Megspórolt pénzek
A pénzügyminisztérium, illetve a kormány a jelek szerint arra kényszerül, hogy a küszöbön álló költségvetés-kiigazítás során visszavonjon több mint 35 millió lejt a gazdaságügyi minisztériumtól. Olyan pénzekről van szó, amelyeket főleg az uniós finanszírozási projektek, valamint a kis- és középvállalkozások támogatási programjai keretében „spóroltak meg”. Az ilyen jellegű elköltetlen pénzekkel nemigen lehet dicsekedni, mert például azok nem járulhattak hozzá új munkahelyek létrehozásához.
A múlt pénteken nyilvánosságra hozott közlemény szerint a közpénzügyi minisztérium azt javasolja, hogy a második költségvetés-kiigazítás során vonjanak el a gazdaságügyi minisztériumtól 35,4 millió lejt, amely „a fő hitelutalványozónál beazonosított megtakarításokat képviseli, főleg a vissza nem térítendő európai alapokból finanszírozott projekteknél, illetve a kis- és közepes vállalkozások ösztönzési programjainál”. Lássuk, lényegében miről is van szó: a 2016-os állami költségvetés értelmében a gazdaságügyi minisztérium összesen 159,49 millió lejt kapott a kis- és középvállalkozásokat támogató tíz program finanszírozására (amelyek közül három új program). E programok keretében idén is kiemelt helyen szerepelt a kezdő kft.-ket útra indító program (Programul SRL-D). Mint ismeretes, ezt a programot még 2011-ben útjára indították, azt utólag többször is módosították, kitágulva hatósugara, illetve a támogatás jogosultsági kritériumrendszere. A tavaly a SRL-D program kudarccal zárult, mondjuk ezt annak okán, mert a finanszírozási keretet nem sikerült kimeríteni, azaz nem volt elegendő olyan kezdő kft., amely részt kívánt venni a programban, ugyanakkor egyesek a feltételrendszer nem teljesítése okán arról „lecsúsztak”. 2015-ben egyébként a szóban forgó programra összesen 19,3 millió lejt irányoztak elő, de tényleges kifizetés csak 5,73 millió lejre vonatkozott, ami azt jelenti, hogy a lehívási arány alig 29,51 százalékos volt. Idén erre a programra 22,7 millió lejt irányoztak elő, s a gazdaságügyi minisztérium elképzelései, szándékai szerint mintegy 501 debutáns vállalkozót lehetett volna finanszírozni a szóban forgó összegből. Az eredmény azonban ennél jóval szerényebbnek bizonyult: csupán 247 céget „fogadott be” a program finanszírozás végett. Ez azt jelenti, hogy majd a későbbiek során a saját beruházási költségeket elszámolják legfeljebb
10 000 euró keretei között. Ez legjobb esetben is azt jelentené, hogy az előirányzott összegből mintegy 11,1 millió lej kerülne kifizetésre, azaz az előirányzott 22,7 millió lejnek még a fele sem (49,3 százalék). Feltételes módot kell használnunk, mert amint az ismeretes, a maximális támogatás értéke beruházások eszközlésére a szóban forgó program keretében
10 000 euró lehet, de csak 50 százalékos „lefedéssel”. Ez azt jelenti, hogy
10 000 eurós állami támogatásra akkor lesz, lenne jogosult egy debutáns vállalkozó, ha eleve rendelkezne 20 000 euróval, s abból eszközölne ugyanolyan értékű beruházásokat.
Helyzetjelentés
Említettük, hogy a debutáns vállalkozók támogatása keretében országos viszonylatban 247 entitás jut majd állami támogatáshoz. Azok névjegyzékének átolvasásából kitűnik, hogy a legtöbb debutáns céget Kolozs megyében tartották érdemesnek az állami támogatásra, azaz a Kolozs megyeiek bizonyultak a legsikeresebbeknek a támogatási feltételek teljesítése tekintetében. Amúgy Hargita megyéből egyetlen kezdő vállalkozás sem szerepel a minap nyilvánosságra hozott listán. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a hivatalos adatok szerint szeptember 30-án országos viszonylatban 32 834 „működőképes” SRL-D létezett. Legtöbb, 4506 Bukarestben, azt követte Kolozs és Temes megye 3870, illetve 2009 vállalkozással. Hargita megye a szóban forgó listán a 34. helyet foglalta el, összesen 204 ilyen típusú vállalkozással. Nemigen nevezhető előkelő helyezésnek a 34. hely, főleg, ha szem előtt tartjuk azt is, hogy Beszterce-Naszód megye 720 debutáns vállalkozással a 17. helyet foglalja el, Szilágy megye pedig 543-mal a 20. helyet: 10 000 lakosra kivetítve még kedvezőtlenebb a helyzet: megyénk esetében 6,7 ilyen vállalkozás jut 10 ezer főre, ezzel szemben Giurgiu megyében 7,1, Tulcea megyében 8,7.
Hecser Zoltán