A kormány honlapján (data.gov.ro) megjelent adatbázisok le­hetővé teszik az érettségi vizsgára jelentkező diákok egyedi, név nélküli adatainak elemzését, valamint a nyári és az őszi vizsgák eredményeinek összekapcsolását, így egységes képet kapunk az adott év vizsgaeredményeiről. A megyék szerinti szűrés lehetővé teszi a Székelyföld – Hargita, Kovászna és Maros megye – érettségi központjaiban vizsgázó diákok behatárolását. Megjegyzem, magyar diáknak azt tekintjük, aki „Magyar nyelv és irodalomból” is érettségizett. 

Eredmények százalékban

Az 1. ábrán a sikeresen érettségizők (promovat) arányát látjuk a vizsgákra jelentkezők számához viszonyítva. Az éves mutató számításakor értelemszerűen egy személynek számít a nyári és őszi vizsgára egyaránt jelentkező diák. 
Romániában 2011-ben jelentősen csökkent a sikeresen vizsgázók aránya, amit az elmúlt tíz évben nem sikerült lényegesen javítani. Kiemelkedőnek számít a 2022-es esztendő a 75,2%-os promoválási aránnyal, amiről egyelőre nem tudjuk, emelkedő trend kezdetét, vagy csak kivételes évet jelent.

A székelyföldi magyar diákok eredményessége lényegesen elmarad az országos átlagtól. Az 1. táblázatban a székelyföldi és a nem székelyföldi (Erdély és Bukarest) magyarul érettségizők jelentkezési számát és sikerességét láthatjuk.
A 2018–2023-as időszakban a székelyföldi jelentkezők száma folyamatosan csökken, kivételt képez a 2020-as esztendő, amikor a járvány miatt az átlagosnál több, korábban végzett diák jelentkezett. A székelyföldi diákok eredményessége lényegesen, átlagosan 7 százalékponttal marad el az országos átlagtól. Érdekes módon a 2020-as vizsga eredményességéről ez nem mondható el, ekkor szinte megegyezett az országos átlaggal (63,9%, illetve 64,5%). 
A nem székelyföldi magyar diákok sikerességi aránya átlagosan jobb, mint az országos teljesítmény, és több mint 9 százalékponttal meghaladja a székelyföldiekét. 
 

	1. táblázat. A romániai magyar diákok érettségi eredményei (2018-2023)
		Székelyföldi magyar		Nem székelyföldi magyar		Országos
		Jelentkezők száma	Sikerességi arány	Jelentkezők száma	Sikerességi arány	Sikerességi arány
	2018	3966	57,3%	2514	65,6%	69,7%
	2019	3961	62,5%	2469	71,6%	69,1%
	2020	4224	63,9%	2487	73,2%	64,5%
	2021	3828	60,5%	2243	72,0%	69,8%
	2022	3668	67,2%	2115	76,3%	75,2%
	2023 nyár	3624	60,3%	2031	70,1%	75,2%
forrás: saját számítás a data.gov.ro alapján

Mivel a 2023-as évre még nem rendelkezünk az őszi vizsgák adatbázisával, a 2022-es nyári és őszi vizsgák összevont, illetve részletes eredményeit láthatjuk a 2. ábrán. 
A 2022-es megmérettetésre jelentkező székelyföldi magyar diákok 67,2%-a sikeresen érettségizett (2464 diák), 29,4%-uk sikertelenül (1080), 3,4% pedig jelentkezett, de hiányzott a vizsgáról. A 2. ábra jobb oldalán részleteztem, hogy a nyári, illetve az őszi vizsgán hogyan szerepeltek a diákok. Ebből láthatjuk, az összes jelentkező 57%-ának nyáron sikerült a vizsgája, további 10%-nak pedig ősszel.
 

Eredmények jegyekben

Közismert, hogy a székelyföldi magyar diákok a „Román nyelv és irodalom” írásbeli vizsgán teljesítenek a legrosszabban, a sikertelenül érettségizők a négy vizsgatárgy közül románból buknak el a legnagyobb arányban. Vizsgáljuk meg részletesebben az írásbeli vizsgák osztályzatait a 2. táblázatban.
 

	2. táblázat. A 2023-as nyári érettségi vizsga átlagjegyei
		Székelyföldi magyar diákok		Országos
		átlag	sikertelenek aránya	átlag	sikertelenek aránya
	Román	5,47	33,0%	6,66	8,9%
	Magyar	7,69	1,3%	-	-
	Matek/Történelem	6,90	10,9%	6,74	12,3%
	Választható tantárgy	7,47	6,8%	7,17	10,4%
forrás: saját számítás a data.gov.ro alapján

A székelyföldi érettségiző diákok egyharmada (33,0%, 1178 diák) megbukott a 2023-as nyári szesszió románvizsgáján, miközben országos szinten csak 8,9%. Körükben majdnem két jegy (1,88) a román és a másik három vizsgajegy átlaga közötti különbség. Az országos átlagokról ez nyilvánvalóan nem mondható el, sőt országos szinten a matematika értékelése a legrosszabb 6,52-es átlaggal (ha különválasztjuk a harmadik vizsga matematika vagy történelem tárgyait). 
A 3. ábrán a sikertelen székelyföldi diákok arányában tüntettük fel, hogy mely tárgyakból nem teljesítettek.
A sikertelenül érettségizők 61,2%-ának csak a románvizsgája nem sikerült, ez a 2023-as nyári megmérettetésen 787 diákot, az összes jelentkező több mint ötödét, 21,7%-át jelentette. További 20,6%-nak pedig a román mellett még egy vagy több jegye nem éri el az 5-öst. 
A román vizsgát nem teljesítők közel egynegyedének, az összes érettségiző diák 7,6%-ának (269) a másik három vizsgatárgyból szerzett jegyeinek átlaga 7-es vagy annál nagyobb. 
Tudjuk, hogy az érettségi sikerességének nemcsak a négy vizsgatárgyból egyenként elért minimum 5-ös jegy a feltétele, hanem a négy jegy átlaga egyenlő vagy nagyobb, mint 6. A 2023 nyarán érettségizettek 2,5%-a került ebbe a helyzetbe, azaz valamennyi jegye ötösnél nagyobb volt, de mégse sikerült az érettségije.
 

