Görögország vergődik az önmaga előidézte pénzügyi válságban, s amennyiben nem sikerül az adósságtörlesztés, illetve megállapodásra jutni a hitelezőkkel, akkor bekövetkezhet a csőd és a „kikerülés” az eurózónából. Lévén, hogy országunkban négy görög érdekeltségű bank is tevékenykedik, felvetődhet a kérdés, érintheti-e a válság szele azokat? Kezdenénk azzal, hogy a krízis ideje alatt piaci részesedésük csökkent ezeknek a bankoknak, s ennek okán rákényszerültek nagyobb betéti kamatok fizetésére. De lássuk, mi is a helyzetük jelenleg. A négy, görög részvényesek birtokában lévő bank a következő: Alphabank, Bancpost, Piraeus Bank és Banca Românească. Ennek a négy banknak a törzstőkéje közel 4 milliárd lej, azaz a hazai bankok össztőkéjének a 15 százalékát birtokolják. Aktíváik összértéke 45 milliárd lej, kirendeltségeik és ügynökségeik száma 535, alkalmazottaik száma mintegy 7250, az ügyfeleiknek nyújtott hitelek mértéke 36 milliárd lej körül van, a betétállomány értéke pedig együttesen 23 milliárd lejt tesz ki. Ezek szerint nem kis szerepet töltenek be a hazai pénzpiacon, illetve banki szektorban. A jegybank felügyeleti igazgatóságának igazgatója, Nicolae Cinteză szerint a hazai görög érdekeltségű bankok jól fel vannak tőkésítve, fizetőképességi rátájuk 17,3 százalékos szemben a jegybank által előírt minimum 10 százalékkal. Nos, az igazgató szerint minden különösebb probléma nélkül eleget tudnának tenni bárminemű betétvisszavonásnak, ugyanakkor amennyiben a bankközi piacon problémák jelentkeznek, akkor a jegybanknak is lehetősége van közbelépnie végső hitelezői minőségben.