Megnövekedett mennyiségű mun­kával látták el és pluszfelelősséget róttak a Hargita megyei pe­dagógusokra a koronavírus-járvány nyomán meghozott intézkedések. Az iskolák szívesebben választanák a teljesen online oktatást, mint a sárga kóddal járó hibrid oktatást. A járványhelyzet oktatási rendszerre gyakorolt hatásait Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelővel tekintettük át.

Az oktatási intézmények már márciustól, az elmúlt tanév utolsó hónapjaitól „belekóstolhattak” az online oktatásba – szögezte le Demeter Levente. A jelenlegi helyzetben egyelőre csupán az iskolák egy része érintett, ám nem kizárt, hogy egyre több iskola lesz kénytelen bezárni hosszabb-rövidebb időre a kapuit és megszervezni a gyermekek otthoni oktatását – fejtette ki a szakember. Hozzátette: a legrosszabb a bizonytalanság: napról napra változhat a helyzet egy adott intézményben és a zöld forgatókönyvet könnyedén sárga vagy piros válthatja. Ez jelentősen megterheli az intézményeket és a pedagógusokat is – fogalmazott Demeter Levente. A szakember ugyanakkor kifejtette: az egészségügyi nyomás is nagy a pedagógusokon: diákok, felnőttek, iskolai munkatársak betegednek meg, ez pedig nagyon közelről érinti az oktatási rendszer minden szereplőjét.
– Meg kell felelni nemcsak az emberi, hanem a technikai feltételeknek is. Igyekeznek az iskolák, amennyire a felszereltségük ezt megengedi. Ahhoz, hogy tökéletesen működjön az online oktatás nagyon performens eszközökre volna szükség, az iskolák többsége ezekkel nem rendelkezik, de minden intézmény próbál megoldást találni – osztotta meg a főtanfelügyelő.

Pluszkihívások
Demeter Levente szerint nem minden pedagógus örül az online oktatásnak, a legtöbben hiányolják a márci usi időszak előtt megszokott hagyományos, szemtől szemben tartott tanórákat, amelyek egyfajta bizalmi, intim légkörben zajlottak.
– A napról napra, hétről hétre változó helyzet a pedagógusokat is nagy kihívás elé állítja. Többféle nyomás, megfelelési kényszer nyomaszthatja a tanítókat, tanárokat, ez mindenképpen pluszterhet jelent pszichésen. Ezenkívül egyszerűen több munkát kell elvégezniük: hosszabb, összetettebb a felkészülés, adott esetben kétszer-háromszor több munka összeállítani a tananyagot úgy, hogy az „képernyő-képes” legyen, elérje a célját – mutatott rá a főtanfelügyelő. Ezenkívül azt sem könnyű megszervezni, hogy a nagyobb létszámok miatt kettéosztott osztályok esetében a diákok egyszerre részesüljenek hagyományos és online oktatásban – tette hozzá.
A főtanfelügyelő kitért arra is, hogy mi történik, ha teljesen digitális formában kell megoldaniuk az intézményeknek az oktatást. Demeter Levente kifejtette: a piros forgatókönyvre való áttérés adott esetben nem nehezítést, hanem könnyítést is jelenthet az oktatás megszervezésében és lebonyolításában. Ez esetben ugyanazon a platformon és ugyanannak a közönségnek tudja a pedagógus ugyanazt nyújtani. A főtanfelügyelő megemlítette, hogy volt eset, amikor egy iskola önként választotta a piros forgatókönyvet.

Inkább maradjon otthon
Arra a kérdésünkre, hogy meddig terjed a tanár felelőssége a diákok egészségügyi állapotának megállapításában, Demeter Levente úgy fogalmazott: a javaslat az, hogy már a szülő ne engedje iskolába a gyermekét, ha gyanús tüneteket produkál. Nagyobb diákok esetében pedig már önállóan is dönthetnek erről, hogy milyen tünetekkel nem indulnak el otthonról – tette hozzá.
– Nyilván minden tüsszentés, minden köhögés nem jelenti azt, hogy valaki koronavírussal fertőzött, de a kérdés ott motoszkál a fejekben. A javaslat tehát az, hogy maradjon otthon, aki tüneteket észlel magán, a pedagógus pedig javasolhatja a diáknak, hogy menjen haza, vagy forduljon az iskola egészségügyi személyzetéhez, esetleg a családorvoshoz – mondta el zárásként Demeter Levente.