Érdemes-e fellebbezni?

A románjegy esetében a fellebbezők 50,2%-ának rontottak, 5,7%-nak változatlanul hagyták és 44,1%-nak javítottak a jegyén. A változtatás mértéke nagyon tág határok között szóródik, másfél jegyes csökkentés és majdnem háromjegyes növelés (-1,5; 2,95) között az átlag 0,02, azaz mindössze 2 század emelés. Az ilyen tág határok közötti módosítás már joggal kérdőjelezheti meg az értékelés objektivitását.
A javítás esélye értelemszerűen változik annak függvényében, hogy hányasról indulunk. A legkritikusabb arány: a román 5-ös jegy alatti fellebbezők 13,6%-ának emelték 5-ös fölé a jegyét, az 5-ös és 6-os közötti jeggyel rendelkező fellebbezők 32,1%-nak sikerült 6-os fölé emeltetni a jegyét. 

Megoldás?

Összességében azt látjuk, hogy a Székelyföldön magyarul érettségizők közül éves szinten körülbelül 1000 diáknak nem sikerül a vizsgája, 600-650-en csak a román írásbelit bukják el, míg ebből 250-300-nak a másik három tárgyból elért eredménye közepes vagy annál jobb. Ugyanakkor itt még nem számoltunk azoknak a középiskoláknak a diákjaival, ahol az érettségi sikerességi aránya rendre nem éri el az 50%-ot, ezért sokan nem is jelentkeznek a megmérettetésre. Nem mellékesen az EU-n belül Romániában a legnagyobb a korai iskola elhagyók aránya (lásd Eurostat), és a legnagyobb a munkanélküli, nem tanuló 15-24 évesek aránya (2022-ben, 17,5%, forrás: Eurostat). Számukra szinte egyedüli opcióként a külföldi munkavállalás marad, mégpedig a munkaerőpiac legrosszabb, szakképzetlen szegmensében.
Az érettségi rossz eredményeire időnként választ keresők mindenekelőtt a diák, majd az iskola, illetve a pedagógusok felelősségét szokták hangsúlyozni. A romániai magyar pedagógusok többsége egyéni szinten is sokat tesz a jobb eredményekért, intézményi szinten pedig bevezették a román mint idegen nyelv tanítását célzó tananyagot. Ennek hatását még nem láthatjuk, de felmerül a kérdés, hogy az előbbi logika mentén az érettségi vizsga miért ne lehetne a magyar anyanyelvűek számára a román mint idegen nyelv?
Alapvető rendszerszintű probléma, hogy a több mint százezer érettségire jelentkező egységes, differenciálatlan követelményrendszerrel szembesül. Általánosságban elfogadott vélemény – aminek a bizonyítására itt nincs lehetőség –, hogy a romániai oktatási rendszer a jó diákoknak kedvez, de a közepes diákok számára nem nyújt lehetőséget egyéni erősségeik megtalálására és kibontakoztatására. Miért kell mindenki számára a 60%-os teljesítés (a 6-osnál nagyobb átlag) egy differenciálatlan rendszerben, miért nincs lehetősége a jó diákoknak bizonyos tárgyakból emelt szintű vizsgát letenni? 
A legjobb megoldás és egyben cél persze az, hogy a diákjaink még jobban felkészüljenek. A Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara már 2013 óta tart felkészítő órákat, idővel több más intézmény és szervezet is követte példáját a Covid-járvány időszakáig. Lényegi változást a motivált diákok szintjén lehetett elérni, de statisztikailag számottevő hatást nem érzékeltünk. Tizenkét oktatási év hiányosságait nem lehet rövid távon pótolni.
A Sapientia – EMTE megalapításával kezdődően az elmúlt években a magyar kormány jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a Kárpát-medencében, szülőföldön magyarul tanulhassanak a gyerekek az óvodától az egyetemig. Ennek a koncepciónak gyenge láncszeme, hogy évente, Erdély-szinten 1600-1800 diák ugyan lezárja középiskolai tanulmányait, de nem kap érettségi oklevelet. Az EU-n belül nemcsak megállapodás, de működő gyakorlata is van a diplomák kölcsönös elfogadásának, miért ne vonatkozhatna ez a részeredményekre is? Amennyiben a magyar oktatási rendszer elismerné a külföldi részlegesen sikeres érettségi eredményeket, lehetőséget teremtene a vézősök számára, hogy a következő évben csak a nem teljesített vizsgatárgyakból vizsgázzanak, akár románból mint idegen nyelv. 
Egy ilyen hatásos megoldás a magyar oktatási rendszertől nagy rugalmasságot, a szakpolitikusoktól pedig nagy merészséget kíván. Olyan mértékűt, amilyen az önálló erdélyi magyar tudományegyetem megalapítása volt.