Az Egészségügyi Világszervezet és partnerei minden év május 31-én a dohányzásmentes világnappal hívják fel a figyelmet a dohányzás okozta egészségügyi kockázatokra és szorgalmazzák a dohánytermékek forgalmazásának visszaszorítását. A 2017-es év főtémája, hogy a dohányzás komoly veszélyt jelent a fejlődésre. Világviszonylatban évente 6 millió ember halálát okozzák a dohányzással kapcsolatba hozható betegségek, előrejelzések szerint ez a szám 2030-ra eléri a 8 milliót. A dohányzás nemtől, kortól, lakóhelytől, társadalmi helyzettől, iskolázottságtól és foglalkozástól függetlenül mindenkire veszélyt jelent. Szenvedést, betegséget, halált okoz és sok esetben a családok összeomlását, a nemzetgazdaság elszegényedését generálhatja – írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság. Hozzáteszik, hogy a dohányzás növeli az állam egészségügyi kiadásait és csökkenti a munka termelékenységét. A szegényebb sorsú dohányosok többet költenek cigarettára, mint élelmiszerre, iskoláztatásra vagy egészségügyi ellátásra. A világ dohányosainak 80 százaléka alacsony és közepes jövedelmi szintű országokban él, így a dohányzás okozta halálozások 80 százalékát is ezekben az országokban regisztrálják. A dohánytermesztés nagy mennyiségű növényvédő szerek és műtrágyák használatát is jelenti, amelyek mérgezőek lehetnek és szennyezik a vizeket. Évente 4,3 millió hektáron termesztenek dohányt, a dohánytermesztés a globális erdőirtások 2-4 százalékáért felelős. A dohányipar melléktermékeként évente 2 millió szilárd hulladék és rengeteg szennyezett víz keletkezik. Szövődmények A dohányzás néhány közismert és kevéssé ismert mellékhatása a hajhullás, a szürkehályog kialakulása, ráncosodás, halláskárosodás, bőrrák, fogszuvasodás, csontritkulás, szívbetegség, érszűkület, gyomorfekély, bőrelszíneződés, méhtestrák és vetélés, a hímivarsejtek torzulása és ezáltal csökkenő nemzőképesség, valamint a pikkelysömör. A dohányzás nemcsak tüdőrákot okoz, hanem tüdőtágulást is, amelynek következtében a tüdő légzsákjai felfúvódnak és szétszakadnak, ezáltal csökken a tüdő oxigénfelvevő és szén-dioxid-kiválasztó felülete, vagyis a légzőkapacitása. A Bürger-kór a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek gyulladásos betegsége, amely elsősorban a vér áramlását korlátozza. Amennyiben nem kezelik, a Bürger-kór a végtag-üszkösödéséhez vezet és az érintett területek amputációjával járhat. A dohányfüst több mint 40 alkotóeleméről mutatták ki, hogy rákot okoz. A dohányosoknak 22-szer nagyobb esélyük van arra, hogy tüdőrákot kapjanak, mint a nemdohányzóknak. Számos tanulmány szerint, minél régebben dohányzik valaki, annál nagyobb a rák kockázata. A dohányzás egyéb szervekben is növeli a rák rizikóját: az orrüreg, a száj, a nyelv, a nyálmirigy és garat, a torok, a nyelőcső, a gége, a gyomor, a vese, a húgyhólyag, a hímvessző, a hasnyálmirigy, a vastagbél és a végbél. Néhány tanulmány összefüggést talált a dohányzás és a mellrák között, ezenkívül az ingerlékenység, az értelmi képességek romlásáért, valamint az agyi hipoxia (oxigénhiány) kialakulásáért is felelős. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célkitűzése, hogy 2025-ig a dohányzást legalább 30 százalékkal csökkentsék. A globális statisztikai adatok még mindig nem biztatóak: 1,1 milliárd 15 éves és annál idősebb személy dohányzik naponta, a dohányosok 80 százaléka alacsony és közepes jövedelmi szintű országokban él, a nemdohányzók 50 százaléka ki van téve a passzív dohányzásnak, 2012-ben 422 milliárd amerikai dollárt költöttek a dohányzás okozta betegségek kezelésére, 346 millió felnőtt és 13 millió kiskorú használ elektromos cigarettát. A WHO Európai Régiójában 2013-ban 10 felnőttből 3 dohányos volt (a WHO régiói között ez a legmagasabb érték). A 30 éves kor feletti halálozásoknál 10-ből 2 halálozás a dohányzásnak tulajdonítható. Románia lakosságának negyede dohányos Romániában 4,3 millió ember, vagyis a lakosság 27 százaléka (37% férfi, 17% nő) dohányzik. A 15 évesek körében tíz fiatalból kettő 13 éves kora előtt kezdte el a dohányzást; öt dohányosból egynek nem volt tudomása arról, hogy a dohányzás hatására jelentősen fokozódik a szívinfarktus, az agyi katasztrófák (stroke) vagy a tüdőrák kockázata. Romániában 2012-ben 4,49 milliárd lejt költöttek a dohányzással összefüggő betegségek kezelésére, míg 1,25 milliárd lejt fordítottak kizárólag a dohányzás okozta betegségek kezelésére (az egészségügyi kiadások 5,7%-a). 2015-ben a dohányzás okozta rák miatt 11 841-en haltak meg, szív- és érrendszeri betegségekben 18 732-en, krónikus obstruktív tüdőbetegségben pedig 3646-an. Fontos megjegyezni:a dohányosok élettartama legalább 10 évvel kevesebb, mint a nem dohányosoké. HN-információ