borús égbolt
Megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság
A Székelyföld értékeit feltérképező és népszerűsítő bizottság jött létre pénteken Tusnádfürdőn. Hargita megyéből első körben a székelyderzsi unitárius templomot és a csíkszeredai Mikó-várat javasolták az értéktárba, amelynek a következő években presztízsértéket kívánnak szerezni.
[caption id="attachment_32919" align="aligncenter" width="1000"]
Székelyföldi megyeelnökök Tusványoson. Közös értékek[/caption]
Péter Ferenc megválasztásával ismét magyar megyeitanács-elnöke van mindhárom székelyföldi megyének, és a három megyeelnök először találkozott ebben a minőségben a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Rögtön új együttműködést jelenthettek be: az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság mintájára megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság.
A testületbe Hargita, Kovászna és Maros megye négy-négy tagot jelölt, az erdélyi bizottságból pedig Boda Szabolcsot, az Élő Erdély Egyesület elnökét delegálták. Hargita megyéből Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Kisné Portik Irén néprajzkutató, Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium vezetője és Szabó Ákos, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének munkatársa segíti az értékek feltárását. A bizottság elnöke Szőcs Zsuzsa, a Kovászna Megyei Kulturális Központ munkatársa.
A kezdeményezést bemutató tusványosi beszélgetésen részt vett Zalai Mihály, a Békés megyei tanács elnöke is, aki közös pályázatokkal már eddig is partnere volt erdélyi értékek feltérképezésének – főként a Hungaricum-mozgalomban –, Magyarországon pedig élenjáró tevékenységet folytat e téren a megyéje. Zalai hangsúlyozta: fontos megértetni a lakossággal, hogy a Székelyföld arculatépítése és az életminőség javítása szempontjából is rendkívül hasznos lehet az értéktár bizottság tevékenysége. Békés megyében a kistermelők jelentősen megerősödtek a mozgalom nyomán – közölte.
A megyeelnökök javaslatokat tettek, hogy mi az, amit már első körben felterjesztenének a listára. Hargita megyéből a székelyderzsi unitárius templomot és a csíkszeredai Mikó-várat, Kovászna megyéből a kürtős kalácsot, a Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttesét és Kézdivásárhely történelmi központját, Maros megyéből pedig a nyárádmenti népi épített örökséget, a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, illetve a mikházi ferences templomot és kolostort javasolták.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a székely zászlónak, a feledés homályába merült székely lónak és erdélyi kopónak, a székely bicskának, sőt a székely viccnek is a „siculicumok” között a helye.
– Hargita megye három nagy térségre oszlik és vallási szempontból is sokszínű, de minden, aminek az értéktárban helye van, arra büszkék vagyunk. A székelyderzsi unitárius templomra a csíki katolikus is büszke, és amire büszkék lehetünk, arról beszélnünk kell – válaszolta lapunk kérdésére Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Hargita megyében egyébként már 2013-ban értéktár bizottság alakult, azóta 135 értéket gyűjtöttek össze. Uniós pályázatból a megyei bizottság számára 210 ezer lejt nyert a megyei tanács, amelynek kiemelt fontossága, hogy ilyen módon Brüsszeltől jogalapot kaptak a tevékenységre, amely védi a mozgalmat esetleges bukaresti támadásoktól is.
Kovács Hont Imre
Székelyföldi megyeelnökök Tusványoson. Közös értékek[/caption]
Péter Ferenc megválasztásával ismét magyar megyeitanács-elnöke van mindhárom székelyföldi megyének, és a három megyeelnök először találkozott ebben a minőségben a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Rögtön új együttműködést jelenthettek be: az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság mintájára megalakult a Székelyföldi Értéktár Bizottság.
A testületbe Hargita, Kovászna és Maros megye négy-négy tagot jelölt, az erdélyi bizottságból pedig Boda Szabolcsot, az Élő Erdély Egyesület elnökét delegálták. Hargita megyéből Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ vezetője, Kisné Portik Irén néprajzkutató, Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium vezetője és Szabó Ákos, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének munkatársa segíti az értékek feltárását. A bizottság elnöke Szőcs Zsuzsa, a Kovászna Megyei Kulturális Központ munkatársa.
A kezdeményezést bemutató tusványosi beszélgetésen részt vett Zalai Mihály, a Békés megyei tanács elnöke is, aki közös pályázatokkal már eddig is partnere volt erdélyi értékek feltérképezésének – főként a Hungaricum-mozgalomban –, Magyarországon pedig élenjáró tevékenységet folytat e téren a megyéje. Zalai hangsúlyozta: fontos megértetni a lakossággal, hogy a Székelyföld arculatépítése és az életminőség javítása szempontjából is rendkívül hasznos lehet az értéktár bizottság tevékenysége. Békés megyében a kistermelők jelentősen megerősödtek a mozgalom nyomán – közölte.
A megyeelnökök javaslatokat tettek, hogy mi az, amit már első körben felterjesztenének a listára. Hargita megyéből a székelyderzsi unitárius templomot és a csíkszeredai Mikó-várat, Kovászna megyéből a kürtős kalácsot, a Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttesét és Kézdivásárhely történelmi központját, Maros megyéből pedig a nyárádmenti népi épített örökséget, a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, illetve a mikházi ferences templomot és kolostort javasolták.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke szerint a székely zászlónak, a feledés homályába merült székely lónak és erdélyi kopónak, a székely bicskának, sőt a székely viccnek is a „siculicumok” között a helye.
– Hargita megye három nagy térségre oszlik és vallási szempontból is sokszínű, de minden, aminek az értéktárban helye van, arra büszkék vagyunk. A székelyderzsi unitárius templomra a csíki katolikus is büszke, és amire büszkék lehetünk, arról beszélnünk kell – válaszolta lapunk kérdésére Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
Hargita megyében egyébként már 2013-ban értéktár bizottság alakult, azóta 135 értéket gyűjtöttek össze. Uniós pályázatból a megyei bizottság számára 210 ezer lejt nyert a megyei tanács, amelynek kiemelt fontossága, hogy ilyen módon Brüsszeltől jogalapot kaptak a tevékenységre, amely védi a mozgalmat esetleges bukaresti támadásoktól is.
Kovács Hont Imre
