A múlt esztendő márciusában jelent meg ama 2018/140-es kormányhatározat, amely révén jóváhagyták a 2018–2019-es esztendőkre a szolgáltatási csomagokat és azon keretszerződést, amely szabályozza az orvosi ellátás, a gyógyszerek és gyógyászati eszközök nyújtásának feltételeit az egészségbiztosítási rendszer keretében. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez a jogszabály kellett volna és kell is képezze az orvosi ellátás, illetve az egészségbiztosítási rendszer működésének vezérfonalát, azaz jogi keretét. Ez viszont csak részben sikerült… A tavalyi kormányhatározat kapcsán is bebizonyosodott, hogy a tettek mezejére lépni nehezebb, mint aláírni egy jogszabályt. Mondjuk ezt annak okán, hogy a kormányhatározat 2018. április 1-jei határidejét követően többször is módosult, illetve kiegészült. Nevezetesen a 2018. július 1-jén, illetve július 18-án, majd 2018. december 17-én, azt követően pedig 2019. április 1-jén megjelent kormányhatározatok révén. Lényegében apróbb módosításokon túl bizonyos előírások, rendelkezések érvénybe léptetési időpontjának az elnapolásáról volt és van szó. A jelen időt azért kell használnunk, mert a Hivatalos Közlöny június 21-i számában megjelent az azelőtti napon elfogadott 2019/416-os kormányhatározat, amely tulajdonképpen arról rendelkezik, hogy a „kiindulópontot” jelentő már említett 2018/140-es kormányhatározat 2-es mellékletében (amely egyébként a keretszerződéssel kapcsolatos) feltüntetett, utólagosan 2019. július 1-jére kitolt egyes határidőket ismét elnapolták, nevezetesen 2019. december 31-re. Amúgy a minap megjelent kormányhatározat július 1-jén lépik hatályba, amikor esedékesek lettek volna bizonyos intézkedések „hatályba léptetése”. Tehát 2018 júliusától bekövetkezett egy elnapolási sorozat. Nem bocsátkoznánk részletekbe, csupán két közérdeklődésre is okkal és joggal számottartó, ismét elnapolt intézkedést említenénk meg. Jó ideje hallani arról, amire egyébként határidőket is kijelöltek (legutóbb 2019. július 1-jét), a családorvosokon kívül a járóbeteg-ellátás keretében azok a szakorvosok, illetve szakorvosi rendelőintézeteknél is vényt írhatnak fel a vényköteles gyógyszerekre, már amennyiben az a rendelő szerződéses viszonyban áll az egészségbiztosítási pénztárral. Ugyanakkor lehetővé vált volna a vény kiváltása nem csupán abban a megyében, ahol találtatik az azt kiállító családorvos vagy járóbeteg-ellátó szerződéses viszonyban lévő rendelőintézet, hanem az ország bármelyik megyéjében. Ez az új rendszer részben tehermentesíthette volna a családorvosokat, a pácienst megkímélte volna felesleges utánajárástól, tágabb értelemben megkönnyítette volna – legalábbis esetenként – a felírt gyógyszer beszerzését. Nem így történt, s továbbra is csak majdani lehetőségekről, könnyítésekről beszélhetünk. (Mint ahogy az sem kizárt, hogy év végéig bekövetkezik egy újabb elnapolás.) Másképpen fogalmazva: minden marad úgy, ahogy eddig is volt. Ketyeg az óra A Hivatalos Közlöny április 5-i számában jelent meg ama 2019/27-es sürgősségi kormányrendelet, amely értelmében újólag kiegészült az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvény egyik szakasza, s amely közérdeklődésre is számottartó előírásairól lapunk május 2-i, valamint május 29-i számában már beszámoltunk. Annak lényege az, hogy megpróbálnák rendezni a társfinanszírozást, mármint a beteg általi társfinanszírozást a magánegészségügyi ellátás terén, felállítva egy amolyan „játékszabályt”. Nem térnénk vissza a sürgősségi kormányrendelet előírásainak a felelevenítésére, csupán azt nyomatékoljuk, hogy a hatályba léptetés vészesen közeleg, július 1-jén lévén esedékes. A jelek szerint abból nem lesz semmi, mert egyelőre nem születtek meg azok a jogszabályok, amelyekre tételesen utalt a majdani sürgősségi kormányrendelet kapcsán Sorina Pintea egészségügyi miniszter az április 11-i sajtótájékoztatóján. Szerény véleményünk szerint a szóban forgó hatályba léptetésnek szintén betette az ajtót a múlt pénteken már megjelent 2019/416-os kormányhatározat. Amúgy a „társfinanszírozás” témaköréről május eleje óta mélyen hallgat a kormány, s a tárcavezető sem tért vissza egyetlen alkalommal sem az azt „előidéző”, április 25-én megjelent 2019/27-es sürgősségi kormányrendelet majdani hatásmechanizmusának a boncolgatására. Ezek szerint marad minden a régiben, és továbbra is előfordulhatnak olyan zavaros esetek, amelyekre ugyan konkrétan nem utalt a tárcavezető, de amelyekkel kapcsolatosan azt nyomatékolta, hogy „tiszta víz kerül majd a pohárba” és visszaélésszerű történések következhetnek be. Következtetés helyett: nem egészen két hónappal ezelőtt a kormány szerint igen sürgős és indokolt volt az a fránya sürgősségi kormányrendelet, de ma már se nem sürgős, se nem indokolt a gyakorlatba ültetése. Tervezetek vannak… Aki rákattint az egészségügyi minisztérium, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) honlapjára, azzal is szembesülhet, hogy az „illetékesek” mégsem tétlenkednek: az utóbbi napokban mindkét hatóság jogszabálytervezeteket hozott nyilvánosságra és bocsátott közvitára. Így például a CNAS honlapján elolvasható annak a közös miniszteri rendeletnek a tervezete, amely révén módosítani kívánják a szaktárca és a biztosító 2018/735/976-os közös rendeletét. (A szerződés formanyomtatványára, a költség–volumen/költség–volumen–eredmény típusú szerződések tárgyalási megkötési módszertanára vonatkozik ez a rendelet.) Amúgy ennek a jogszabálytervezetnek a kapcsán a tegnapi napon nyilvános vitára is sor került. Június 18-án hozták nyilvánosságra és 28-ig közvitára bocsátották ama közös rendeletnek a tervezetét is, amely révén meghosszabbítanák a 2018/397/836-os rendelet előírásainak az alkalmazását. (Különben ezzel a rendelettel hagyták jóvá a fentebb már említett 2018/140-es kormányhatározat 2018-as esztendei alkalmazásának a módszertani normáit.) Az elmúlt héten az egészségügyi tárca ugyancsak közölt a honlapján kormányhatározat-, illetve miniszteri rendelettervezeteket, azok közt vannak közérdeklődésre is részben számottartók, de azok elfogadása már nem lesz lehetséges a hónap végéig. Ugyanakkor nincs közöttük olyan, amely köthető lehet az élénk visszhangot és érdeklődést kiváltó és nagyon sokak által várt 2019/27-es sürgősségi kormányrendelet előírásainak a gyakorlatba ültetéséhez. Hecser Zoltán