tiszta égbolt
Módosult az erdészeti kihágásokra vonatkozó törvény
Csütörtökön, azaz október 20-án válik hatályossá az a jogszabály, melynek értelmében az erdészet terén hatályos törvényes előírások megszegése esetén kiróható bírságok kvantuma jelentős mértékben megemelkedik az eddigiekhez képest, esetenként több mint kétszeresére. A maga nemében érdekes és visszásnak tűnő a szóban forgó jogszabály sorsa…
[caption id="attachment_37854" align="aligncenter" width="1740"]
Cristiana Paºca Palmer a jelek szerint elszámolta a napokat...[/caption]
Szeptember 1-jén a reggeli órákban a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztérium székhelyén sajtóértekezletet tartott a tárcavezető, Cristiana Pașca Palmer. Annak keretében igen nagy megelégedéssel jelentette be, hogy a megelőző napi kormányülésen három olyan jogszabály elfogadására került sor, amelyeket a szaktárca dolgozott ki. Az erdőgazdálkodási szabálysértések megállapítására és szankcionálására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletről, a védőerdősávokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletről és a köztulajdonban lévő erdőalap fatömege értékesítési szabályzatát jóváhagyó kormányhatározatról volt szó, legalábbis ezeket említette meg a miniszter asszony. (E két utóbbit megjelenésüket követően lapunk hasábjain már ismertettük.) Az előbbi kapcsán azt hangoztatta, hogy az eddig hatályos 2010/171-es törvény módosítása és kiegészítése révén „tegnaptól az összes megállapító közegek rendelkeznek hatékony eljárási eszközökkel az illegális tevékenységek esetében. Ezek a módosítások magukkal hoznak sokkal szigorúbb bírságokat, amelyek nemcsak azok szankcionálását teszik lehetővé, akik törvényesen vágnak vagy szállítanak fát, hanem azokat az erdőadminisztrátorokat is, akik nem tartják tiszteletben a törvényeket, függetlenül attól, hogy magán- vagy állami erdőkről van-e szó. Továbbá a módosítások beillesztik a hazai gyakorlatba azokat az előírásokat, amelyeket az Európai Bizottság kérelmezett. Amennyiben nem került volna sor a kormány általi jóváhagyásra, akkor fennállt volna a kockázata annak, hogy Románia ellen kötelezettségszegési eljárást bontakoztassanak ki.” Minden jel arra utal, hogy a miniszter asszony túllőtt a célon, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy túllihegte magát, amikor azt hangoztatta, hogy „tegnaptól hatékonyabb eljárási eszközök állnak a megállapító közegek rendelkezésére”. „Tegnaptól”, azaz augusztus 31-től semmiképp, mert az a bizonyos sürgősségi kormányrendelet sem augusztus 31-én, sem szeptember 1-jén, sem pedig az azt követő napokban nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, ilyenképpen pedig nem is léphetett hatályba. Egyébként érdemes utalni arra is, hogy a szóban forgó augusztus 31-i kormányülésről kiadott hivatalos tájékoztatóban az áll, hogy az aznapi kormányülésen elfogadták a tárcavezető által emlegetett sürgősségi kormányrendeletet. Eltelt egy hét, eltelt még egy hét, de az az ígéretes sürgősségi kormányrendelet csak nem akaródzott megjelenni a Hivatalos Közlönyben.
