Mérik a szövegértést is
Ma a legkisebbekkel elkezdődik a másodikos, negyedikes és hatodikos tanulók országos felmérése, amely idén több újdonsággal is jár. Sajnos, sok esetben stresszel is, hiszen a kisdiákok vizsgahelyzetként élik meg a megmérettetést.
Az országos felmérésekre olyan külső, standardizált mérési eszközként kell tekinteni, amelyek egységes kritériumrendszer alapján nyújtanak objektív képet a tanulók kompetenciaszintjéről, készségeinek fejlődéséről, valamint az oktatási folyamat eredményességéről. Az így nyert adatok lehetőséget teremtenek szakmailag megalapozott következtetések levonására, továbbá iránymutatást adnak a pedagógiai munka további tervezéséhez, fejlesztéséhez és differenciálásához – magyarázta Galaczi Hajnalka elemi oktatásért felelős szaktanfelügyelő.
Egyéni fejlesztési terv
A feladatsorok egységesek, az Országos Vizsgaközpont megbízásából magyar szakos pedagógusok állítják össze, a tesztlapokat az iskolák a vizsga reggelén tölthetik le. Minden alkalommal két feladatsor érkezik, az egymás mellett ülő gyerekek különböző tesztet kapnak. A sajátos nevelési igényű gyerekek is részt vehetnek a felmérésen, a szülők kérésére, esetükben a felmérők tartalma és a feladatmegoldás módszertana is sajátos – tudtuk meg.
A szaktanfelügyelő elmondta, hogy a tavalyi tanévvel kezdődően a feladatokra pontszámot kapnak a gyerekek, és nem kódokat, mint az előző években. Kizárólag a szülő írásbeli kérésére, a felmérő eredményeit minősítéssé alakítva írhatják be a tanítók a naplóba.
– Újdonság az, hogy az idéntől, kísérleti módon, több műveltségi területet felölelő, integráló jellegű tesztek lesznek, amelyek funkcionális szövegértést mérő tételeket is tartalmaznak, amellyel a mindennapi életben szükséges írott információkat értelmezzük és hasznosítjuk. Ily módon az értékelések tükrözni fogják az új tantervi megközelítést, amely szerint a feladatok a tanulási folyamat során kialakított ismeretek, készségek, attitűdök és értékek mindennapi életben való konkrét alkalmazására is irányulnak
– részletezte Galaczi Hajnalka. Van még egy újdonság: a pedagógus minden tanulónak egyéni fejlesztési tervet kell készítsen, amelynek célja lehet a felzárkóztatás, a hiányosságok pótlása, vagy megerősítés, elmélyítés, kiterjesztés, illetve tehetséggondozás.
– A teszt értékelését követően, miután az eredmények felkerültek az országos adatbázisba, a dolgozatot a gyerek, szülő és tanító együttesen megbeszéli, hogy ezután elkészülhessen a gyerek sajátos oktatási terve
– közölte a tanfelügyelő.
Nem kell a hosszas felkészülés
A vizsgahelyzet általában szorongást okoz, amire csak úgy lehet felkészülni, ha a gyerekek kisebb kortól kezdve megélik azt – vélekedik Galaczi Hajnalka.
– A szorongás csökkentését szolgálja, hogy például mint a 2., mint a 4. osztály saját termében ír, illetve az az előírás, hogy a másodikosokat saját tanítójuk is felügyeli. A tanítók természetesen különböző módon készítik fel a tanulókat, bizonyára néhány tesztet mindenki megoldat a tanulóival, hogy ismerjék meg a felmérés tartalmát, a feladattípusokat, az időkeretet, de nem tartom indokoltnak a heteken át tartó felkészülést
– tette hozzá. A tanfelügyelő szerint bár a gyermekek esetében időnként fokozott érzelmi megterhelést is előidézhet, ennek ellenére a megfelelő pedagógiai támogatással, biztonságos légkör megteremtésével és tudatos felkészítéssel a felmérések a tanulók fejlődését támogató visszajelzési lehetőségként is értelmezhetőek, és ő ebben látja az egész értelmét.
A kétévenként megvalósuló tesztelést 12 éve alkalmazzák Romániában, de az edupedu.ro szakportál szerint eredményeit valójában még sosem használták fel oktatáspolitikai intézkedések kiigazítására vagy alátámasztására. A másodikosok négy próbán vesznek részt ezen a héten. A negyedikesek három tesztet írnak május 19-21. között, a hatodikosok felmérése ugyancsak három napon át zajlik, május 26–28. között.
