Hétfői lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy a személyi jövedelemadó 3,5%-ig terjedő közhasznú célú felajánlására vonatkozó 2019/50-es rendelet kiegészült az ANAF elnökének egy újabb rendeletével, a 2020/147-essel. A dolgok ilyenszerű alakulása némi zűrzavart is kelthet, lévén, hogy két jogszabály is hatályos ugyanazon a területen. Ez a jogszabályozási „sajátosság” most megismétlődni látszik a magánszemélyek által fizetendő jövedelmi adó és szociális hozzájárulások tekintetében is… Hosszú évekig létezett egy űrlap, a sokak által ismert 212-es, amely a magánszemélyek által befizetendő jövedelmi adóra és társadalombiztosítási hozzájárulásokra vonatkozott. Annak formanyomtatványát és tartalmát többször is módosították. 2018 májusában jelent meg az Országos Adóügynökség (ANAF) elnökének rendelete, amellyel újólag módosították, s ebből az alkalomból arról lekerült (nem tudni, milyen okokból kifolyólag) a 212-es szám, megnevezése a következő lett: egységes nyilatkozat a magánszemélyek által fizetendő jövedelmi adóra és társadalombiztosítási hozzájárulásokra vonatkozóan. Amúgy e rendeletet megelőzően, de azt követően is, az érintett adófizetők elégedetlenségüknek adtak hangot a nyilatkozat terjedelmes volta, és sokak számára „keresztrejtvényt” jelentő kitöltési módozata miatt, de bírálatokat fogalmaztak meg a szakmabeliek is. Még jóformán meg sem kezdődött a 2019-es esztendő, s január 16-án megjelent az ANAF elnökének egy újabb rendelete, a 2019/49-es, amely ha nem is teljes egészében, de jócskán átírta a megelőzőt, akkor a pénzügyminisztérium és az ANAF illetékesei arról biztosították az érintett adófizetőket, hogy a szóban forgó nyilatkozat „ügye” végérvényesen megoldottnak és lezártnak tekintendő. Ideje is volt ezt bejelenteni, ugyanis a megelőző rendeletek olyan gyakorisággal jelentek meg, hogy azokkal az a jámbor adófizető még megismerkedni sem tudott, nemhogy megbarátkozni. Eltelt egy év, s időközben bekövetkezett egy kormányváltás is, ma már mások ülnek a pénzügyminisztérium, akárcsak az ANAF bársonyszékeiben (kivételt képezve ez utóbbi elnöke, Mirela Călugăreanu), a jelek szerint ennek meg kellett mutatkoznia a különböző nyilatkozatok arculatán is. Kezdték eléggé fura módon a magánszemélyek jövedelmi adója felajánlására vonatkozó, már említett rendelet felfrissítésével, és folytatták azzal, amivel tulajdonképpen kezdeni lehetett volna: a Hivatalos Közlöny január 23-i számában jelent meg és január 27-től vált hatályossá az ANAF elnökének 2020/139-es rendelete, amellyel jóváhagyta a magánszemélyek által fizetendő jövedelmi adóra és szociális hozzájárulásokra vonatkozó egységes nyilatkozat formanyomtatványát, tartalmát, benyújtási és ügykezelési módozatát. A furcsa és az érdekes ebben az esetben is az, hogy a most megjelent rendelettel nem helyezték hatályon kívül azt a 2019/49-es, azonos vonatkozású rendeletet, amelyről már fentebb említést tettünk. Egy igen terjedelmes rendeletről van szó, amelynek mellékletében többek között szembesülhetünk az érintett adófizető magánszemélyek által benyújtandó űrlap formanyomtatványával is. Kinek is, és miért is... Emlékeztetnénk arra, hogy a szóban forgó egységes nyilatkozatot azon magánszemélyek kell benyújtsák, akik a megelőző esztendőben (ez esetben 2019-ben) béren kívüli megadózandó jövedelmeket realizáltak, s ilyenképpen bevallásra kötelezettek. A benyújtási határidő március 15-én jár le, a mostani nyilatkozatnak az a szerepe, hogy rendeződjön a 2019-es esztendei jövedelmi adó, ugyanakkor ezzel az alkalommal befizetődjenek, ugyancsak március 15-ig, az esetleges adók és szociális hozzájárulások, továbbá