Három héttel később
Végül is szeptember 20-án következett be a megjelentetés, nevezetesen a Hivatalos Közlöny 726-os idei számában. Amikor azt kézbe vettük, igen nagy meglepetéssel tapasztaltuk, hogy azt mégsem fogadták el augusztus 31-én, hanem a szeptember 14-i kormányülésen. Legalábbis ez derül ki annak a sürgősségi kormányrendeletnek a dátumozásából. A Hivatalos Közlönyben tételesen ez áll: Bukarest 14. szeptember 2016. A 2016/51-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely révén újólag módosították és kiegészítették az erdészeti szabálysértések megállapítására és szankcionálására vonatkozó 2010/171-es törvényt. (Egyébként ez a törvény 2010 júliusában jelent meg, majd azt követően 2011 szeptemberében módosították és kiegészítették a 2011/71-es sürgősségi kormányrendelettel.) Nos, ilyen körülmények között több mint furcsállandó ez az időpontokat illető, szinte megmagyarázhatatlan zűrzavar. Ugyanakkor visszatérve a miniszter asszony által emlegetett „tegnapi hatályba lépésre”, maga a jogszabály is alátámasztja azt a feltételezésünket, miszerint túllihegte magát: a 2016/51-es sürgősségi kormányrendelet VI. szakaszában az áll, hogy a jelen sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelentetés időpontjától számított 30 napon belül válik hatályossá, tehát, holnapután reggeltől.
Nem kívánunk káka tövén csomót keresni, de mindenképpen visszás az ilyen jogszabályozási gyakorlat, és sajnos, a Cioloș-kormány esetében nem először lehetünk tanúi az ilyen nehezen megmagyarázható bakiknak. Arról nem is beszélve, hogy a dolgok ilyenszerű alakulása rosszindulatú feltételezésekre, félreértésekre is okot adhat.
Hathatósabb fellépés
Az, hogy az erdőgazdálkodás terén Európa-szerte gondok jelentkeztek az utóbbi évtizedek folyamán, az köztudott. Románia esetében talán még nagyobbak, mint a többi európai országban, illetve az Európai Unió tagállamaiban, s ilyen tekintetben mindenekelőtt az illegális fakitermelésre kell utalnunk. Egyébként az Európai Parlament és a Tanács többször is napirendre tűzte ezt az ügyet, s még 2002 júliusában megjelent a 2002/1600-as európai parlamenti és tanácsi határozat, amely prioritási intézkedésként határozta meg annak vizsgálatát, hogy miként lehetne aktív intézkedéseket foganatosítani az illegálisan kitermelt fa kereskedelmének megakadályozására és az az ellen való küzdelemre. Majd 2003 májusában született meg az Európai Bizottságnak az erdőgazdálkodással kapcsolatos jogérvényesítésre vonatkozó javaslatcsomagja. És van még egy másik uniós jogszabály: az Európai Parlament és a Tanács 2010/995-ös rendelete a fát és a fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról. Ez a rendelet 2010. október 20-án jelent meg, s azért említettük meg, mert a most elfogadott sürgősségi kormányrendelet megindokolásában is arra hivatkoznak.
Cristiana Pașca Palmer tárcavezető szerint a jelenleg hatályos, már említett 2010/171-es törvény már túlhaladott, túlontúl „engedékeny”, s ugyanakkor nem irányoz elő szankciókat az erdőgazdálkodási rendszer számos megsértése esetén. Nos, ebben az összefüggésben valóban bekövetkezett egy előrelépés: túl azon, hogy a szóban forgó törvényben szereplő szabálysértések elkövetése esetén ezentúl jóval nagyobb értékű bírságokra lehet számítani, a kormányrendeletbe bekerült több mint száz új szankció is. Azaz, a mostani módosítás és kiegészítések nyomán ennek a szankcionáló jellegű jogszabálynak a hatósugara kitágult egyidejűleg a büntetéstételek „súlyosabbá tételével”. Így például amennyiben jogtalan fakivágásra, tönkretételre kerül sor, amennyiben a cselekedet nem képez erdészeti bűncselekményt, a büntetés 1000–12 000 lej között mozog, a faanyagot pedig elkobozzák. Eddig az ilyen jellegű szabálysértések esetében 500–5000 lejig terjedő bírságot lehetett kiróni. Az eddigi jogszabályozásban nem szerepelt szankció az őserdőkben történő kitermelésekre vonatkozóan. A mostani szövegbe bekerült e tekintetben az alkalmazandó bírság, s annak értéke 20 000–30 000 lejig terjed. Újdonság az is, hogy a pénzbüntetésben megtestesülő szabálysértési szankción túl a jogszabály szövegébe bekerült a komplementáris szabálysértési szankció is, s ez azt jelenti, hogy akár elkobozható is lesz az az eszköz, amelyet felhasználtak a szabálysértés elkövetése során és/vagy visszavonható lesz egy adott engedély is (annak a függvényében, hogy milyen és ki által elkövetett szabálysértésről van szó).
