Amint már arról hírt adtunk, pénteken néhány perccel éjfél előtt a közpénzügyi minisztérium honlapján közölték a jövő esztendei költségvetés tervezetét és az ahhoz kapcsolódó másabb jogszabályokét. Formá­lisan meghirdették a nyilvános vitát is, de arra nemigen lesz lehetőség, arról nem is beszélve, hogy a terjedelmes dokumentumok áttanulmányozására sem nagyon juthat ideje az érdeklődőnek, hisz előreláthatólag a holnapi vagy esetleg a holnaputáni kormányülésen azokat jóvá is hagyják. Érdekes módon a nyilvánosságra hozott dokumentumok különösebb, illetve széles körű visszhangot nemigen váltottak ki. A hazai román sajtó tekintettel bizonyos érzékenységekre különösképpen a költségvetés egyetlen vetületére „csapott rá”, nevezetesen arra, hogy a költségvetési kiadások esetében egyetlen lej sem szerepel egyházi támogatás megnevezés alatt. Amúgy a költségvetés-tervezetből az is kiderül, hogy a Cioloş-kormány 2016-ra nézve átszabta a prioritási sorrendeket… [caption id="attachment_18098" align="aligncenter" width="620"] Anca Dana Dragu: a minimálbér-emelés árthat a versenyképességnek[/caption] Lévén, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentum tulajdonképpen egy ter­vezet, az majd a parlament általi elfogadás során módosulhat mind a bevételi, mind pedig a kiadási oldalon. A kormány viszont el szeretné érni, hogy ha változik is valami, az ne legyen jelentős. Majd megválik a jövő hét folyamán. Az vitathatatlan, hogy egyes sarokszámok tekintetében nemigen lesz lehetősége a parlamentnek lényeges változtatásokra. Ennek okán pedig érdemes néhány fontosabb számadatra utalnunk. A költségvetés bevételi oldalán 231 milliárd lejjel számolnak, a kiadási oldalon pedig 252 milliárd lejessel. Ez utóbbiból a személyzeti jellegű kiadások 57 milliárd lejt jelentenek, a szociális segélynyújtásra fordítandóak pedig 79 milliárd lejt. Ha szabad így fogalmazni, akkor a költségvetés nagy nyertesei a honvédelmi, a belügyi, az egészségügyi és a nevelésügyi minisztériumok lesznek. Tulajdonképpen egy új prioritási sorrend következik be, s talán nem véletlenül. A honvédelem kiadásai tekintetében már hónapokkal ezelőtt tudni lehetett, hogy a 2016-os esztendőben jelentősebb pénzalapokra lesz szükség egyrészt a nemzetközi helyzet alakulása, másrészt pedig a NATO elvárásai okán. Ez utóbbi egyébként nemcsak Romániára vonatkozik, nemcsak országunkat érinti. Minden jel arra mutat ugyanakkor, hogy az Európát elözönlő migránsok, valamint az utóbbi időben bekövetkezett terrorcselekmények okán szükségessé vált másabb testületek költségvetési alapjainak bővítése, s ilyen összefüggésben utalhatunk a belügyminisztériumra, a Román Hírszerző Szolgálatra, a Külföldi Hírszerző Szolgálatra stb. Lesznek olyan minisztériumok is, amelyek esetében már nem lesz ilyen bőkezű a Cioloș-kormány, így például a szállításügyi minisztérium vagy a regionális fejlesztési minisztérium esetében. Az előbbi tekintetében azzal is számoltak, hogy az idén nem sikerül elkölteni a rendelkezésre álló pénzalapokat, másrészt pedig azzal, hogy a közbeszerzési eljárások jelenlegi stádiumai nemigen fogják lehetővé tenni 2016-ban az infrastrukturális beruházási munkálatok volumenének számottevő növelését. De túl ezen, vannak olyan szegmensek, amelyek esetében több pénz fog rendelkezésre állni 2016-ban, mint idén. Vonatkozik ez például az Országos Közút és Autópálya Kezelő Társaságra (CNADNR) is. Egyébként a beruházási kiadások tervezett összege 37,7 milliárd lejt tesz ki az idei 33 milliárd lejjel szemben. Minimálbér-dilemmák Tegnapi lapszámunkban már írtunk arról, hogy az országos minimálbér jövő esztendei szintjét illetően egyelőre nem született kormányzati döntés, s némi tétovázás, habozás mutatkozik. A csütörtöki kormányülést követő sajtóértekezleten a közpénzügyi miniszter, Anca Dana Dragu azt nyilatkozta, hogy jelenleg folyamatban van egy tanulmány kidolgozása, s annak révén arra szeretnének választ találni, hogy a minimálbér megemelése milyen mértékben ronthatja Románia versenyképességét és teremthet végső soron hátrányos helyzetet az egész román gazdaság számára. Azt állította, hogy a szóban forgó tanulmány nyomán lehet majd arról dönteni, hogy egyáltalán indokolt lenne-e a minimálbér megemelése, és arra milyen ütemben is kerüljön