tiszta égbolt
szórványos felhőzet
erős felhőzet
kevés felhő
Megnyugvóban az árak? Igen is, meg nem is...
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) tegnap hozta nyilvánosságra a kiskereskedelmi árak novemberi alakulására vonatkozó sajtóközleményét. Abban többek között az szerepel, hogy a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva 3,23%-os drágulással kell számolnunk, a megelőző esztendő decemberéhez viszonyítva 2,99%-kal, október hónaphoz viszonyítva pedig 0,66%-kal. A számadatokból az is kiderül, hogy a múlt esztendőhöz viszonyítva az élelmiszeripari termékek esetében nagyobb arányú inflációs rátával szembesülhetünk. Továbbá ebben a kategóriában vannak olyan áruféleségek is, amelyek 2016 decemberétől bekövetkezett drágulási tendenciája nemigen mérsékelődött.
[caption id="attachment_61772" align="aligncenter" width="2688"]
Mostanság a csomagja 2 lejjel drágább, mint az év elején...[/caption]
Jó két hónappal ezelőtt az unió számos tagállamában, beleértve Romániát is, ugrásszerűen megdrágultak egyes tejtermékek, mindenekelőtt a vaj, valamint a tojás. Ennek megvoltak a maguk sajátos okai, a tojás esetében például az, hogy a nyár folyamán jó néhány európai országban csökkent, illetve ki kellett irtani a szárnyasállomány egy részét. A vaj esetében pedig az év eleji túlkínálat okán utólag visszafogták a nagy tejipari cégek annak termelését, és óhatatlanul bekövetkezett a hiány. Az árak kedvezőtlen alakulása okán elégedetlenségének, sőt felháborodásának adott hangot Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, aki nemrégiben egy kormányülésen is azt hangoztatta, hogy kivizsgálást kért a Versenytanácstól, de ugyanakkor annak állítólagos „tétovázása” okán azt is elmarasztalta. Időközben a Versenytanács megkezdte a vizsgálódást, de egy ilyen eljárás rendszerint igen bonyolult és időigényes, tehát érdembeni konklúziók levonására hónapokig kell várni, de akár több mint egy évig is.
Eltelt néhány hét, és Európa-szerte majdhogynem kiegyensúlyozódott a kereslet és a kínálat, s ennek okán nagyjából „megnyugodtak” az árak is. Az Európai Bizottság legutóbbi felméréseiből az derül ki, hogy október második felétől bekövetkezett egy kedvezőbb tendencia, és annak velejárója volt az árcsökkenés is. Októberben Petre Daea még azt hangoztatta, hogy „egekbe szöktek” az élelmiszerárak, a múlt hét végi nyilatkozata szerint viszont azt tapasztalta, hogy a piac stabilizálódott. „Várom a Versenytanács jelentését az élelmiszerárakról… Fontos, hogy stabilizáltuk a piacot, mert az árak az egekbe szöktek. Most lenyugodtak. Láthatják, a fontosabb termékek árai egyáltalán nem nőttek” – ezt hangoztatta a tárcavezető az elmúlt hét végén. Az lehet, hogy az utóbbi hetek során bekövetkezett némi „megnyugvás”, legalábbis egyes élelmiszerek árainak alakulása tekintetében, de azoké, amelyeké ugrásszerűen megnőtt szeptembertől errefele, nemigen. A vajról és a tojásról van szó. Az INS mostani közleményében az szerepel, hogy a tej és a tejtermékek októberhez képest 1,35%-kal drágultak meg, azon belül viszont a vaj 6,92%-kal. Ugyanakkor a múlt esztendő decemberéhez viszonyítva a drágulás aránya 19,61%-os volt. Ami pedig a tojást illeti: októberhez képest annak kiskereskedelmi ára átlagosan 29,21%-kal növekedett, a múlt esztendő decemberéhez viszonyítva pedig 34,17%-kal. Hát, ezek szerint „megnyugvásról” nemigen lehet beszélni, de igen újabb megugrásról. Amúgy hétfőn a megyeszékhelyen is megpróbáltuk szemrevételezni a tojás árát, a nagy üzletláncok áruházaiban az 0,72–1,10 lej/db között mozgott, a kisebb üzletekben és a piacon pedig a darabonkénti ár 1 lej, vagy ahhoz igen közeli volt.
