A belső kórházi fertőzésekről tudni kell, beszélni kell róluk és tenni kell a megelőzésükért – vallja dr. Sergiu Sîngeorzan, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház nozokomiális fertőzések megelőzésére és visszaszorítására létrehozott osztályának vezetője. Úgy gondolja, van előrelépés ezen a téren, de a tennivaló is nagyon sok, mind a fertőzések megelőzése, mind pedig azok felismerése és jelentése terén. [caption id="attachment_79065" align="aligncenter" width="1000"] Dr. Sergiu Sîngeorzan: nagyon fontos az antibiotikum-használat csökkentése Fotók: László F. Csaba[/caption] A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban idén szeptember végéig 125 kórházon belüli – tehát az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódóan bekövetkezett – fertőzést regisztrált az intézmény ezen esetek megelőzésére, visszaszorítására és ellenőrzésére működő szolgálata. A közvetlenül a kórház menedzserének alárendelt egység vezetője, Sergiu Sîngeorzan járványtanász-szakorvos ismertette: az elmúlt három hónapban például 5977 kiutalt kórházi esetre 52 kórházi fertőzés jutott, ez mintegy 0,86 százalék. Romániában a kórházi fertőzések előfordulása 1 százalék körüli, Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Franciaországban pedig 5 és 6 százalék közötti – náluk ugyanis ezen esetek felügyelete és regisztrálása nagyon jól meg van oldva – mutatott rá. – A nozokomiálisnak is nevezett, kórházon belül előforduló fertőzések megjelölésére manapság inkább az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó fertőzések megnevezést használják, ez közelebb áll a valósághoz. Nem létezik kórház, amelyben ne fordulnának elő ilyen esetek – mondta a szakorvos. Úgy látja, ezt a témát sokan még tabuként kezelik, ez azonban nem a megfelelő viszonyulás. Vannak nagyon súlyos fertőzések is, amelyek halálhoz is vezethetnek, ezeket azonban meg lehet előzni, hisz legtöbbször emberi tévedések vezetnek a bekövetkezésükhöz – hangsúlyozta. Túlszaporodó baktériumok A kórházi fertőzések nagy részét a clostridium difficile baktérium okozza. A megbetegedés súlyossá fokozódó hasmenéssel és a vastagbél, a belek gyulladásával jár. A clostridium állandóan megtalálható az ember tápcsatornájában és az antibiotikumok többségével szemben ellenálló, így amikor egy beteg sok antibiotikumot kap, ennek hatására pedig elpusztul a tápcsatornában lévő többi baktérium, a clostridium túlszaporodik, és toxinja révén bekövetkezik a fertőzés, amely akár halálhoz is vezethet – ismertette a szakorvos. Főként az idős, gyenge immunrendszerű betegek esetében veszélyes ez a megbetegedés. Megtudtuk, emellett elfordulnak fertőzések sebészeti beavatkozások után, a lélegeztetőgépek alkalmazása nyomán is, továbbá a bőrfelszínt érintő infekciók szerepelnek még a statisztikában. A clostridium mellett különböző staphylococcus-baktériumokat is igazoltak, és előfordult a kórházban az MRSA rövidítéssel jelzett staphylococcus aureus is, amely a gyakran használt antibiotikumok többségével szemben ellenálló. Ez, a testfelszínen is élő baktérium főként sebészeti beavatkozások után okoz gondot, ha a seben keresztül bejut a szervezetbe. A kórházi fertőzések nyomán ritkán halálesetek is előfordulnak, főként, ha számos más betegség, leromlott immunrendszer, általános gyengeség is jellemzi a beteget – vázolta az orvos. A kézfertőtlenítés fontossága Sergiu Sîngeorzan felsorolta, a megelőzés érdekében képzéseket szerveznek, ellenőrzéseket végeznek, például időről időre a felületekről, az egészségügyi személyzet kezéről is mintákat vesznek. – A baktériumokat leggyakrabban a kezeinken visszük át egyik helyről a másikra, a kórházi fertőzések 80 százaléka a nem megfelelően tisztított, fertőtlenített kezeken keresztül történik – szögezte le. A kórházban sok helyen már vannak kézfertőtlenítő adagolók, ezeket nemcsak a kórházi személyzet, hanem a látogatók is használhatják. A személyzetnek fertőtlenítenie kell a kezét minden olyan beavatkozás előtt, amely során hozzáér a beteghez – hangsúlyozta az orvos. Úgy gondolja, hogy erre a betegeknek is oda kell figyelniük és figyelmeztetni kell az asszisztenst vagy az orvost, ha az nem fertőtleníti a kezét, mielőtt hozzáér. – A baktériumokra szükségünk van, kiegészítenek minket, de egyes baktériumok ellenálló-képességet