Több szereplő lesz
Újdonságokat, illetve módosításokat tartalmaz a csütörtökön hatályba lépő sürgősségi kormányrendelet a tekintetben is, hogy melyek azok a hatóságok (megállapító közegek), amelyek jogosultak és kötelezettek lesznek az ellenőrzési eljárásokra, illetve a szabálysértések megállapítására és a bírságok kirovására. Felleltározva a jogszabályban szereplő hatóságokat, arra a következtetésre jutottunk, hogy kitágul az ellenőrzési jogkörrel felruházottak köre, azaz több szereplője lesz ezentúl az ellenőrzési tevékenységnek. Nem bocsátkoznánk részletekbe, de érdemes utalni arra, hogy a különböző ellenőrző szervek hatásköre tekintetében a kormányrendelet pontos előírásokat tartalmaz, s ilyenképpen elkerülhetőek lesznek, legalábbis a kormányzati szándék szerint, a párhuzamosságok, az átfedések, így például le van szövegezve, hogy az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság keretébe tartozó erdészeti személyzet milyen esetekben járhat el, akárcsak a Romsilva erdészeti személyzete. A román rendőrség munkatársai esetében ugyancsak fel vannak tüntetve a kormányrendelet szövegében azok a cselekedetek, amelyek esetében azok hivatottak megállapítani a szabálysértést és szankciókat alkalmazni, hasonlóképpen a román rendőrség tisztjei és altisztjei esetében. De jut feladat a határrendészetnek, mi több, a sürgősségi felügyeletek tisztjeinek és altisztjeinek is. Továbbá a kormányrendelet előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy miként kerül, kerülhet sor a közúton közlekedő járművek megállapítására és ellenőrzésére, s ebben a tekintetben utalás van arra, hogy be kell tartani a közúti közlekedésre vonatkozó újraközölt 2002/195-ös sürgősségi kormányrendelet előírta hatásköröket.
Hecser Zoltán
Cristiana Paºca Palmer a jelek szerint elszámolta a napokat...[/caption]
Szeptember 1-jén a reggeli órákban a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztérium székhelyén sajtóértekezletet tartott a tárcavezető, Cristiana Pașca Palmer. Annak keretében igen nagy megelégedéssel jelentette be, hogy a megelőző napi kormányülésen három olyan jogszabály elfogadására került sor, amelyeket a szaktárca dolgozott ki. Az erdőgazdálkodási szabálysértések megállapítására és szankcionálására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletről, a védőerdősávokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletről és a köztulajdonban lévő erdőalap fatömege értékesítési szabályzatát jóváhagyó kormányhatározatról volt szó, legalábbis ezeket említette meg a miniszter asszony. (E két utóbbit megjelenésüket követően lapunk hasábjain már ismertettük.) Az előbbi kapcsán azt hangoztatta, hogy az eddig hatályos 2010/171-es törvény módosítása és kiegészítése révén „tegnaptól az összes megállapító közegek rendelkeznek hatékony eljárási eszközökkel az illegális tevékenységek esetében. Ezek a módosítások magukkal hoznak sokkal szigorúbb bírságokat, amelyek nemcsak azok szankcionálását teszik lehetővé, akik törvényesen vágnak vagy szállítanak fát, hanem azokat az erdőadminisztrátorokat is, akik nem tartják tiszteletben a törvényeket, függetlenül attól, hogy magán- vagy állami erdőkről van-e szó. Továbbá a módosítások beillesztik a hazai gyakorlatba azokat az előírásokat, amelyeket az Európai Bizottság kérelmezett. Amennyiben nem került volna sor a kormány általi jóváhagyásra, akkor fennállt volna a kockázata annak, hogy Románia ellen kötelezettségszegési eljárást bontakoztassanak ki.” Minden jel arra utal, hogy a miniszter asszony túllőtt a célon, de akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy túllihegte magát, amikor azt hangoztatta, hogy „tegnaptól hatékonyabb eljárási eszközök állnak a megállapító közegek rendelkezésére”. „Tegnaptól”, azaz augusztus 31-től semmiképp, mert az a bizonyos sürgősségi kormányrendelet sem augusztus 31-én, sem szeptember 1-jén, sem pedig az azt követő napokban nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, ilyenképpen pedig nem is léphetett hatályba. Egyébként érdemes utalni arra is, hogy a szóban forgó augusztus 31-i kormányülésről kiadott hivatalos tájékoztatóban az áll, hogy az aznapi kormányülésen elfogadták a tárcavezető által emlegetett sürgősségi kormányrendeletet. Eltelt egy hét, eltelt még egy hét, de az az ígéretes sürgősségi kormányrendelet csak nem akaródzott megjelenni a Hivatalos Közlönyben.
