Továbbra is működik az ingyenes méhnyakrákszűrő program. Most már azok is ismét jelentkezhetnek a vizsgálatra, akik az előző öt évben részt vettek a szűrésen. A méhnyakrák az egyik leggyakoribb daganatos betegség a nők körében, és mivel kezdetben tünetmentes, létfontosságú a szűrővizsgálat, az elváltozások korai felfedezése. [caption id="attachment_86182" align="aligncenter" width="1000"] Dr. Hompoth György. Későn fordulnak orvoshoz Fotó: László F. Csaba[/caption] Az országos méhnyak­rák­szűrő program keretében tavaly Hargita megyében 1138 nő vett részt ingyenes citológiai vizsgálaton, közülük 47 személynek lett pozitív az eredménye, tehát jelzett valamilyen elváltozást – tudtuk meg a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóságtól. Statisztikáik szerint a megyében tavaly 44 új méhnyakárkos eset fordult elő és összesen 467 nő állt kezelés alatt méhnyakrák miatt. Nehézkesen működő program A lakosság nincs megfelelően tájékoztatva a programról, ez pedig nincs megfelelően megszervezve és nehézkes a működése – véli dr. Hompoth György szülész-nőgyógyász főorvos, a szűrőprogram megyei koordinátora. Kifejtette, más országokban, ahol a szűrőtevékenységnek nagyobb múltja van, jobban hangsúlyozzák a programok fontosságát, és van, ahol kötelezővé is teszik az ezeken való részvételt. – Az emberek értesítést kapnak arról, hogy az adott időponton el kell menniük a háziorvoshoz. Érkezik a levél, a nő elmegy a szűrésre, hazamegy és aztán otthon kapja az értesítést az eredményről. Tudják, hogy a méhnyakrákot ezzel meg lehet előzni, tudják, hogy a méhnyakrák egy ideig tünetmentes. Itt még az a felfogás, hogy amíg nem fáj, addig nem kell orvoshoz menni. Ez erre a betegségre nem érvényes, hisz ha fáj, akkor már rég késő – summázta a főorvos. Rámutatott, arra is van példa más országokban, hogy ha valaki nem vesz részt a felajánlott méhnyakrákszűrésen és később kialakul nála a méhnyakrák, akkor a teljes műtétnek a költségét a páciensnek kell állnia. A nőgyógyász szerint a romániai méhnyakrákszűrő program másik gyenge pontja a szervezés: míg máshol egyetlen megálló van – a háziorvosi rendelő, ahová behívják a beteget, ahol elvégzik a vizsgálatot és ahonnan majd értesítik az eredményről –, addig ez nálunk komplikáltabb. Nálunk vannak háziorvosi rendelők, ahol elvégzik ezt a szűrést, de olyanok is, ahol nem, ebben az esetben pedig beutalót kell kérni a nőgyógyászati rendelőbe, oda be kell jelentkezni, ott is van egy várakozási idő – ez a procedúra sokaknak elveszi a kedvét. Hompoth György szerint a nők 75-80 százalékának rendszeresen részt kellene vennie a szűréseken. – A méhnyakrákot így lehet megelőzni, hogy ha gyakorlatilag majdnem mindenki eljön a szűrésre – emelte ki. Ismertette, a méhnyakrák gyakori daganatos betegség, Európa-szinten pedig Románia az első helyek egyikén áll a betegség előfordulását tekintve. Ez a megbetegedés nőknél a mellrák után a leggyakoribb. A HPV okozza – A méhnyakrákot a Humán Papillomavírus (HPV) magas rizikójú törzsei okozzák. De ha valakinek HPV-je van, nem azt jelenti, hogy méhnyakrákos is lesz, a HPV-fertőzés jóval gyakoribb a méhnyakrákos eseteknél. Viszont egyértelműen ez a kiváltó ok – fejtette ki a szakember. A betegség fiataloknál is előfordul, a leggyakoribb viszont 45 és 65 év között. Hompoth György hangsúlyozta, kezdetben, amíg csak rákmegelőző elváltozások vannak, addig semmilyen tünete nincs ennek a betegségnek. Ilyenkor