Minimális elmozdulás
A statisztika szerint a többi élelmiszer esetében az árak november folyamán októberhez viszonyítva nemigen mozdultak el, jobbára minimális, szinte elhanyagolható drágulások következtek be (kivételt képezve a friss gyümölcsök, amelyek esetében 2,2%-os árnövekedés mutatkozott). Ugyanakkor némi árcsökkenés is bekövetkezett, például a zöldségfélék esetében, közel 3%-os, a déligyümölcsök esetében pedig 6,55%-os, továbbá a cukor esetében 1,35%-os. Az ipari áruféleségek esetében is nagyjából hasonló tendencia mutatkozott, az arányok tekintetében egyetlen termék, az üzemanyag esetében következett be újabb drágulás, nevezetesen 2,78%-os, a múlt esztendő decemberéhez viszonyítva pedig 4,78%-os. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az elektromosenergia-fogyasztás díjszabása az októberi szinten maradt, de 2016 decemberéhez viszonyítva 12,18%-os drágulással kell számolnunk.
Vaj 38 millió euróra
A vaj kiskereskedelmi árának a kedvezőtlen alakulása okán nem érdektelen egy pillantást vetni a hazai tejiparra, s azon belül a hazai tejgyártásra. Kezdenénk azzal, hogy az Európai Bizottság és az Eurostat adatai szerint uniós szinten országunkban a legolcsóbb a nyerstej. Ez év szeptemberében a hazai tej a farm kapujában 1,37 lej/kg-ot „kóstált”. (Megjegyzendő, hogy az Eurostat a tejet kilogrammban méri, egy liter tejnek a súlya pedig 1,03 kg.) Ez az ár a fele volt annak, amelyet ugyancsak szeptemberben alkalmaztak Ciprusban. Az Eurostat szerint egy atipikus helyzet alakult ki Romániában, s ez annak okán, hogy az igen vonzó ár ellenére is a feldolgozók nem képesek elegendő mennyiségű tejet begyűjteni helyi szinten, s ennek okán Románia importőrből nem válhatott exportőrré. Az európai intézmény szerint a romániai tejnek csupán 20%-a jut el a tejfeldolgozó üzemekhez, azaz a 2016-os esztendei 4,5 milliárd liter tejből csak körülbelül egymilliárd liter. Egyes hazai szakértők szerint a dolgok ilyenszerű alakulásában az is közrejátszott, hogy a kétmilliós szarvasmarha-állománynak 60%-a az egyéni gazdálkodók tulajdonában van, s az ott megtermelt tej jelentős hányada nem felel meg az európai szabványoknak, s ugyanakkor esetenként a begyűjtés is nehézkes. Visszatérve az exportra: az elmúlt esztendőben országunkba külföldről több mint 97 millió euró értékű tej érkezett. Amúgy ez a mennyiség az utóbbi évek során növekvő tendenciát mutatott. Így például annak értéke 2012-ben még csak 74,5 millió euró volt. 2016-ban Magyarországról érkezett a legnagyobb értékben tej, nevezetesen 42,1 millió euró értékben, azt követte 8,9 millió euróval Lengyelország, a harmadik helyet pedig Csehország foglalta el 7,1 millió euróval. Ugyanakkor ehhez képest a hazai export eltörpült: annak értéke 2016-ban 31,2 millió euró volt, 2012-ben pedig 23,2 millió euró, 2014-ben viszont bekövetkezett egy rekord, amikor is az export értéke megközelítette a 43 millió eurót. Egyébként a tej ára míg felkerül az üzletek polcaira, amolyan metamorfózison megy át: a farm kapujában 1,37 lej/liter, a gyárkapuban 3 lej/liter, az üzletláncok áruházainak polcain 4,8 lej/liter (már amennyiben olyan neves márkákról van szó ,mint a Napolact vagy a Zuzu, de jóval kevesebb a saját márkák esetépben).
