Mesélni a múltról, érteni a jelent

Nagy Imre történelmi rádióbeszédeivel, fáklyás felvonulással, a csíkszéki volt politikai foglyoknak is emléket állító zenés előadással, megemlékező beszédekkel és koszorúzással idézték fel péntek este Csíkszeredában az 1956-os magyar forradalom eseményeit. A Gloria Victis emlékműnél tartott beszédében Korodi Attila polgármester az emlékezés továbbadásának fontosságát hangsúlyozta.

Bíró István
Becsült olvasási idő: 2 perc
Mesélni a múltról, érteni a jelent
A Csíki Játékszín színművészei. Valósághűen a múltról Fotó: Veres Nándor

A csíkszeredai Szabadság téren, a Sapientia EMTE szomszédságában gyülekeztek a megemlékezők péntek este, az 1956-os forradalomra emlékezve.

Mesélni a múltról, érteni a jelent

Onnan – a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar vezetésével – fáklyákkal és mécsesekkel a kezükben vonultak a Gloria Victis emlékműhöz.

Mesélni a múltról, érteni a jelent

Ott a Role zenekar, a Csíki Játékszín színművészei és a Nagy István Művészeti Középiskola diákjai a Csend előtt és csend után című zenés műsorral idézték fel az 1956-os forradalom eseményeit, és emlékeztek meg a csíkszéki egykori ’56-os politikai foglyokról.

Mesélni a múltról, érteni a jelent

A magyar himnusz eléneklése után Korodi Attila polgármestere megemlékező beszédében hangsúlyozta, az 1956-os forradalom emlékezetének továbbadása különösen fontos a fiatalabb nemzedékek megszólítása és az erdélyi magyar közösség megmaradása szempontjából.

Mesélni a múltról, érteni a jelent

Szerinte a múlt megőrzéséhez a személyes történetek megosztása és a fiatalokkal folytatott párbeszéd szükséges.

Ne csak azt várjuk el tőlük, hogy emlékezzenek. Segítsünk nekik megérteni, mire emlékezünk. Ne csak számonkérjük rajtuk a történelmünket, hanem meséljük el nekik. Legyünk türelmesek a kérdéseikkel, és ne féljünk attól sem, ha mást gondolnak, mint mi. Márai Sándor 1956-ról szóló versében van egy felszólítás, amely ma is feladatot ad nekünk: „Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.” Talán ez a legfontosabb mondat, amelyet ma magunkkal vihetünk innen. Meséljünk. A családi asztalnál, séta közben, egy régi fényképet nézegetve. Meséljünk azokról, akiknek a nevét ma már csak egy emléktáblán olvashatjuk, és ne csak a szenvedésükről beszéljünk, hanem a döntéseikről, a bátorságukról, a félelmeikről és a reményeikről is

– mondta az elöljáró.

Mesélni a múltról, érteni a jelent

Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ügyvivő konzulja úgy fogalmazott: 1956 nemcsak Budapest eseménye, hanem a teljes magyar nemzet öröksége. Emlékeztetett: az erdélyi magyar közösség a szolidaritásával, a szabadság melletti bátor kiállásával beírta magát a történelembe. 

Október 23-a üzenete ma sem veszített az erejéből. A forradalmárok öröksége arra kötelez minket, hogy a mindennapokban is megéljük és védelmezzük a szabadságot, a nemzeti identitásunkat és az összetartozásunkat. A forradalom leverését a Szovjetunió és a nemzetközi kommunista mozgalom soha nem heverte ki. 1956 történelmi tapasztalata az, hogy az önkény végül elbukik. Az ’56-osoktól nem tankokat vagy fegyvereket kaptunk örökségül, hanem valami sokkal tartósabbat: a hitet és a kitartást. Azt a hitet, hogy a sötétség után mindig eljön a fény, és hogy a közösség ereje minden elnyomásnál erősebb. Hajtsunk ma fejet a hősök és a mártírok emléke előtt. Merítsünk erőt az ő bátorságukból, és őrizzük meg a lángot, amelyet 1956-ban gyújtottak meg, és amely ma is világít mindannyiunk számára

– mondta Szungert Balázs.

A megemlékezés részeként fényfestéssel és hologramokkal Nagy Imre, az 1956-os forradalom idején a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke rádióbeszédeit is felidézték. A főhajtás végén Bálint Emil, a Szent Ágoston-plébánia plébánosa, felcsíki főesperes és Szatmári Szilárd református lelkész mondott áldást. Az eseményt koszorúzás és a székely himnusz eléneklése zárta.





Hirdetés

Kövessen a Facebookon!