Nehézséget a kaptárba – rendszerint ezzel a köszöntéssel kívánnak egymásnak mézzel gyorsan gyarapodó, erős méhcsaládokkal teli kaptárokat a magyar ajkú méhészek. Az első akác elvirágzása után viszont a Hargita megyei vándorok kaptárai nem lettek nehezebbek, árumézet is csak a repcetáblákról begyűjtött mennyiségből pergethettek. Itt viszont a felvásárlási árakkal akad probléma. [caption id="attachment_28910" align="aligncenter" width="1000"] Kevés árumézet pergettek idén a repcéről a méhészek. Többet remélnek az akáctól[/caption] Nem a legszerencsésebben indult az idei méhészszezon a vándorméhészek számára – mondta el tegnap lapunk érdeklődésére Ádám József, a székelyudvarhelyi Örösi Méhészegylet elnöke. Az esős időjárás, illetve a lehűléskor keletkezett részbeni fagykárok miatt ugyanis sem a repcéről, sem a legkorábban virágzó akácról begyűjthető mézmennyiségben nem teljesültek a méhészek előzetes számításai, de a szakember csalódáskeltőnek nevezi a kereskedők által a repcemézért kínált kilónkénti 5-6 lejes felvásárlási árat is. Még nem mondanak véleményt az akácról A Hargita megyei vándorok méhészpavilonjaikkal a Duna-melléki akácerdőkről jelenleg már a Kárpátok déli lejtőin virágzó, ún. második akácra húzódtak vissza, de a vándorok számára az idei akácszezon csak egy-két hét múlva Medgyes környékén, a harmadik akác virágzásával fejeződik be. Az akácról termelt méz mennyiségi, minőségi paramétereiről, s nem utolsósorban áráról a szezon vége előtt még lehetetlenség pontos képes alkotni – fejtette ki Ádám József. – Meg kell várjuk a végét, még nem lehet mondani sem ilyent, sem olyant. Az látszik, az első akác nem sikerül jól, a méhekkel pillanatnyilag a második akácon vagyunk, a harmadik még ezután következik. A kezdet nem jó, nem fényes a helyzet, de még akármi lehet. Ha az időjárás velük van, a méhek csodára képesek – hangsúlyozta lapunknak az udvarhelyszéki méhészegyesület vezetője. Ádám József négyszáz családdal vándorol. Értékelése alapján, a repcéről begyűjtött mézmennyiség – egy kis áruméz termelésén túl – leginkább arra volt jó, hogy a méhészek ne szoruljanak a méhcsaládok etetésére. Hamis méz szorítja ki a valódit – A mézpiac gyakorlatilag összeomlott. Az Európai Unióba importált mézmennyiség 29 százaléka, azaz 55 ezer tonna hamis. Ez óriási mennyiség, a romániai éves méztermelés két és félszeresének felel meg. Márpedig az a méz is, amit mi, Hargita megyei méhészek termelünk és nagyban értékesítünk, szintén az uniós piacra megy. A hamis méz viszont azt jelenti, hogy a mi tisztességes munkánkra, az Unión belül 55 ezer tonna valódi mézet előállító méhész munkájára nincs szükség. Ezért kotlunk most is még a tavalyi, eladatlan mézünkön, mert a nagy mézforgalmazók a valódi méhészektől felvásárolt mézmennyiséget hamissal pótolják. A felvásárlók az idei repcemézre is olyan nyomott, 5-6 lejes kilónkénti árakat ajánlanak, amiért nem érdemes eladni. Ha felszámoljuk a későbbi költségeket, akkor ezt a mézet jobb félretenni és telelőélelemként a méhekkel őszre újra feletetni. A kereskedőket ez nem érdekli. Azt mondják, ha nálunk nincs olcsón eladó méz, akkor hoznak külföldről – hangsúlyozza Ádám. Praktika: hogy lesz egy kilóból három A szakegyesület vezetője úgy véli, a mézpiacon kialakult viszonyokat nemcsak a helyi, de az európai méhészek sem tudják kezelni. Mivel a szabályok lehetővé teszik, a fogyasztók többségét pedig csak az ár érdekli, a mézkereskedők olyan olcsó ipari mézeket vagy mézutánzatú készítményeket kevernek a helyi termelőktől felvásárolt valódi mézhez, amilyent csak akarnak. Azt mondja, a mézkiszereléskor ily módon tudnak a termelőktől 18 lejes kilónkénti áron felvásárolt akácmézből a kereskedők háromszoros mennyiségben olcsó áron kínált méztermékeket előállítani. – Mi kell most a nagyáruházaknak? A minél olcsóbb termék, mert ezzel tudják a klienseket becsábítani. Hogy lehet az üzletben 9-10 lejért nyereséggel árulni egy kiló mézet, miközben egy kiló valódi mézet a piacon a termelők 25-30 lejért adnak? Úgy hogy a tőlünk 18 lejes nagykereskedelmi áron felvásárolt egykilónyi akácmézből – a kilónként 3 lejbe kerülő kukoricaszirup, az érést gyorsító enzimek és egyéb legális élelmiszer-ipari adalékanyagok hozzáadásával – 24-25 lejért hármat csinálnak. Az üveg további 1 lejbe kerül, így visszaosztva a 18 lejes akácmézből kilónként 8 lejes akácméz lesz, áfával együtt 9 lej. Erre jön rá még a forgalmazói nyereség, a polcdíj és kereskedelmi árrés. Mi lesz az eredmény? A 18 lejes valódi mézből kiindulva, háromszoros mennyiségben 10-15 lejes áron akciósan kínálható méznek tűnő valami. Ha a kereskedők tisztességes, valódi akácmézet árulnak, akkor az a boltok polcain kilónként legkevesebb 30-35 lejbe kellene kerüljön. Ezt a hamisítási folyamatot mi méhészek, innen lentről nem tudjuk megállítani – mutat rá Ádám József. Domján Levente