Ugorjunk át a vaj világába. 2016-ban országunk 34,1 millió euró értékben importált vajat, s emellett eltörpül az egymillió eurós értékű export. A vaj esetében is az elmúlt esztendők során az import tekintetében egy meredeken felfelé ívelő tendencia érvényesült: 2012-ben a vajimport értéke 10,4 millió euró volt, 2013-ban 18,8 millió euró, 2014-ben 19,3 millió euró, 2015-ben pedig 22,4 millió euró, majd a tavaly megugrott a már említett 34,1 millió eurós értékre. Ami az exportot illeti, az az elmúlt öt esztendő során mindig is egymillió euró környékén mozgott, s az jobbára Moldovába és Görögországba irányult. A legnagyobb értékű vajimport Lengyelország számlájára írható, ahonnan 2016-ban 16,4 millió euró értékben érkezett vaj. Azt követte Németország 7 millió euróval, majd Franciaország 2,7 millió euróval. Amúgy a hazai fizikai vajtermelés az elmúlt öt esztendő során gyarapodott a 2012-es esztendei 9290 tonnáról 11 930 tonnára 2016-ban. A vaj kapcsán megemlítendő az is, hogy az Eurostat adatai szerint a hazai fogyasztás 700 g/év/fő, azaz évente három és fél csomag vaj.
Utaltunk már arra, hogy a vaj ára uniós szinten az utóbbi időben megnyugodni látszik. Az Európai Bizottság adatai szerint november derekán annak átlagára 533 euró/100 kg volt, ez 30%-kal nagyobb, mint 2016 novemberében, de amikor az ár megnyugvásáról beszélnek, azt tartják szem előtt, hogy szeptemberben az ár elérte a 650 euró/100 kg-ot is. Románia esetében az Európai Bizottság szerint augusztus végén, szeptember elején az ár 7–7,2 euró/kg körül mozgott, november végére viszont lecsökkent 4,5–5 euró/kg-ra. Lehet, hogy ez utóbbi értékszintből indult ki a tárcavezető, amikor az ár „megnyugvásáról” beszélt. Végezetül, de nem utolsósorban utaljunk a hazai tejipar egyik tekintélyes képviselőjének, a Romániai Tejipari Patronátusok Egyesülete (APRIL) elnökének, Dorin Cojocarunak a meglátására: „A romániaiak 2016-tól kezdődően egyre több vajat fogyasztanak, míg eddigelé inkább margarint ettek. A romániai tejnek alacsony a zsírtartalma. A mifelénk honos holsteini és román tarka tejének az átlagos zsírtartalma 3,5–3,7%, míg a hollandiai tehenek esetében az 4,4%... A romániai farmerek inkább tejfölt állítanak elő. Ahhoz, hogy vajat állíts elő, szeparálni kell a tejet, azt készletezni és megfelelő módon raktározni, és lévén, nagy a kereslet a tejföl iránt, nem gyártanak vajat.” Ez is egy magyarázat, de ezzel együtt és ezen túl a lakosság döntő többsége nemigen tudja „megemészteni”, hogy a vaj tizenegy hónap leforgása alatt közel 20%-kal drágult meg.
Hecser Zoltán
Mostanság a csomagja 2 lejjel drágább, mint az év elején...[/caption]
Jó két hónappal ezelőtt az unió számos tagállamában, beleértve Romániát is, ugrásszerűen megdrágultak egyes tejtermékek, mindenekelőtt a vaj, valamint a tojás. Ennek megvoltak a maguk sajátos okai, a tojás esetében például az, hogy a nyár folyamán jó néhány európai országban csökkent, illetve ki kellett irtani a szárnyasállomány egy részét. A vaj esetében pedig az év eleji túlkínálat okán utólag visszafogták a nagy tejipari cégek annak termelését, és óhatatlanul bekövetkezett a hiány. Az árak kedvezőtlen alakulása okán elégedetlenségének, sőt felháborodásának adott hangot Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, aki nemrégiben egy kormányülésen is azt hangoztatta, hogy kivizsgálást kért a Versenytanácstól, de ugyanakkor annak állítólagos „tétovázása” okán azt is elmarasztalta. Időközben a Versenytanács megkezdte a vizsgálódást, de egy ilyen eljárás rendszerint igen bonyolult és időigényes, tehát érdembeni konklúziók levonására hónapokig kell várni, de akár több mint egy évig is.