Három héttel később
Végül is szeptember 20-án következett be a megjelentetés, nevezetesen a Hivatalos Közlöny 726-os idei számában. Amikor azt kézbe vettük, igen nagy meglepetéssel tapasztaltuk, hogy azt mégsem fogadták el augusztus 31-én, hanem a szeptember 14-i kormányülésen. Legalábbis ez derül ki annak a sürgősségi kormányrendeletnek a dátumozásából. A Hivatalos Közlönyben tételesen ez áll: Bukarest 14. szeptember 2016. A 2016/51-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely révén újólag módosították és kiegészítették az erdészeti szabálysértések megállapítására és szankcionálására vonatkozó 2010/171-es törvényt. (Egyébként ez a törvény 2010 júliusában jelent meg, majd azt követően 2011 szeptemberében módosították és kiegészítették a 2011/71-es sürgősségi kormányrendelettel.) Nos, ilyen körülmények között több mint furcsállandó ez az időpontokat illető, szinte megmagyarázhatatlan zűrzavar. Ugyanakkor visszatérve a miniszter asszony által emlegetett „tegnapi hatályba lépésre”, maga a jogszabály is alátámasztja azt a feltételezésünket, miszerint túllihegte magát: a 2016/51-es sürgősségi kormányrendelet VI. szakaszában az áll, hogy a jelen sürgősségi kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelentetés időpontjától számított 30 napon belül válik hatályossá, tehát, holnapután reggeltől.
Nem kívánunk káka tövén csomót keresni, de mindenképpen visszás az ilyen jogszabályozási gyakorlat, és sajnos, a Cioloș-kormány esetében nem először lehetünk tanúi az ilyen nehezen megmagyarázható bakiknak. Arról nem is beszélve, hogy a dolgok ilyenszerű alakulása rosszindulatú feltételezésekre, félreértésekre is okot adhat.
Hathatósabb fellépés
Az, hogy az erdőgazdálkodás terén Európa-szerte gondok jelentkeztek az utóbbi évtizedek folyamán, az köztudott. Románia esetében talán még nagyobbak, mint a többi európai országban, illetve az Európai Unió tagállamaiban, s ilyen tekintetben mindenekelőtt az illegális fakitermelésre kell utalnunk. Egyébként az Európai Parlament és a Tanács többször is napirendre tűzte ezt az ügyet, s még 2002 júliusában megjelent a 2002/1600-as európai parlamenti és tanácsi határozat, amely prioritási intézkedésként határozta meg annak vizsgálatát, hogy miként lehetne aktív intézkedéseket foganatosítani az illegálisan kitermelt fa kereskedelmének megakadályozására és az az ellen való küzdelemre. Majd 2003 májusában született meg az Európai Bizottságnak az erdőgazdálkodással kapcsolatos jogérvényesítésre vonatkozó javaslatcsomagja. És van még egy másik uniós jogszabály: az Európai Parlament és a Tanács 2010/995-ös rendelete a fát és a fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról. Ez a rendelet 2010. október 20-án jelent meg, s azért említettük meg, mert a most elfogadott sürgősségi kormányrendelet megindokolásában is arra hivatkoznak.
