Napok óta hallani arról, hogy a szükségállapoti és az ostromállapoti rendszerre vonatkozó utólag módosított és kiegészített 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak megszegéséért kiróható bírság kvantuma jelentősen megemelkedett, az akár 10 000 lej is lehet. Ennek az állításnak mindeddig nem volt fedezete, azaz törvényes alapja, de a mai naptól igen, mert módosult a jogszabály. Az említett jogszabály értelmében az abban megállapított intézkedések, valamint szükségállapotot elrendelő államelnöki dekrétum, illetve hadi rendeletek előírásainak betartása kötelező mindenkire nézve, kezdve a helyhatóságoktól el a különböző jogi személyiségű entitásokig és végezve a magánszemélyekkel. Amennyiben viszont a vonatkozó törvényes előírásokat áthágják vagy semmibe veszik, szabálysértési eljárás keretében pénzbírság róható ki, s annak kvantuma eddig az 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet 28-as szakaszának értelmében a magánszemélyek esetében 100 lejtől 5000 lejig terjedt, jogi személyek esetében pedig 10 000 lejtől 70 000 lejig. Továbbá érvényes volt az az előírás is, miszerint a 48 órán belül történő befizetés esetén csak a bírság minimumának a felét kellett befizetni. Mindez a múlté, mert ama naptól, azaz április 2-től hatályossá vált ama a 2020/34-es sürgősségi kormányrendelet, amely révén módosították a 1999/1-es sürgősségi kormányrendeletnek már említett 28-as szakaszát. Az új megszövegezés értelmében szabálysértési pénzbírság kvantuma magánszemélyek esetében 2000 lejtől 20 000 lejig terjedhet, jogi személyek esetében pedig 10 000 lejtől 70 000 lejig. A szabálysértő a jegyzőkönyv kibocsátásától vagy átadásától számított 15 napon belül fizetheti be a kiszabott pénzbírságnak a felét. Ez azt jelenti például, hogy egy 10 000 lejes pénzbírság esetén 15 napon befizetés esetén „csak” 5000 lejt kell lepengetnie. Amúgy a pénzbírság teljes egészében az állami költségvetés bevételét képezi. A pénzbírságon túl az elkövetett cselekmény természete és súlyossága függvényében alkalmazható egy vagy több kiegészítő szabálysértési szankció, amelyeket előírhatnak a hadi rendeletekben, s ezek a következők: a szabálysértésnél használt vagy az abból származó javak elkobzása; a belépés megtiltása az illetékes hatóságok által alkalmazott pecsét révén; a tevékenység időleges felfüggesztése; egyes munkálatok felszámolása; egyes berendezések helyreállítása. Amúgy az elkobzott javak rendeltetésére vonatkozóan is tartalmaz előírásokat a most megjelent sürgősségi kormányrendelet, s azokat többek között ingyenesen megkaphatják közintézmények vagy közhatóságok, vagy feldolgozásra kerülhetnek olyan termékek előállítására, amelyek szükségesek a közhatóságok vagy a közintézmények számára a szükségállapot idején elrendelt intézkedések gyakorlatba ültetése végett. A mostantól hatályos jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a szabálysértő a jegyzőkönyvvel szemben éljen a jogorvoslás lehetőségével, de a panasztétel nyomán nem szüntetődik meg az alkalmazott kiegészítő szabálysértési szankciók végrehajtása. Amennyiben a bíróság megsemmisíti a jegyzőkönyvet és elrendeli a károsult személy kártérítésben való részesítését, akkor annak kvantumát az elkobzott javak piaci értékének a függvényében fogják megállapítani. A kormányrendeletbe bekerült az az előírás is, miszerint a szükségállapot ideje alatt nem alkalmazandók a döntéshozatali transzparenciára vonatkozó törvényes előírások mindazon jogszabályozási tervezetek esetében, amelyek révén annak időtartama alatt alkalmazandó intézkedéseket állapítanak meg. Továbbá a közhatóságok és közintézmények által kibocsátott dokumentumok érvényesek maradnak a szükségállapot teljes periódusa alatt, valamint annak megszüntetési időpontjától számított 90 napon át. E tekintetben kivételt képeznek a hajtási jogosítványt helyettesítő tanúsítványok, amelyek a szükségállapot teljes időtartama alatt maradnak érvényben, valamint azután még 10 napig.

Hecser Zoltán