Látványosan, fél év alatt 10 ezer egyeddel gyarapodott a Hargita megyei szarvasmarha-állomány, míg juhokból az év elejihez képest 30 ezerrel nagyobb nyájat tartanak a gazdák – derül ki a Hargita megyei állategészségügyi hatóság adataiból. Azonban az állomány gyarapodásával az illegális állatmozgások, kísérődokumentumok nélküli állat-adásvételek száma is érezhetően nőtt – számolt be lapunknak Ladó Zsolt, a szakhatóság igazgatója. A törvénytelenül eljáró kupeceket – az állategészségügy és a rendőrség között aláírt protokollum alapján – a közúti ellenőrzéseken próbálják kiszűrni, de azokat a gazdákat is büntetik, akik jószágaik eladásáról nem értesítik időben a körzeti állatorvosokat. [caption id="attachment_9211" align="aligncenter" width="620"] Legelő szarvasmarhák. Tízezerrel bővült a Hargita megyei állomány[/caption] [dropcap]F[/dropcap]él év alatt tízezer egyeddel bővült, azaz az év eleji 84 ezerhez képest 94 ezerre nőtt az idei első hat hónap végére a Hargita megyei szarvasmarha-állomány: ebből a törzsállomány 60 ezer egyedre rúd – tudtuk meg tegnap Ladó Zsolttól, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetőjétől. A megyei főállatorvos hozzátette: az állománygyarapodás Hargita megyében immár öt éve töretlen. 2010-ben ugyanis míg a Hargita megyei gazdák portáján az állatorvosok 68 ezer szarvasmarhát tartottak nyilván, öt év távlatában az állományszám közel 50 százalékos növekedést mutat. Megjegyezte, hasonlóan kedvező tendencia tapasztalható a juhok esetében is: az állomány Hargita megyében az év közepére 250 ezer fölé növekedett. Az év eleji létszámhoz képest mindez 30 ezer egyedes gyarapodást jelent. A lovak száma viszont tovább apadt: a korábbi 16 ezres állományszám mára inkább a 15 ezer felé közelít, míg a sertésállomány – tekintettel arra is, hogy a megye nem gabonatakarmány-termesztő vidék – évek óta stagnál. Pénzbe kerül a mulasztás Az illegális, a szakhatósági engedélyek nélkül zajló állatkereskedelem viszont továbbra is nagy fejtörést okoz az állatorvosoknak: jószágaik, lovaik, juhaik eladását a gazdák – az állatok adatbázisból való törlését kérve – sok esetben csak hetekkel, hónapokkal az üzlet megkötése után jelzik a területileg illetékes állatorvosnak. Sokszor a gazda azt se tudja, kinek adta el az állatát, vagy a kereskedő egyáltalán hová, melyik településre, melyik megyébe szállította jószágát. – A kupecek, bellérek sok esetben nem kérnek semmilyen papírt, semmilyen állategészségügyi dokumentumot a gazdától. A gazda is mulaszt, mert tudva vagy tudatlanul az állatmozgásról egyáltalán nem vagy csak késve értesíti az állatorvost. Leginkább akkor, amikor valamilyen más okból – rendszerint a támogatás igényléséhez – rászorul az állatorvos segítségére. Én nem beszélek árakról, nem ítélhetem meg, hogy a jószág eladásakor ki mennyire volt rászorulva az árára, de a törvényeket ettől még be kell tartani. És ezt az állattartóknak is tudomásul kell venni. Ha a gazda kísérőpapírok nélkül értékesítette az állatát, az állatorvos tudta nélkül, visszamenőlegesen lepapírozni ezt már nem lehet – hangsúlyozza a megyei főállatorvos. Ladó leszögezte: a bejelentési mulasztás és az állatok illegális adásvétele, azon túl hogy a nyilvántartások, állatmozgások követését jelentősen nehezíti, a gazdának is pénzébe kerül: Hargita megyében a szakhatóság emiatt immár több településen is pénzbüntetéssel sújtotta az állattartókat. Ellenőrzik a járműveket Ladó Zsolt reméli, az illegális, kísérődokumentumok nélküli élőállat-szállítmányok kiszűrését, feltartóztatását az állategészségügyi hatóság és belügyminisztérium – ezen belül a rendőrség – között köttetett együttműködési megállapodás is hatékonyan segíti. A megyék közötti állatmozgás márpedig – a hivatalos, engedélyezett formájában is – igencsak látványos, tette hozzá a szakember. – Az együttműködési megállapodás mellékletében tételesen szerepel azoknak a hatósági állatorvosoknak a neve, akik a megjelölt útvonalakon időszakos ellenőrzéseket végezhetnek, és nemcsak az élő állatokat, hanem az állati eredetű termékeket szállító járműveket is átvizsgálhatják. Ezzel próbáljuk a törvénytelen kereskedelmet visszaszorítani – jegyezte meg lapunknak a megyei főállatorvos. Domján Levente