a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az idei esztendőre felbecsült jövedelmeket és szociális hozzájárulásokat is. Említettük, hogy béren kívüli jövedelmekről van szó, következésképpen azok, akik alkalmazotti minőségükben csak bér formájában valósítanak meg jövedelmet, ilyen jellegű nyilatkozatot nem kell benyújtsanak, továbbá azok az adófizetők sem, akik szellemi tulajdonjogból realizálnak jövedelmet, amennyiben az adó visszatartódik a jövedelem kifizetésének pillanatában. Melyek is a megadózandó és az egységes nyilatkozatban feltüntetendő jövedelmek? Azok a független tevékenységek, amelyek esetében a nettó jövedelmet reálrendszerben állapítják meg a könyvviteli adatok alapján; a szellemi tulajdonjogból származó jövedelmek (a már említett kivétellel); a javak használati jogának átruházásából származók, amikor a nettó jövedelmet reálrendszerben állapítják meg vagy az átalányköltség-kvóta alapján; azon mezőgazdasági tevékenységek, amelyek esetében a nettó jövedelmet reálrendszerben állapítják meg; haltenyésztésből és/vagy erdészeti tevékenységből származó jövedelmek; pénzeszközökkel való műveletek; egyéb jövedelmek, amelyek esetében az adófizető kötelezett a nyilatkozat benyújtására. A nyilatkozat struktúrája, valamint a kitöltendő fejezetek az eddigiekhez képest nem változtak. Ami megváltozott Azok a magánszemélyek, akik a 2019-es évben béren kívüli jövedelmeket realizáltak, illetve az idei esztendőben valószínűsítik azt, s amelyeknek a halmozott értéke meghaladja azt a plafont, amelyet a nyilatkozat benyújtásakor érvényes garantált minimális bruttó bér tizenkétszerese jelent, kötelezettek 10%-os egészségbiztosítási hozzájárulás fizetésére. Ez a 2019-es esztendő esetében 2080 lej x 12 hónap x 10% = 2496 lej. Az idei évre pedig 2230 lej x 12 hónap x 10% = 2676 lej. Ez az összeg akkor is befizetendő, ha az adott magánszemély alkalmazotti minőséggel rendelkezik, és mint ilyen, már biztosított a közegészségügyi rendszerben. A társadalombiztosítási (nyugdíj) hozzájárulások szempontjából a független tevékenységekből származó jövedelmek bekerülnek annak hatósugarába, valamint a szellemi tulajdonból származó jövedelmek is, amennyiben az azt realizáló személynek nincs alkalmazotti minősége. A nyugdíj-hozzájárulási kötelezettséget az a helyzet generálja, amely révén egy adott magánszemély olyan jövedelmeket ér el, amely meghaladja a már említett értékhatárt, azaz a minimális bruttó bér tizenkétszeresét. Ez az értékhatár megfelel a megadózandó nettó jövedelmeknek. A nyugdíj-hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély esetében a hozzájárulás kiszámítási alapját legalább az országos garantált bruttó bér jelenti, annak 25% százaléka. (Természetes, hogy az érintett személy választhat egy ennél nagyobb kiszámítási alapot is, aminek következtében a majdani nyugdíja megállapításánál kedvezőbb nyugdíjpontra számíthat.) A 2019-es esztendőre vonatkozóan azon jövedelmek értékhatára, amelyek esetében fizetendő a független tevékenységekből származó jövedelmekre nyugdíj-hozzájárulás, a következő: 2080 lej x 12 hónap = 24 960 lej; a 2020-as évre pedig: 2230 lej x 12 hónap = 26 760 lej. Amennyiben egy személy ezeken az értékszinteken kíván éves hozzájárulást fizetni, akkor az a 2019-es esztendő esetében 6240 lej, a 2020-as esztendő esetében pedig 6690 lej. Megjegyzendő: a független tevékenységekből származó jövedelmek esetében, amikor azok meghaladják a szóban forgó értékhatárt, a nyugdíj-hozzájárulás fizetéskötelezettsége akkor is fennáll, ha a magánszemély alkalmazott volt akkor, amikor jövedelmeket valósított meg független tevékenységekből.

Hecser Zoltán