fejlesztettek ki az antibiotikumokkal szemben, így túlszaporodásuk esetén nagyon nehéz felvenni velük a harcot – mondta a járványtanász. Több a valós eset A kórházi fertőzések megelőzésére, visszaszorítására és ellenőrzésére működő szolgálat megvizsgálja a betegek kórlapjait és ezek alapján szúrják ki a nozokomiális fertőzéseket. Az egység vezetője szerint az orvosok manapság már kissé nyitottabban viszonyulnak a belső fertőzések jelzéséhez, jelentéséhez. Az orvos ellen, akinek betegénél fertőzést igazolnak, nem indul eljárás, illetve nincs büntetés, ha lenne, akkor senki sem jelentené be az ilyen eseteket – véli a járvántanász. A büntetésnél fontosabbnak tartja, hogy megállapítást nyerjen, a fertőzést mi okozza, és hogy megpróbálják megelőzni az újbóli előfordulását, mert bár a teljesen fertőzésmentes állapotot soha nem lehet elérni, a fertőzések számát lehet csökkenteni. – Mi még ott tartunk, hogy az összes nozokomiális fertőzést azonosítani kellene. Bár évről évre több esetet regisztrálunk, még mindig az információgyűjtés szakaszában vagyunk. Lehetséges, hogy a csíkszeredai kórházban is több belső fertőzés van, mint amennyi bekerül a statisztikáinkba. El kell jussunk oda, hogy felismerjünk, regisztráljunk minden esetet és onnan tudunk majd továbblépni – hangsúlyozta. A csíkszeredai kórházban 2015-ben 49 kórházon belüli fertőzést jegyeztek, 2016-ban 108 esetet, 2017-ben pedig 169 esetet. Amit tenni lehet A megelőzés érdekében csökkenteni kell az antibiotikum-használatot, az orvosoknak tudatosítaniuk kell, hogy ennek mennyire súlyos következményei vannak – emelte ki Sîngeorzan. Felsorolta, sokat lehet tenni más téren is, elsősorban az egészségügyi személyzet képzését illetően, nagy hiányosságok vannak ugyanis az egészségtudatosságot illetően. – Az ellenőrzések mellett mi havonta tartunk oktatást az ellátás, a tisztaság, fertőtlenítés, az odafigyelés, a hulladékkezelés stb. témájában. A megelőzés érdekében a megfelelő eszközök, minőségi fogyóanyagok biztosítása is nagyon fontos, továbbá a humánerőforrás menedzsmentje, a munka megszervezése. Nem igaz, hogy kevés a személyzet, az utóbbi években nagyon sok alkalmazás történt a kórházban. Megfelelően kell működnie a konyhának, a sterilizálónak és a mosodának is. Ez a három egység alapját képezi a kórházi ellátásnak, hisz onnan kerül ki az étel, a műszerek, az ágynemű – sorolta a szakorvos, aki az egészségügyi ellátással kapcsolatos mentalitásváltást tartja a legfontosabbnak mind a kórházi alkalmazottak, mind a betegek részéről. [caption id="attachment_79062" align="aligncenter" width="1000"] A tisztaság, a fertőtlenítés az egyik alapfeltétele a belső fertőzések megelőzésének[/caption] Megnézni, máshol hogyan csinálják Meglátása szerint is messze vagyunk még a betegellátás külföldön tapasztalt minőségétől. – Nemrég Skóciában láttam, hogyan dolgozik, mennyire odafigyel a munkájára az ottani egészségügyi személyzet. Például a branül vagy a katéterek és vizeletzacskók behelyezése, követése, kezelése másképpen működik. Ez ugyan apróságnak tűnhet, de mindkét eszközön át fertőzések is bekerülhetnek a szervezetbe. A hasonló, apróságnak tartott dolgokkal kell kezdeni a másfajta, modernebb, higiénikusabb ellátást. Lehet, hogy látványosabb, ha bezárunk egy teljes osztályt, de sokkal fontosabb, hogy a helytelen eljárások beidegződését megváltoztassuk – fejtette ki. Ismertette, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház október közepén együttműködési megállapodást kötött a Szatmári Megyei Sürgősségi Kórházzal. Ott dolgozik most Ramona Marincaș, a Zilah Megyei Sürgősségi Kórház korábbi ápolási igazgatója, akinek irányításával nagy-britanniai és helyi civil szervezetekkel közösen a zilahi kórházban mintegy tíz év alatt számos pozitív változást vezettek be az egészségügyi ellátás betegközpontúvá tétele, a felszereltség javítása, a belső fertőzések megelőzése terén. Most Szatmáron kezdték el ezen intézkedéseket, amelyeket az együttműködési megállapodás révén a csíkszeredai kórházba is szeretnének átültetni. Az együttműködés keretében tapasztalatcseréket szerveznek majd az alkalmazottaknak, és a szatmári kórházzal azonos ritmusban bevezetnek több újdonságot – például számos, a betegellátásban alkalmazott protokollt kezdenek itt is alkalmazni. R. Kiss Edit