Hosszú évek óta hatályos ama adótörvénykönyvi előírás, miszerint a bér jellegű nettó jövedelemből személyi jóváírásként (deducere personală) leírható egy adott összeg. Magyarán, csökkenthető az adott alkalmazott által fizetendő adóalap. Ebben a tekintetben is újdongásokat hozott magával az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény. Azok nyomán pedig a bérből származó jövedelmek némileg növekedhetnek… Erről a jóváírásról az Adótörvénykönyv 77-es szakasza rendelkezik. Az újdonság abban áll egyrészt, hogy megváltozott a leírható összeg értéke, másrészt pedig abban, hogy megváltozott az a bérérték, amely esetében alkalmazható a leírás. Az is újdonság, hogy ezentúl, pontosabban 2016. január 1-jétől amennyiben 18 életévet be nem töltött gyermeket, gyermeket nevelő mindkét szülőnek alkalmazotti jogállása van, mindkettő jogosult lesz a leírásra. Vegyük számba, hogy mit is jelentenek ezek az újdonságok. Eddig például az 1500 lejnél kisebb bruttó bérek esetében a leírható összeg 250–600 lej volt (az eltartásban lévő személyek függvényében), jelenleg 300–800 lej. Eddig a leírásra való jogosultság, mármint a bérszint tekintetében 2500 lej volt, jelenleg 3000 lej. Eddig csak az egyik szülő volt jogosult a leírásra, most mindkettő, már amennyiben mindkettőjüknek alkalmazotti jogállása van. Továbbra is érvényes viszont az az előírás, miszerint álláshalmozás esetén csakis a „főállásnak” választott esetében igényelhető a leírás. Néhány számítás: hazai adótanácsadók által végzett számítások szerint az alkalmazottaknak mintegy 80 százalékát (legalábbis elméletileg) érintheti az Adótörvénykönyvnek a szóban forgó előírása, ám annak eredményeként a jogosultak nettó jövedelme igen kis arányban emelkedik, legfeljebb havi 24 lejjel. Nézzük meg néhány konkrét példát: egy jelenlegi 1500 lejes havi bruttó bér esetében eddig az az alkalmazott 770 lejes nettó bérben részesült. Most, hogy hatályba lépett az új szabályzás, ugyanezen bruttó bér esetében az az alkalmazott 8 lejjel nagyobb összeget fog kézhez kapni, azaz 785 lejt. Ez abban az esetben, ha eltartásában nincs egyetlen személy sem, s ilyenképpen a leírható összeg a bruttó bérből 300 lej (eddig 250 lej volt). Idetartozik az is, hogy amennyiben alacsony bérekről van szó, s azzal egyidejűleg az eltartásban lévő személyek száma is meghaladja a 2-3 főt, akkor a nettó bér is nagyobb lesz. Mit is jelent az eltartott személyek száma? Amennyiben annak az alkalmazottnak egyetlen személy sincs eltartásában, akkor 300 lej írható le, azaz ez az összeg kikerül az adóalapból, ami azt jelenti, hogy az az alkalmazott, amint már említettük, havonta csak 8 lejjel fog többet keresni. Ha viszont egy személy van eltartásban, akkor a leírható összeg 400 lej, ha kettő, akkor 500 lej, ha három, akkor 600 lej, ha négy és annál több, akkor 800 lej. Ugyanakkor, ha mindkét szülőnek alkalmazotti jogállása van, és eltartásukban négy 18 életévnél kisebb gyermek van, akkor 800-800 lejes jóváírásra jogosultak. Tehát, egy ilyen család esetében havonta legfeljebb 48 lejjel többet vihetnek haza, mint például az elmúlt esztendő decemberében. Az Adótörvénykönyv vonatkozó előírása alapján jelent meg a Hivatalos Közlönyben január 25-én a közpénzügyi miniszter 2016/52-es rendelete, amellyel jóváhagyta azon személyi jóváírások kiszámítási módját, amely alkalmazandó az 1500 lejt meghaladó bérek esetében. Erre azért volt szükség, mert az Adótörvénykönyv 77-es szakasza csak az 1500 lejig terjedő bérekről rendelkezett. Sok újdonságot nem jelent ez a rendelet, ugyanis a leírható összegek ugyanazok maradtak, azaz 300 lejtől 800 lejig terjedően, az eltartásban lévő személyek száma függvényében. Az eltartásban lévő személyekről A törvény arról is rendelkezik, hogy mi is értendő az eltartásban lévő személyek fogalma alatt. A gyermekeken kívül az lehet férj/feleség, rokon másodágig, amennyiben azok havi jövedelme nem haladja meg a 300 lejt vagy nincs tulajdonukban 10 000, illetve 20 000 négyzetmétert meghaladó mezőgazdasági terület (az előbbi síkvidéken, az utóbbi hegyvidéken). Egyébként jó tudni, hogy ez az adó jóváírási állam által biztosított lehetőségnek szociális jellege van, s a tulajdonképpeni célja az, hogy lehetővé tegye, ha kisebb arányban is azon alkalmazotti jogállással rendelkező személyek nettó jövedelmének megemelkedését, akik eltartásában egy vagy több személy van. Mi lesz a bérekkel? Nem tartozik közvetlenül az adózás kérdésköréhez, de a bérekről lévén szó, érdemes utalni arra is, hogy mi várható azok tekintetében. Az idén nem sok, legalábbis a közszférai intézményrendszer vonatkozásában, ugyanis, amint az köztudott, bizonyos bérezési jogszabályok már hatályba léptek, az új közszférai bérezési rendszerre vonatkozó törvény, ha megszületik is, csak 2017. január 1-jétől válik majd hatályossá. Az azzal kapcsolatos ténykedések azonban folyamatban vannak. Mint ismeretes, január 25-én az érdekelt minisztériumok és a szakszervezetek képviseletével létrehozott munkacsoport megkezdte tevékenységét. Az egyeztetések a különböző minisztériumok illetékeseivel csütörtökön az utolsó fázishoz érkeztek, pénteken pedig kielemezték a megfogalmazott javaslatokat. A tárgyalások ma és holnap folytatódnak, szerdán újabb elemzésre kerül sor, majd csütörtökön a végleges egyeztetésre a szakszervezeti konföderációk képviselőivel, valamint a képviselőházi és szenátusi illetékes szakbizottságokkal. Egyelőre azonban igen nagy diszkréció övezi a munkacsoport tevékenységét, csak annyi szivárgott ki, hogy a szakszervezeti érdekképviseletekkel „nehéz szót érteni”. A bukdácsolások ellenére is a munkaügyi miniszter továbbra is azt állítja, hogy február 10-re finalizálni fogják a törvénytervezet szövegét. Egyes szakszervezeti vezetők ennek kapcsán azt követelik, hogy azt annak benyújtása előtt hozzák nyilvánosságra és bocsássák közvitára. Hecser Zoltán