek” kell-e tekinteni, vagy sem.

HN-információ