tiszta égbolt
kevés felhő
Mentás vagy mentes?
Ha az ember kénytelen a nyarat városban tölteni, esetleg munkával, akkor is keresi a lehetőséget arra, hogy a jó hűvösben valami hideget megigyon. Az idei nyár kocsmakerti hangulata pedig szorosan összefüggött a labdarúgó Európa-bajnoksággal.
Csíkszeredában nem igazán adatott meg a lehetőség arra, hogy otthon, a televízióban, magyar közvetítéssel nézzük a focimeccseket. Néhány sörözőnek, pizzázónak azonban sikerült megoldania, hogy kivetítőn követhessük a magyar köztévé által sugárzott mérkőzéseket. Itt megragadom az alkalmat, hogy felhívjam a kocsmatulajdonosok figyelmét egy alapvető dologra: nevezetesen arra, a Nyugaton már rég működő üzletpolitikára, miszerint a kliensnek mindig igaza van, ezt pedig a kiszolgálás minőségének is érzékeltetnie kell. Egyébként érdekes, hogy vannak olyan helyek a városban, ahol valóban jólesően kedvesen szolgálnak ki. Itt valószínű a főnökség nyíltan megköveteli ezt. Van azonban egyébként olyan népszerű hely is, ahol feltűnően pofátlanok a pincérek. És van olyan kocsma is, ahol nem feltétlenül értjük meg egymást, holott mindketten magyarul beszélünk.
Szóval nagy meleg lévén limonádét szerettem volna rendelni, miközben a Legyelország–Portugália-meccset néztük. Voltak ott különféle ízesítésűek, többek között málnás és mentás. Ki is jött a pincér, én pedig mentás limonádét kértem. A hölgy hátrahőkölt, és közölte velem, hogy olyant nem rendelhetek. Mutatom neki az itallapot, hogy márpedig itt írja, hogy van mentás limonádé. „Jaaaaj, mentás? Nem mentes? Azt hittem, szénsavmentes limonádét akart rendelni.” Értjük mi egymást, nem arról van szó, csak nem mindig egyértelmű, hogy ki melyik csíki nyelvjárást beszéli.
Márk Boglárka
