A tejhasznúak esetében kevésbé, a húsfajták vásárlásakor viszont mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azoknak a Hargita megyei szarvasmarhatartóknak, akik élni kívántak a tenyészállat-vásárlási minimis-támogatással. A jószágvásárlásra igényelt 3,1 millió lejes állami hozzájárulást ugyanis a gazdáknak még legalább ennyivel szükséges megpótolniuk. Adódik tehát a kérdés, a megyéből 83 szarvasmarhatartó bő 6 millió lejt, azaz másfél millió eurót a napokban mire is fordított? [caption id="attachment_39960" align="aligncenter" width="1000"] Remélik, nem kezdik el ismét keresztezni a fajtákat Fotó: Domján Levente[/caption] Végig az élbolyban volt, végül 557 tenyészállattal és a gazdák által igényelt 3,145 millió lejes támogatási összeggel Hargita megye a harmadik helyen végzett a szarvasmarhák vásárlására „de minimis” támogatást kérő megyék országos rangsorában. A program keretében 83 Hargita megyei gazda összesen 241 tejhasznú és 294 húshasznú vemhes üszővel, továbbá 22 húshasznú tenyészbikával gyarapította állományát. Tegnap az után érdeklődtünk, milyen fajtákat és milyen valódi költségráfordításokat rejtenek a számok. Aubracot is láthatunk majd a legelőn Kiderült, a napokban új, Hargita megyében korábban nem tenyésztett húsfajtát is vásároltak a tenyészállat-beszerzésre kínált „de minimis” támogatás révén a Hargita megyei szarvasmarhatartók. A francia aubrac húsfajtából negyven törzskönyvezett vemhes üsző és egy bika kerül a megyébe – tudtuk meg tegnap Sebestyén Sándortól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársától. A szakember szerint a tájainkon viszonylag ismeretlen, Hargita megyében korábban még nem tartott húsmarhafajtát kísérletezési céllal választották a gazdák. – Azt mondják, a charolais-vel keresztezett F1-es aubrac a világ egyik legjobb húsminőségét produkálja. Ráadásul nem annyira igényes fajtáról van szó, mely a legelőt is nagyon jól értékesíti, tehát az eredményes termeléshez nem feltétlenül kell annyira abrakolni, mint a limousint vagy a charolaist. Tudomásom szerint aubrac nincs is Hargita megyében, ilyen szempontból ennek a fajtának a tartása tényleg kísérlet lesz – jegyezte meg Sebestyén. Elmondta, egyre népszerűbbé válik viszont a Hargita megyei szarvasmarhatartók körében az aberden angus: a húsfaj tenyésztésében egyre több helyi gazda lát fantáziát, köszönhetően azoknak a kereskedelemi szerződéseknek is, amelyek révén egy ismert Szeben megyei farm a fajtatiszta vagy pedig keresztezett angus-növendékek felvásárlását, illetve visszavásárlását – minőség és súlycsoport függvényében – térségünkből is kedvező áron vállalja. – A szebeni farm gazdákkal köt szerződést, és viszonylag jó felvásárlási ár meg is tette hatását az angus-tartó gazdaságok számbeli növekedésében. Ahhoz képest, hogy angus-állománnyal pár éve még csak két-három gazdaság rendelkezett, mára ez a sokszorosára nőtt. A mostani minimis-támogatásból is elég sokan vásároltak angust. Udvarhelyszéken például tizenegy gazda Dániából, Németországból és Ausztriából vásárolt angusokat, egy bikával együtt és az is a számításuk, hogy közösen tartják és a borjakat a szebeni félen keresztül értékesítik – tette hozzá Sebestyén Sándor. Vegyes a kép a húshasznú tenyészbikáknál is: a minimis-támogatásból vásárolt 22 apaállat között hat angus, nyolc limousine, hét charolais és egy aubrac szerepel. Holsteineket is vásároltak A tejhasznú fajták között is találhatunk meglepetéseket, annak ellenére is, hogy a Hargita megyei gazdák által vásárolt tejelőállományt továbbra is a külföldről behozott fleckvieh, vagyis a szimentáli típusú osztrák tarka dominálja. – Van néhány gazda, akik helyben született pirostarkát vásároltak, olyanokat, amelyeknek a szülei két éve, a 2014-es minimis-támogatási programmal kerültek az országba. Azoknak a leszármazottait ma már pirostarkák vemhesüsző-kategóriájában tudták értékesíteni a gazdák – jegyezte meg a szakigazgatóság munkatársa. A tejhasznú vemhes üszők között vásárolt holstein-frízek magas száma – 11 gazda közel száz egyedet vásárolt – viszont a szakembert is meglepte. Sebestyén úgy véli, a környékünkön korántsem honos holstein fajta mellett az alacsonyabb beszerzési ár miatt dönthettek a gazdák, ám elismeri, azok a szarvasmarhatartók, akik állományukat egész évben bent tartva intenzív tejtermelésre használják, a holsteineket nagyon is tudatosan választották. – Ez nagy változás, és reméljük, a tejtermelést a most vásárolt száz holstein is pozitívan befolyásolja. A lényeg persze az lenne, hogy törzskönyvezett egyedeiket a gazdák, a fajtatisztáságot megőrizve tovább tenyésszék, és az 1990-es évekhez hasonlóan ne kezdjék el újból össze-vissza keresztezni a fajtákat – hangsúlyozta Sebestyén Sándor. A támogatás az ár 40-90 százalékát fedezte S hogy a minimis-támogatás program révén vásárolt tenyészállatok végül is mennyibe kerültek a gazdáknak, Sebestyén szerint attól függ, az állattartók milyen fajtákat választottak. A legjobban a húsmarhavásárlóknak kellett zsebbe nyúlniuk: a vemhes üszők esetében az árak ugyanis a két évvel korábbi 1900–2000 euróhoz képest idén a 2500–2600 eurót is elérték egyedenként, míg a törzskönyvezett húshasznú bikákért az eladók 4000–4500 eurót kértek. Mindez azt jelenti, hogy a húshasznú vemhes üszőkre kínált egyedenkénti 6 ezer lejes (durván 1350 eurós), vagy a bikákra igényelhető 8 ezer lejes (1800 eurós) állami támogatás az üszők beszerzési árának 52-54 százalékát, az apaállatokénak pedig 40-45 százalékát fedezte. Az összeg fennmaradó 50-60 százaléka – egyéni hozzájárulásként – a gazdák pénztárcáját terheli, ami Sebestyén bevallása szerint kilenc vemhes üsző és egy bika vásárlása esetén a gazdák részéről nem kevés, még a támogatáson felül is bő 70 ezer lejes befektetést igényelt. Elismerte, a minimis-támogatás leginkább a tejelő vemhes üszőket választó gazdáknak jelentett segítséget: olyan eset is volt, hogy egyedenként igénybe vehető 5 ezer lejes állami hozzájárulás – például a holstein üszők esetében – a beszerzési ár 90 százalékát fedezte, míg a pirostarkák esetében a minimis-támogatás az ár 60 százalékát jelentette. Domján Levente