Eltelt néhány hét, és Európa-szerte majdhogynem kiegyensúlyozódott a kereslet és a kínálat, s ennek okán nagyjából „megnyugodtak” az árak is. Az Európai Bizottság legutóbbi felméréseiből az derül ki, hogy október második felétől bekövetkezett egy kedvezőbb tendencia, és annak velejárója volt az árcsökkenés is. Októberben Petre Daea még azt hangoztatta, hogy „egekbe szöktek” az élelmiszerárak, a múlt hét végi nyilatkozata szerint viszont azt tapasztalta, hogy a piac stabilizálódott. „Várom a Versenytanács jelentését az élelmiszerárakról… Fontos, hogy stabilizáltuk a piacot, mert az árak az egekbe szöktek. Most lenyugodtak. Láthatják, a fontosabb termékek árai egyáltalán nem nőttek” – ezt hangoztatta a tárcavezető az elmúlt hét végén. Az lehet, hogy az utóbbi hetek során bekövetkezett némi „megnyugvás”, legalábbis egyes élelmiszerek árainak alakulása tekintetében, de azoké, amelyeké ugrásszerűen megnőtt szeptembertől errefele, nemigen. A vajról és a tojásról van szó. Az INS mostani közleményében az szerepel, hogy a tej és a tejtermékek októberhez képest 1,35%-kal drágultak meg, azon belül viszont a vaj 6,92%-kal. Ugyanakkor a múlt esztendő decemberéhez viszonyítva a drágulás aránya 19,61%-os volt. Ami pedig a tojást illeti: októberhez képest annak kiskereskedelmi ára átlagosan 29,21%-kal növekedett, a múlt esztendő decemberéhez viszonyítva pedig 34,17%-kal. Hát, ezek szerint „megnyugvásról” nemigen lehet beszélni, de igen újabb megugrásról. Amúgy hétfőn a megyeszékhelyen is megpróbáltuk szemrevételezni a tojás árát, a nagy üzletláncok áruházaiban az 0,72–1,10 lej/db között mozgott, a kisebb üzletekben és a piacon pedig a darabonkénti ár 1 lej, vagy ahhoz igen közeli volt.
Minimális elmozdulás
A statisztika szerint a többi élelmiszer esetében az árak november folyamán októberhez viszonyítva nemigen mozdultak el, jobbára minimális, szinte elhanyagolható drágulások következtek be (kivételt képezve a friss gyümölcsök, amelyek esetében 2,2%-os árnövekedés mutatkozott). Ugyanakkor némi árcsökkenés is bekövetkezett, például a zöldségfélék esetében, közel 3%-os, a déligyümölcsök esetében pedig 6,55%-os, továbbá a cukor esetében 1,35%-os. Az ipari áruféleségek esetében is nagyjából hasonló tendencia mutatkozott, az arányok tekintetében egyetlen termék, az üzemanyag esetében következett be újabb drágulás, nevezetesen 2,78%-os, a múlt esztendő decemberéhez viszonyítva pedig 4,78%-os. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az elektromosenergia-fogyasztás díjszabása az októberi szinten maradt, de 2016 decemberéhez viszonyítva 12,18%-os drágulással kell számolnunk.
Vaj 38 millió euróra
A vaj kiskereskedelmi árának a kedvezőtlen alakulása okán nem érdektelen egy pillantást vetni a hazai tejiparra, s azon belül a hazai tejgyártásra. Kezdenénk azzal, hogy az Európai Bizottság és az Eurostat adatai szerint uniós szinten országunkban a legolcsóbb a nyerstej. Ez év szeptemberében a hazai tej a farm kapujában 1,37 lej/kg-ot „kóstált”. (Megjegyzendő, hogy az Eurostat a tejet kilogrammban méri, egy liter tejnek a súlya pedig 1,03 kg.) Ez az ár a fele volt annak, amelyet ugyancsak szeptemberben alkalmaztak Ciprusban. Az Eurostat szerint egy atipikus helyzet alakult ki Romániában, s ez annak okán, hogy az igen vonzó ár ellenére is a feldolgozók nem képesek elegendő mennyiségű tejet begyűjteni helyi szinten, s ennek okán Románia importőrből nem válhatott exportőrré. Az európai intézmény szerint a romániai tejnek csupán 20%-a jut el a tejfeldolgozó üzemekhez, azaz a 2016-os esztendei 4,5 milliárd liter tejből csak körülbelül egymilliárd liter. Egyes hazai szakértők szerint a dolgok ilyenszerű alakulásában az is közrejátszott, hogy a kétmilliós szarvasmarha-állománynak 60%-a az egyéni gazdálkodók tulajdonában van, s az ott megtermelt tej jelentős hányada nem felel meg az európai szabványoknak, s ugyanakkor esetenként a begyűjtés is nehézkes. Visszatérve az exportra: az elmúlt esztendőben országunkba külföldről több mint 97 millió euró értékű tej érkezett. Amúgy ez a mennyiség az utóbbi évek során növekvő tendenciát mutatott. Így például annak értéke 2012-ben még csak 74,5 millió euró volt. 2016-ban Magyarországról érkezett a legnagyobb értékben tej, nevezetesen 42,1 millió euró értékben, azt követte 8,9 millió euróval Lengyelország, a harmadik helyet pedig Csehország foglalta el 7,1 millió euróval. Ugyanakkor ehhez képest a hazai export eltörpült: annak értéke 2016-ban 31,2 millió euró volt, 2012-ben pedig 23,2 millió euró, 2014-ben viszont bekövetkezett egy rekord, amikor is az export értéke megközelítette a 43 millió eurót. Egyébként a tej ára míg felkerül az üzletek polcaira, amolyan metamorfózison megy át: a farm kapujában 1,37 lej/liter, a gyárkapuban 3 lej/liter, az üzletláncok áruházainak polcain 4,8 lej/liter (már amennyiben olyan neves márkákról van szó ,mint a Napolact vagy a Zuzu, de jóval kevesebb a saját márkák esetépben).
