Hirdetés

Megdrágulhat a földgáz?…

HN-információ
A múlt hónap végén kapott lábra az az értesülés, miszerint bekövetkezhet a földgázfogyasztás (beleértve a háztartási fogyasztást is) árának újólagos megemelkedése. Talán nem véletlenül és nem ok nélkül, ugyanis arról lehetett hallani, hogy az Országos Ásványvagyon Ügynökségnél (ANRM) megszületett egy olyan rendelet, amelynek értelmében ezentúl a gázkitermelésben érdekelt vállalatoknak nagyobb bányajáradékot (redevenþă) kell fizetniük. A rendelet meghozatalának hátterében pedig az áll, hogy már 2016-ban az Állami Számvevőszék ellenőrzése fényt derített ama mulasztásra, miszerint az ANRM-nek módosítania kellett volna a 2008-ban megállapított kiszámítási képleten, mármint a szóban forgó járadék megállapítása tekintetében. Ez most bekövetkezett… [caption id="attachment_65233" align="aligncenter" width="800"] Gigi Dragomir, az ANRM elnöke szerint nincs ok aggodalomra…[/caption] Egy jobbára technikai jellegű, a kívülállók számára bonyolultnak és kevésbé érthetőnek tűnő tárgykörről van szó. Talán abból kell kiindulnunk, hogy az utólag módosított és kiegészített 2004/238-as törvény (a kőolaj törvénye) egyik előírásának értelmében a kőolaj terén fizetendő bányajáradéknak (tulajdonképpen a kitermelési járadékról van szó) az ellenértékét azoknak a referenciaáraknak az alapján kell kiszámítani, amelyet az illetékes hatóság, azaz az ANRM állapít meg. A szóban forgó járadékot a kitermelőknek kell befizetniük az állami költségvetésbe. A közérthetőség kedvéért arra is utalhatnánk, hogy a járadékokat évnegyedenként kell befizetni, s az egy részarányát képezi a kitermelt bruttó termék értékének, amelyet a referenciaárak alapján számítanak ki. A szóban forgó kvóta a termelési értéknek a 3,5%-a és 13,5%-a között mozog. Az ANRM havonta állapítja meg a kitermelés alatt álló zónákban realizált különböző választékú kőolajtermékekre a referenciaárakat, akárcsak a kitermelt földgázra. A vonatkozó, eddig hatályos 2008/21-es ANRM-elnöki rendelet értelmében a földgáz esetében a referenciaárat 495 lej/1000 köbméterben állapították meg. A járadék kiszámításánál az értékesítési árat tartják szem előtt, amennyiben a termelők (például a Romgaz) a termelést kisebb áron értékesítik, mint a referenciaár, akkor a bányajáradék kiszámításánál ez utóbbira kell tekintettel lenni, ha viszont nagyobb áron, akkor ez lesz a referenciaár is. Érdemes megemlíteni azt is, hogy az állami számvevőszék már említett ellenőrzése során arra a következtetésre jutott, hogy a referenciaár aktualizálása tekintetében bekövetkezett mulasztások okán a 2008–2015-ös időszakban a román államot mintegy 7 milliárd lejes veszteség érte. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a szóban forgó járadékot a tőzsdei árak alapján kell megállapítani, ez esetben a bécsi CEGH-en (Central European Gas Hub) jegyzett árak alapján. (Jelenleg ez az ár 17–18 euró/MWh, azaz 1000 köbméterre kivetítve körülbelül 180 euró. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy jelenleg a CEGH Közép-Európa legjelentősebb föld­gáz-tranzakcionálási pontja.) Hatályba lépett a rendelet Nem bocsátkoznánk további részletekbe, de érdemes megemlíteni azt is, hogy az új számítási képletre vonatkozó rendelet állítólag még a múlt esztendő decemberében megszületett, de annak hatályba léptetését állítólag ellenezte Mihai Tudose egykori kormányfő, attól tartva, hogy annak nyomán esetleg megdrágulhat a háztartási földgázfogyasztás is, ami a tél derekán és a múlt esztendő utolsó hónapjában megnyilvánuló elégedetlenségi hullám közepette nem lett volna „szerencsés”. Mi több, váratlan módon menesztette az ANRM elnökét, Gigi Dragomirt. Időközben távozott az egykori kormányfő, de „visszajött” Gigi Dragomir: január 18-án Mihai Fifor ideiglenes kormányfő visszahelyezte tisztségébe, s azóta is Dragomir az ANRM államtitkári rangú elnöke. Nem sokkal visszahelyezése után, pontosabban február 12-én megjelent a Hivatalos Közlönyben a kézjegyével ellátott ama 2018/39-es rendelet, amely révén jóváhagyta a Romániában kitermelt földgáz referenciaára megállapításának módszertanát. Egyes szakértői becslések szerint a máris hatályba lépett új számítási képlet eredményeként a bányajáradék értéke körülbelül 75%-kal fog megemelkedni. Félhivatalos értesülések szerint az ANRM a román állam nevében a földgáz bányajáradékából évente körülbelül 80 millió eurót gyűjt be, s a legjelentősebb befizetők a Petrom, a Romgaz, az Amromco és a Foraje Sonde Videle. Becslések szerint ennek az összegnek 140-150 millió euróra kell növekednie. A kitermelők szerint az új képletnek meglehetnek a maguk hátulütői, például az, hogy egyes „szegényesebb” lelőhelyeken beszüntetnék a földgáz kitermelését, valamint az, hogy előbb-utóbb a bányajáradék megemelése „visszaköszönhet” a fogyasztók számláin is. Az ANRM elnöke, Gigi Dra­gomir némileg másként látja a dolgokat: „Az új referenciaár nem jelenti azt, hogy a végfogyasztóknál megduplázódik a gáz ára, hanem korrekt feltételeket szab mind a termelők, mind pedig a román állam számára, olyan körülmények közepette, amikor is a földgáz árát már liberalizálták…” Hozzáfűzte azt is, hogy nem lát okot arra, hogy a végfogyasztóknál árdrágulás következzen be. Az egyik legtekintélyesebb hazai szakértő, az egykori energetikai miniszter, Răzvan Nicolescu viszont a rendelet megjelenését követően annak a véleményének adott hangot, hogy fennáll(hat) az árdrágulás kockázata… Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!