Cristiana Pașca Palmer tárcavezető szerint a jelenleg hatályos, már említett 2010/171-es törvény már túlhaladott, túlontúl „engedékeny”, s ugyanakkor nem irányoz elő szankciókat az erdőgazdálkodási rendszer számos megsértése esetén. Nos, ebben az összefüggésben valóban bekövetkezett egy előrelépés: túl azon, hogy a szóban forgó törvényben szereplő szabálysértések elkövetése esetén ezentúl jóval nagyobb értékű bírságokra lehet számítani, a kormányrendeletbe bekerült több mint száz új szankció is. Azaz, a mostani módosítás és kiegészítések nyomán ennek a szankcionáló jellegű jogszabálynak a hatósugara kitágult egyidejűleg a büntetéstételek „súlyosabbá tételével”. Így például amennyiben jogtalan fakivágásra, tönkretételre kerül sor, amennyiben a cselekedet nem képez erdészeti bűncselekményt, a büntetés 1000–12 000 lej között mozog, a faanyagot pedig elkobozzák. Eddig az ilyen jellegű szabálysértések esetében 500–5000 lejig terjedő bírságot lehetett kiróni. Az eddigi jogszabályozásban nem szerepelt szankció az őserdőkben történő kitermelésekre vonatkozóan. A mostani szövegbe bekerült e tekintetben az alkalmazandó bírság, s annak értéke 20 000–30 000 lejig terjed. Újdonság az is, hogy a pénzbüntetésben megtestesülő szabálysértési szankción túl a jogszabály szövegébe bekerült a komplementáris szabálysértési szankció is, s ez azt jelenti, hogy akár elkobozható is lesz az az eszköz, amelyet felhasználtak a szabálysértés elkövetése során és/vagy visszavonható lesz egy adott engedély is (annak a függvényében, hogy milyen és ki által elkövetett szabálysértésről van szó).
Több szereplő lesz
Újdonságokat, illetve módosításokat tartalmaz a csütörtökön hatályba lépő sürgősségi kormányrendelet a tekintetben is, hogy melyek azok a hatóságok (megállapító közegek), amelyek jogosultak és kötelezettek lesznek az ellenőrzési eljárásokra, illetve a szabálysértések megállapítására és a bírságok kirovására. Felleltározva a jogszabályban szereplő hatóságokat, arra a következtetésre jutottunk, hogy kitágul az ellenőrzési jogkörrel felruházottak köre, azaz több szereplője lesz ezentúl az ellenőrzési tevékenységnek. Nem bocsátkoznánk részletekbe, de érdemes utalni arra, hogy a különböző ellenőrző szervek hatásköre tekintetében a kormányrendelet pontos előírásokat tartalmaz, s ilyenképpen elkerülhetőek lesznek, legalábbis a kormányzati szándék szerint, a párhuzamosságok, az átfedések, így például le van szövegezve, hogy az erdőgazdálkodásért felelős központi hatóság keretébe tartozó erdészeti személyzet milyen esetekben járhat el, akárcsak a Romsilva erdészeti személyzete. A román rendőrség munkatársai esetében ugyancsak fel vannak tüntetve a kormányrendelet szövegében azok a cselekedetek, amelyek esetében azok hivatottak megállapítani a szabálysértést és szankciókat alkalmazni, hasonlóképpen a román rendőrség tisztjei és altisztjei esetében. De jut feladat a határrendészetnek, mi több, a sürgősségi felügyeletek tisztjeinek és altisztjeinek is. Továbbá a kormányrendelet előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy miként kerül, kerülhet sor a közúton közlekedő járművek megállapítására és ellenőrzésére, s ebben a tekintetben utalás van arra, hogy be kell tartani a közúti közlekedésre vonatkozó újraközölt 2002/195-ös sürgősségi kormányrendelet előírta hatásköröket.
Hecser Zoltán
.jpg)