Ugorjunk át a vaj világába. 2016-ban országunk 34,1 millió euró értékben importált vajat, s emellett eltörpül az egymillió eurós értékű export. A vaj esetében is az elmúlt esztendők során az import tekintetében egy meredeken felfelé ívelő tendencia érvényesült: 2012-ben a vajimport értéke 10,4 millió euró volt, 2013-ban 18,8 millió euró, 2014-ben 19,3 millió euró, 2015-ben pedig 22,4 millió euró, majd a tavaly megugrott a már említett 34,1 millió eurós értékre. Ami az exportot illeti, az az elmúlt öt esztendő során mindig is egymillió euró környékén mozgott, s az jobbára Moldovába és Görögországba irányult. A legnagyobb értékű vajimport Lengyelország számlájára írható, ahonnan 2016-ban 16,4 millió euró értékben érkezett vaj. Azt követte Németország 7 millió euróval, majd Franciaország 2,7 millió euróval. Amúgy a hazai fizikai vajtermelés az elmúlt öt esztendő során gyarapodott a 2012-es esztendei 9290 tonnáról 11 930 tonnára 2016-ban. A vaj kapcsán megemlítendő az is, hogy az Eurostat adatai szerint a hazai fogyasztás 700 g/év/fő, azaz évente három és fél csomag vaj.
Utaltunk már arra, hogy a vaj ára uniós szinten az utóbbi időben megnyugodni látszik. Az Európai Bizottság adatai szerint november derekán annak átlagára 533 euró/100 kg volt, ez 30%-kal nagyobb, mint 2016 novemberében, de amikor az ár megnyugvásáról beszélnek, azt tartják szem előtt, hogy szeptemberben az ár elérte a 650 euró/100 kg-ot is. Románia esetében az Európai Bizottság szerint augusztus végén, szeptember elején az ár 7–7,2 euró/kg körül mozgott, november végére viszont lecsökkent 4,5–5 euró/kg-ra. Lehet, hogy ez utóbbi értékszintből indult ki a tárcavezető, amikor az ár „megnyugvásáról” beszélt. Végezetül, de nem utolsósorban utaljunk a hazai tejipar egyik tekintélyes képviselőjének, a Romániai Tejipari Patronátusok Egyesülete (APRIL) elnökének, Dorin Cojocarunak a meglátására: „A romániaiak 2016-tól kezdődően egyre több vajat fogyasztanak, míg eddigelé inkább margarint ettek. A romániai tejnek alacsony a zsírtartalma. A mifelénk honos holsteini és román tarka tejének az átlagos zsírtartalma 3,5–3,7%, míg a hollandiai tehenek esetében az 4,4%... A romániai farmerek inkább tejfölt állítanak elő. Ahhoz, hogy vajat állíts elő, szeparálni kell a tejet, azt készletezni és megfelelő módon raktározni, és lévén, nagy a kereslet a tejföl iránt, nem gyártanak vajat.” Ez is egy magyarázat, de ezzel együtt és ezen túl a lakosság döntő többsége nemigen tudja „megemészteni”, hogy a vaj tizenegy hónap leforgása alatt közel 20%-kal drágult meg.
Hecser Zoltán
.jpg)
