Az Európát hónapok óta ostromló iszlám népáradatról szóló híradásokban nem mindig könnyű eligazodnia bizonyos kérdésekben az egyszerű újságolvasónak, rádióhallgatónak vagy tévénézőnek. Mert például az Afganisztánból érkező afgánok nem afgán anyanyelvűek, hisz ilyen nyelv nincs. Vagy: adatfelvételkor vagy más esetekben szükség volt az arab nyelv táji változatainak felismerésére, hogy megbízhatóbb információkat szerezhessenek az illetékesek a bevándorlókról (netán menekültekről). Továbbá: nem minden iszlám vallású bevándorlónak arab az anyanyelve, illetőleg országának nem az arab a hivatalos nyelve. Előfordult a hírekben, szakértői nyilatkozatokban a Macedónia országnév mellett a Makedónia változat is ugyanannak az országnak megnevezéseként. Igaz, ezek a kérdések egy kicsit távol esnek a magyar nyelvműveléstől, de az általános nyelvi műveltség részeinek tekinthetők. Az Afganisztán országnevet ismeretlennek tartják a szakemberek. A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (Akadémiai Kiadó, Budapest) megerősíti ezt a véleményt. Megjegyzi: van olyan helyi hagyomány az iszlám országban, amely személynévből származtatja az ország nevét. Afganisztánnak két hivatalos nyelve van: a pasto és a dari (a perzsa egyik nyelvjárása). Erről A világ nyelvei és nyelvcsaládjai című szakmunka (Budapest, 2004) egyebek közt ezt írja: a nyelv neve pasto, a népé pastu vagy pastun. A pastuk arab betűkkel írnak. Arab betűkkel írják ma a perzsát és a darit is. A perzsa saját neve: fárszi, Irán (a régi Perzsia) hivatalos nyelve. Az Irán országnév is perzsa eredetű, azt tartják valószínűnek a nyelvészek, hogy a parsua törzsnévből származik. Irak arabul ’perzsá’-t jelent. Az ország hivatalos nyelve az arab. Szíria hivatalos nyelve is arab. Az ország nevét a görögök alkották a szuriosz ’szírek’ (= pogányok) szóból, saját nevük: árámája. A szír nyelv az ókori Edessza város (a törökországi Kappadókiától keletre) és környékének nyelve volt. Irodalma a Krisztus utáni (Kr. u.) III–VII. század közepéig virágzott, de az arab hódítás után (Kr. u. 640 körül) a keresztény lakosság liturgikus nyelve maradt, a XIII. században pedig kihalt mint beszélt nyelv. Pakisztániak is vannak a bevándorlók (migránsok) közt. Ezt az országnevet dél-ázsiai muzulmán tartományok és államok (Punjub, Afghanistan, Kashmir, Iran, Sins, Tucharistan) nevéből alkották 1933-ban. Az ország hivatalos nyelve az urdu és az angol (de nem elhanyagolható a pandzsábi nyelvet beszélők száma sem: 40 millió). A fentiekben említett nyelvek közül a pasto, dari, perzsa, pandzsábi és urdu az indoeurópai (vagy indogermán) nyelvcsalád indoiráni ágának ind alcsoportjához tartoznak. A szír és az arab a sémi-hámi (vagy afroázsiai) nyelvcsalád tagjai. E nyelvcsalád legelterjedtebb nyelve az arab, az iszlám liturgikus szent nyelve, amelyen a Mohamed próféta által írt Korán-szövegek származnak – olvasható Fodor István budapesti nyelvész A világ nyelvei és nyelvcsaládjai című munkájában. A szerzőtől az is megtudható, hogy az arabnak a klasszikus irodalmi változatán kívül több száz nyelvjárása él Szaúd-Arábiától és a Közel-Kelettől kezdve Egyiptomon át Észak-Afrika térségein Marokkóig és a délebbre elterülő vidékekig. A nyelvjárások közt nyugati és keleti típust különböztetnek meg, a határuk Egyiptom és Líbia között húzódik. Számon tart a nyelvtudomány délarab nyelveket és nyelvjárásokat is, ezeket Jemenben, Ománban és környékükön beszélik. A szakirodalom szerint az arab csaknem 300 millió embernek az anyanyelve és körülbelül 250 milliónak második nyelve. 27 országban hivatalos nyelv. Macedón vagy makedón? Mindkét változat helyes a maga helyén. A k betűs formával Nagy Sándor király országát és népét jelöljük, vagyis az ókori makedón – görög – birodalmat. Görög Makedóniának (Makhedonia) Thesszaloniki a székhelye. A c-vel írt Macedónia a volt Jugoszláviából önállósult ország, fővárosa Szkopje, lakói a macedónok. Van olyan szakvélemény, amely szerint a macedón nyelv a bolgár egyik nyelvjárása, mások szerint önálló délszláv nyelv. Komoróczy György