Mizda Mária tizenöt éve foglalkozik gyógynövény- és fűszernövény-termesztéssel, -gyűjtéssel. Mit üzennek nekünk a gyógynövények? Milyen információkkal szolgálnak? Milyen tanításokat tudnak adni, ha jól figyelünk rájuk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. – Mit és hogyan üzennek a növények? – Ahhoz, hogy észrevegyük a gyógynövények üzenetét, csak a józan paraszti eszünket kell elővennünk: ha kilépünk a természetbe, figyelnünk kell, és tapasztalatokat gyűjtenünk. A Kárpát-medence nagyon gazdag gyógynövényekben, a népi gyógyászatban több száz éve használják a növényeket, és viszonylag megbízható források vannak, hogy mit mire használtunk, és hogyan. A gyógynövények üzennek nekünk, tudnunk kell, hogy az a növény miért épp a mi kertünkben nő, hisz az egyiknek cickafarkkal van tele a kertje, a másiknak csalánnal. Vajon felismerjük-e azokat a növényeket, amelyek nekünk szólnak saját kertünkben? A növények annyira intelligensek, hogy ők azért jönnek a mi területünkre, mert gyógyítani akarnak minket. Ezt nem kell elhinni, egyszerűen meg kell tapasztalni. Ha valamilyen betegségben szenvedsz és kilépsz a kertedbe, ott lesz az a növény, amire neked ott és akkor szükséged van. A növények képesek folyamatosan megújítani önmagukat, télen visszavonulnak, tavasszal kezdődik az egész körforgás ritmusa elölről. Mindig ebben a ritmusban nőnek itt nálunk. – Nagyjából hányféle gyógynövényünk van, és hányat ismersz te ezekből? – A Kárpát-medencében 120-130-féle gyógynövényt gyűjtünk és termesztünk. Én most tartok a 75. gyógynövénynél, tehát 15 év után még mindig csak a felét ismerem. A növények elárulják a titkaikat, ha rájuk tudunk fókuszálni, le tudunk lassulni az ő szintjükre, hisz nekik az idő teljesen másképp telik, mint nekünk. Ha szétnézünk egy átlagos kertben, tele van csalánnal, pásztortáskával, tyúkhúrral, porcsinnal, ami gazdag vasban, ásványi anyagokban, egyszerűen csak le kellene hajolnunk, leszednünk és megennünk. De megtaláljuk szinte mindenhol a vadmurkot, vadfokhagymát, cikóriát, tehát minden egyes növényt megtalálunk, ami elégséges lenne az életben maradáshoz. Ezeknek a növényeknek egészen érdekes az ízviláguk, teljesen más, mint amihez hozzá vagyunk szokva, viszont tele vannak ásványi anyagokkal. Nagyszüleink, dédszüleink még használták, jó esetben mi is ismerünk néhányat. – Divatos manapság, hogy őshonos, vadon termő gyógynövényeket a kertünkben termesztjük meg… – Régen a sóskát például nem ültették be a kertbe, hanem a mezőről szedték le, és abból főztek főzeléket. Ma már mindent próbálunk bevinni a kertünkbe, megpróbáljuk termeszteni, aminek – ha nem hagyjuk meg a biodiverzitást – előbb-utóbb monokultúra lesz a következménye. Amikor beköltözünk egy új helyre, nem kell azonnal fölszántani, bevetni, beültetni. Érdemes megfigyelni akár egy évciklust, évkört, hogy melyek azok a növények, amelyek jól érzik magukat nálunk. Megerőszakolhatjuk a területünket, de a terület nem ezt akarja. Legyen füle mindenkinek az üzeneteikre, hisz minden területnek megvan a saját érdekessége, saját flórája. Egy négyzetméteren akár 20-30-féle növény is megtalálható, ősgyepeseink mai napig léteznek. Ez világviszonylatban is nagy szám, hisz kevés olyan hely van a világban, ahol meg tudott maradni ebben a formában. A növények azt szeretik, ha békén hagyják őket, nem kaszálják folyamatosan. Elvannak az ember tevékenysége nélkül, mint önálló organizmus. Mindenki felelős azért a területért, ahol lakik, meg kell tanulnunk megbecsülni a földet, nem kihasználni, kizsigerelni. – Azt vallod, hogy a gyógynövényeink üzennek nekünk, csak rájuk kell hangolódnunk… – Érdekes például, hogy minden évben más-más gyógynövény szaporodik el, és ezzel is üzennek nekünk. Idén a megfigyeléseim alapján rengeteg kamilla került elő, még ott is, ahol az előző években eltűnt. Ez azt jelenti, hogy sok gyulladásos betegség lesz. Szintén sok az orvosi macskagyökér, a Valeriana officinalis, és köztudott, hogy ebből készítették az első nyugtatókat. Azt üzenik, hogy nagyon sok idegrendszeri problémával kell szembenéznünk idén. Szintén sok idén a cickafark is, ami májproblémára javallott, a májat pedig többek közt az alkohol és a rossz élelmiszerek teszik tönkre. Érdemes jobban ráhangolódni a növényekre, hisz ezek – ha lassabban is, mint a kemikáliák – sejtszinten hatnak.

Nagyálmos Ildikó