a szűrőprogram keretében is végzett Papanicolau-teszttel lehet kimutatni az elváltozást. – Ha ebben az állapotban kezeljük a beteget, akkor teljesen el lehet hárítani a méhnyakrák veszélyét. A kezdeti stádiumban, az úgynevezett egyes stádiumban nagyon ritkán vannak tünetek. Mivel nincs tünete, a méhnyakrákot nagyon ritkán látjuk kezdeti stádiumban. Amikor a panaszok miatt nőgyógyászati vizsgálatra megy valaki, akkor általában már kettes-hármas stádiumú méhnyakrákot látunk, ahol az esély a gyógyulásra már jóval kisebb, mintha korábban észrevettük volna – mondta a nőgyógyász. Tünetek és kezelés A méhnyakrák előrehaladottabb állapotában a betegség tünete lehet a rendellenes, két menstruáció között jelentkező vérzés – ismertette a főorvos. Ez lehet enyhébb, csepegtető vérzés, de bővebb is. Ugyanilyen tünet lehet az elhúzódó, kellemetlen szagú vagy véres folyás. Ugyanakkor, ha a daganat már a kismedence más szerveit is befogta – például a húgyvezetéket –, akkor deréktáji fájdalom is jelentkezhet. – A leghatékonyabb kezelés – amikor van rá lehetőség, hisz a végső stádiumokban gyakran nincs – a műtét. Az úgynevezett radikális hiszterektómia, amikor nemcsak a méhet és a méhnyakat távolítjuk el, hanem a méhszalagokat és a nyirokmirigyeket is, ahol a daganat terjedhet. Ez egy három-négy órás műtét. Ha méhnyakrákot műtünk, akkor sosem tudjuk azt mondani, hogy a beteg meg van gyógyulva, csak azt, hogy hány százaléka van a túlélésre, ami természetesen stádiumtól függ és attól, hogy a daganat mennyire szóródott. De ha például a rákszűrés során észreveszünk egy rákmegelőző elváltozást, akkor azt gyakorlatilag egy tíz-tizenöt perces beavatkozással megoldjuk – lehet ez hurokkimetszés vagy egy egyszerű konizáció –, és ha a rákmegelőző elváltozás ép szövetben el van távolítva, akkor ki tudjuk jelenteni, hogy a beteg meg van gyógyulva. És ilyenkor megmarad a méh, megmarad a petefészek – mutatott rá a nőgyógyász a különbségekre. Esély a korai felfedezésre Az ingyenes méhnyakrákszűrő programban a 25 és 64 év közötti nők vehetnek részt. Amint Hompoth György rámutatott, 21 éves kor előtt gyakorlatilag nem fordulnak elő méhnyakrákos esetek, 65 éves kor után pedig – ha azelőtt valaki rendszeresen járt szűrővizsgálatokra és nem volt rákmegelőző elváltozás – akkor már minimális az esély erre. A program koordinátora elmagyarázta, a szűrés érdekében el kell menni a háziorvoshoz. Számos háziorvos részt vesz a programban és helyben leveszik a mintát. Ha valakinek a háziorvosa nincs benne ebben a programban, akkor beutalót kell kérni és a nőgyógyászati járóbetegrendelőkhöz kell fordulni. – A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban bizonyos fokig leegyszerűsítettük az eljárást, a nőgyógyászati vizsgálatra szóló beutalóval levesszük a citológiai mintát és elvégezzük a szűrést. Tehát gyakorlatilag mindenki, akinél szükséges és aki nőgyógyászati vizsgálatra jelentkezik, a kórház járóbetegrendelésén elvégezzük a szűrést is – közölte az orvos. Elmondta, maga a vizsgálat egy egyszerű Papanicolau-teszt, amely egy hüvelyfeltárásból és egy mintavételből áll: kis eszközzel megdörzsölik a méhnyak felületét, ezen az eszközön rajtamaradnak a sejtek, amelyeken mikroszkópos vizsgálattal ki lehet mutatni az úgynevezett rákmegelőző elváltozásokat. Az eredményt ott kapják meg a nők, ahol elvégezték a vizsgálatot: a háziorvosuknál vagy a járóbetegrendelőben. R. Kiss Edit