Jó két hónapja, hogy olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint a pénzügyminisztérium szándékai szerint módosulni fognak az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-ös törvény egyes elő­írásai. Többek között annak okán, hogy a „hitelcsere” néven el­híresült 2016/77-es, áprilisban megjelent törvény gyakorlatba ültetésekor derült ki, hogy az adósság ellenében a jelzáloggal terhelt lakás tulajdonjogáról lemondó banki ügyfélnek a szóban forgó tranzakció okán jövedelmi adót kell fizetnie. Nos, a módosításra, pontosabban az újólagos kiegészítésre sor is került: a kormány múlt keddi, június 28-i ülésén elfogadott sürgősségi kormányrendelet-halmazban ott találni a 2016/32-est is, amely a Hivatalos Közlöny június 30-i számában jelent meg. Meglepetést okozott még a bennfentesek körében is, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletbe bekerültek az áfakulccsal kapcsolatos előírások is, olyanok, amelyekről előzetesen nemigen lehetett hallani, azaz azokat úgymond „nem harangozta be” a pénzügyminiszter. Ilyen körülmények között azt sem tudni, hogy ki is kezdeményezte ezt az áfával kapcsolatos új előírást, a kormányfőnek a kormányülésen elhangzott beszédében arra van utalás, hogy a mezőgazdászok helyzetbe hozása okán indokolttá vált egyes ezen szektor által felhasznált termékek, valamint igénybe vett szolgáltatások áfakulcsának 20 százalékról 9 százalékra való mérsékelése. Az intézkedés révén csökkenni fognak a mezőgazdászok, a mezőgazdasági vállalkozások kiadásai, s ez azt eredményezi, hogy terményeik és termékeik is olcsóbbá válhatnak, de ugyanakkor visszaszorulhat az ebben az ágazatban megmutatkozó feketemunka, mármint bizonyos szolgáltatás jellegű munkálatok elvégzése vonatkozásában. Továbbá az is némi meglepetést jelentett, hogy egyes személyi jövedelmek esetében megszűnik a jövedelmi adó fizetési kötelezettség. Jobbára olyan újólagos törvény­kiegészítésekről van szó, amelyek nyomán tetszik, nem tetszik, csökkenni fognak az állami költségvetés bevételei. És ez olyan körülmények között, amikor is a kormány költségvetési forráshiányokat hangoztat és hónapok óta kifogásol minden olyan kezdeményezést, illetve jogszabályt, amely a költségvetés-kiadás bővülését vagy a költségvetés-bevétel zsugorodását jelentené. Ezzel együtt és ezen túl a most megjelent sürgősségi kormányrendeletet az érintettek helyeselni fogják. Adómentesség Az Adótörvénykönyvnek ama 60-as szakasza, amely azon adófizetőket sorolja fel, akik mentesülnek a jövedelmi adó fizetési kötelezettsége alól egy új bekezdéssel bővült ki, amely értelmében kibővült a mentességet élvezők köre. Nevezetesen: azok a magánszemélyek, akik jövedelmet realizálnak bérből és bér jellegű forrásokból, amennyiben az alkalmazott kutatási, fejlesztési és/vagy technológiai fejlesztési tevékenységből származik, nem lesznek kötelezettek jövedelmi adó fizetésére. Persze ez nem fog automatikusan bekövetkezni, mert a feltételrendszerről a tanügyi és kutatásügyi, a gazdaságügyi, a közpénzügyi, a munkaügyi és a vidékfejlesztési miniszter közös rendelete fog rendelkezni. A sürgősségi kormányrendelet nem írja elő e rendelet meghozatalának határidejét, és ez azért furcsállandó, mert a jogszabály máris hatályba lépett, s az adómentességnek már az augusztus havi jövedelmek esetében „érvényesülnie kell”. Amúgy a sürgősségi kormányrendelet gyakorlatba ültetésére kivételes, az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásaitól eltérő módon kerül sor, és sajnos ez a „kivételezés” nem először fordul elő. A szóban forgó adófizetési kötelezettség eltörlését a kormány azért tartotta szükségesnek, hogy hatékonyabban lehessen ösztönözni a kutatási-fejlesztési tevékenységet, vonzóbbá tenni ezt a területet a jól felkészült szakemberek számára. Egyébként a számítások szerint az idén ez az adómentesség 8,1 millió lejes költségvetési bevételkiesést okozhat, a 2017-es év viszonylatában pedig 26,3 millió lejest. Kedvezőbb áfakulcs Már utaltunk arra, hogy a mezőgazdasági szektorban használatos egyes termékek (műtrágya, vetőmag, vegyszerek stb.), valamint szolgáltatás jellegű munkálatok esetében az áfakulcs a jelenlegi 20 százalékról 9 százalékra fog csökkenni. Erre ugyancsak augusztus 1-jétől kerül sor. Már említettük, hogy miért tartotta indokoltnak és időszerűnek a kormányfő, illetve a kormány ennek a maga nemében váratlan intézkedésnek az elfogadását. A sürgősségi kormányrendelet felvezetőjében is az szerepel, hogy a szóban forgó előírás gyakorlatba ültetése nyomán ösztönözve lesznek mindazon személyek, akik a mezőgazdaság terén fejtenek ki tevékenységet (hogy miként, az nemigen derül ki a jogszabály szövegéből, de ez egy más ügy…), hozzáférhetőbbé válnak bizonyos javak és adott típusú szolgáltatások a mezőgazdasági szektorban tevékenykedők számára, továbbá jobb feltételek között bonyolíthatók le a vissza nem térítendő európai alapokból finanszírozott beruházási programok. A magunk részéről inkább azt hangsúlyoznánk, hogy azok a gazdálkodók, akik nincsenek és nem is lehettek áfafizetőként bejegyeztetve az adóhatóságoknál, ezentúl olcsóbban juthatnak majd bizonyos terményekhez, illetve szolgáltatásokhoz. És tulajdonképpen ez a lényeg! Egyelőre azonban nem tudni, hogy melyek azok a termékek és szolgáltatások, amelyek bekerülnek a 9 százalékos áfakulcs hatósugarába, ugyanis erre vonatkozóan a közpénzügyi és a vidékfejlesztési miniszternek egy közös rendeletet kell kidolgoznia. „Tehermentesített” hitelcsere Amit annak idején megígért a közpénzügyi miniszter, az most beteljesült: a már említett 2016/70-es törvény előírásainak gyakorlatba ültetése során eszközölt ingatlantulajdon-átruházás (azaz a hitelcserét megtestesítő tranzakció) adómentessé válik, ez pedig azt jelenti, hogy a banki adós magánszemélyre is vonatkoztatható lesz az Adótörvénykönyvnek a 111-es szakasza (2)-es bekezdése e.) pontjában előírt eljárás. Azt viszont tudni kell, hogy az adómentesség egyetlen fizetés nélküli teljesítése érvényes, de akkor is alkalmazható, ha több ingatlan képezte egykor a jelzálogot. Az esetleges visszaélések elkerülése végett egy viszonylag bonyolult eljárást ír elő a most megjelent sürgősségi kormányrendelet. Hecser Zoltán