18 ezer tonnát, azaz 2014-hez képest 30 százalékkal kevesebb mézet állítottak elő tavaly a romániai méhészek – mondja Ioan Fetea, az országos méhészegyesület elnöke. A szakember szerint a méhészek dolgát nemcsak a kedvezőtlen időjárási körülmények, a tiltott csávázószerek miatti tömeges méhpusztulás, hanem – egyes méhészek felelőtlensége nyomán – a mézminőségi problémák is keserítették. Utóbbi miatt az ágazat szereplői jelentős exportmegrendelésektől estek el. [caption id="attachment_20412" align="aligncenter" width="620"] Ioan Fetea, az országos méhészegyesület vezetője: nem indultak jobb lábbal az idén[/caption] A tömeges méhpusztulás, a méhcsaládok megfogyatkozása és a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt az előző szezonhoz képest 30 százalékkal kevesebb mézet pergethettek ki tavaly a hazai méhészek: Románia 2015-ös évi méztermelése közel 18 ezer tonna lett – állítja Ioan Fetea, a Romániai Méhészegyesület (ACA) elnöke. Romániában közel 40 ezer méhészt tartanak nyilván, gondozásukban pedig 1,47 millió méhcsalád tartható, ebből közel 900 ezer az országos méhészegyesülethez tartozó tagok tulajdonában van. Fetea a stiriagricol.ro mező­gaz­dasági portálnak évér­tékelőjében leszögezte: a neonicotinoiddal csávázott vetőmagok miatt a méhészek tavaly több mint 120 ezer méhcsaládot vesztettek. A méhpusztulással a vándorok szinte kizárólag a virágzó napraforgótáblák közelében szembesültek. Elmondta, a tavalyi volt az első esztendő, hogy Romániában tömeges méhpusztulás a tiltott szerekkel csávázott napraforgón észleljenek. Fetea szerint a kaptárok elnéptelenedésével és a méhcsaládok természetellenesen nagyarányú pusztulásával a méhészeknek idén is számolniuk kell: az ősszel elvetett repcevetőma-gok nagy részét ugyanis szintén neonicotinoid alapú csávázószerekkel kezelték. Ami a főbb mézelő növényeket illeti, a méhek a repcéről 2015-ben csak az elvárható mézmennyiség 45 százalékát gyűjtötték be, míg az akácról az évi átlagos mennyiség 70 százalékát takarították be, de a napraforgóméz mennyisége is kevesebb lett a vártnál. A mézexport terén a méhészegyesület elnöke szintén visszaesésről beszél, ám véleménye szerint a hazai méz külföldi értékesítését nem csak az Európai Unió belüli méztúlkínálat, a viszonylag magas, kilónkénti 5 dolláros ár, a dél-amerikai és kínai eredetű méz behozatala hátráltatta, hanem a mézminőségi problémák is: egyes romániai méhészek tenyésztési, technológiai hibái miatt ugyanis a külföldi megrendelők jelentős mennyiségű mézről mondtak le. Fetea elismerte: a laborelemzések során a hazai árumézben olyan tiltott cukor- és keményítőszer-maradványokat mutattak ki, amelyeket a méhészek a méhcsaládok takarmányozására és erősítésére szolgáló készítményekben használnak – Ezek miatt vitathatatlanul nagy exportmennyiségeket utasítottak vissza – hangsúlyozta az agrárportálnak a méhészegyesület elnöke. Ioan Fetea a családok teleltetéséről is beszélt, felhívva méhésztársai figyelmét a kaptárlakók fogyatkozó élelemtartalékainak ellenőrzésére és haladéktalan pótlására. – Nem mondhatom, hogy jobb lábbal indultunk az idei évben. Mindenekelőtt látnunk kell, a méhcsaládokkal hogyan jövünk ki a télből, ugyanis ez a meleg, késői tél se tesz jót. Ez túlzottan növeli a kaptáron belül téli méztartalék fogyasztását. Az évszakok sajnos az utóbbi időszakban egyre inkább összekeveredtek, és a méhek téli nyugalmi állapota is mind inkább lerövidült – hangsúlyozta Fetea. HN-információ