sor. A kormányszóvivő, Dan Suciu hozzáfűzte azt is, hogy a költségvetés szempontjából nincs különösebb jelentősége a minimálbér megemelésének, hisz a közszférában a 10 százalékos béremelést követően amúgy is a jelenleg hatályosnál nagyobb lesz a minimálbér. Ha ez így igaz, márpedig így igaz (s ezt már mi magunk is jeleztük), akkor Romániában két minimálbér lesz: közszférai és privát szférai. Ha viszont a Munkatörvénykönyv előírásait tartjuk szem előtt, akkor van némi gubanc, ugyanis annak értelmében országunkban egyetlen garantált minimál bruttóbérszint létezhet. Annak megállapítása a kormány szíve joga, de ugyanakkor a megállapítás módját a Munkatörvénykönyv 164-es szakasza „nem köti tanulmányhoz”, hanem feltételként a szakszervezetekkel és a patronátusokkal való előzetes egyeztetést jelöli meg. A minimálbér ügyére egy vasárnap sugárzott televíziós interjújában újólag visszatért a közpénzügyi miniszter, ez esetben azt állítva, hogy annak megemelése a privát szektorban eltávolíthatná egyes szektorokban a külföldi befektetők érdeklődését, ugyanakkor esetleg serkenthetné a feketemunkát is. Azt az állítását viszont, miszerint a minimálbér hátrányosan érinthetné a munka mezejére első ízben belépő fiatalokat vagy az alacsony szakképzettségű szintű alkalmazottakat, egyszerűen nem tudjuk értelmezni. Az igaz, hogy a közszférában jelenleg a legkisebb bérszint 1155 lej, ilyenképpen pedig a Ponta-kormány által már beígért 1200 lejre való felkerekítés nem jelentene az állami költségvetés számára különösebb terhet. A magánszféra esetében valóban másként fest a helyzet, de a költségvetés szempontjából az 1200-as bérszintnek hozadéka is lenne, nevezetesen gyarapodnának a költségvetésnek a jövedelemadóból származó bevételei, az egészségbiztosítási pénztárnak pedig az egészségbiztosítási hozzájárulásból származó bevételei. Telefonbeszélgetésen múlik? Amint már említettük, a vallási felekezet támogatására nem utaltak ki egyetlen lejt sem, mármint beruházási munkálatok, különböző programok stb. finanszírozására. A közpénzügyi miniszter ezt azzal indokolta meg, hogy a jövő esztendőben az ilyen jellegű beruházások tekintetében a prioritást a tanügyi szektor képezi, s ezért nem jut pénz ilyen jellegű kiadásokra a vallásügyi főosztály költségvetésének keretében. De utalás történt arra vonatkozóan is, hogy 2016-ban az egyházi személyzet és a nem egyházi személyzet béremelése okán mintegy 150 millió lejes pótlólagos kiutalásban részesülnek a vallási felekezetek. Számításai szerint ez az összeg egyenlő azzal, amit az idén az építkezésekre biztosítottak. Egyébként az idén a szóban forgó rendeltetésre 148 millió lejt fordítottak, 2014-ben pedig 177 millió lejt. Ennek a költségvetési elvonásnak az ügyét, amint már arra utaltunk, a sajtó felkapta, s míg az egyik kereskedelmi televízióban láthattuk, hallhattuk a közpénzügyi miniszter érvelését, a kormány honlapján megjelent ugyancsak vasárnap a délelőtti órákban egy közlemény is. Abban a közleményben pedig arról van szó, hogy a reggeli órákban telefonbeszélgetésre került sor Dacian Cioloș kormányfő és Daniel pátriárka között. Az ortodox egyház feje előzetesen, azaz szombaton fellengzős, de egyben irritált hangnemben nyilatkozott a pénzmegvonásról, azt hangoztatva, hogy ők, mármint az ortodox egyház a személyzet állam általi bérezéséről is lemondana, ha visszakapnák azokat a javakat, amelyeket egykor jogtalanul koboztak el tőlük. Az ortodox pátriárkia szóvivője pedig ugyanaznap azt hangoztatta, hogy az a költségtervezet csak egy tervezet, s az nem azt jelenti, hogy azon nem lehet módosítani. De térjünk vissza a telefonbeszélgetésre. A kormányfő sokkal árnyaltabban, úgymond kiengesztelő módon fogalmazott, legalábbis mi így értelmeztük a közlemény szövegét. Igen, mert túl azon, hogy felemlegette a béremelés ügyét, arról is biztosította az ortodox egyház fejét, hogy „Románia kormánya a jelentős beruházási projektek finanszírozását biztosítani fogja, és lehet számítani arra a támogatásra, hogy a pénzügyi erőforrá­sok függvényében alapokat biztosítsanak az építkezés alatt álló egyházi létesítményekre”. Ezek szerint a kormányfő is lehetségesnek tartja a költségvetés-tervezet egyes előírásainak módosítását, főleg akkor, ha az ortodox egyházról van szó…