Közel egy hónapja történt az első számottevő pusztítással járó medvetámadás Farkaslaka községben, amikor Kecsetben több mint húsz juhot pusztított el egy anyamedve és két bocsa. Azóta Nyikómalomfalván is jelentős kárt okoztak a medvék. Több mint negyven birkát pusztított el egy másik anyamedve és bocsa egy faluszéli istállóban, de Farkaslakán is több portán megfordult a nagyvad az utóbbi hetekben. A problémát lassan elviselhetetlennek érzi az elkeseredett lakosság. A hatóságok tehetetlenek. Mindannyian attól tartanak, hogy előbb-utóbb emberre is rátámadhat a nagyvad. Lassan egy hónapja, hogy Kecsetben nincs nyugodt éjszakájuk a falubelieknek, ugyanis szinte minden éjjel medvék garázdálkodnak a faluban. Sorra veszik az udvarokat és elpusztítják a szárnyasokat, nyulakat, birkákat, mindent, ami éppen az útjukba kerül, de nem kímélik a kerítéseket, kapukat, ólakat sem, amelyek gyakorlatilag használhatatlanná válnak. A károsultak többsége jelentette az elszenvedett károkat a hatóságoknál, de olyanok is vannak, akik nem, ugyanis nem bíznak abban, hogy az állam valaha is megteríti az őket ért kárt. Sokan már félnek háziállatot tartani Elekes Erika kecseti lakos szerint mostanig nem volt jellemző a falura, hogy a nagyvadak kényük-kedvük szerint bejárjanak a településre, egy hónapja azonban elviselhetetlenné vált a helyzet. Szinte minden éjszaka megjelennek a medvék és válogatás nélkül garázdálkodnak az udvarokon. Náluk a szárnyasállományt tizedelték meg, 38 tyúkkal végzett, majd továbbállt a medve. – Ólról ólra ment a medve s csak a fiatal állatállományt meg a fajtyúkjaimat ölte meg. Csak a belsőségek hiányoztak az állatokból, a többi részük gyakorlatilag érintetlen volt – fogalmazott a károsult, aki szerint azóta a lakosok azzal a kérdéssel kelnek és fekszenek, hogy vajon az éjszaka kinél járt és mit zsákmányolt a medve? Ugyanakkor hozzátette: a faluban rossz a közhangulat, mindenki félti amije van, akit már kár ért, annak elment a kedve a folytatástól. A faluban uralkodó rossz közhangulatról számolt be Antal István helyi lakos is, akinek gazdaságában juhokat pusztított a medve. A becsült kár értéke meghaladja a hétezer lejt. – Senki sem mondhatja el, hogy biztonságban van a gazdasága. Telefonon értesítjük egymást, ha valakinél valami mozgást észlelünk, vagy van egy csoportunk is a közösségi oldalon, s ott jelzünk egymásnak, ha kell – panaszolta. A probléma megoldása pedig egyelőre még várat magára, a lakosok nem látnak kiutat a lassan tarthatatlanná vált helyzetből. Sokan már félnek háziállatot is tartani. A hatóságoktól várnák a megoldást, addig viszont igyekeznek felszerelkezni mindenféle mozgásérzékelő fénytechnikával, villanypásztorral, csakhogy távol tartsák a medvéket állataiktól. – Már nekem is vannak új csirkéim, kelnek a kacsák, de csak azért nem nevelek baromfit, hogy a medve kedve szerint lakmározhasson belőle a jövőben is – mondta Elekes Erika. Hozzátette: ők is felszerelték a villanypásztort az udvarba, de a megmaradt baromfikat még mindig nem merte visszaengedni az ólba. [caption id="attachment_118922" align="aligncenter" width="2560"] Kecset FOTÓ: HADNAGY ÉVA[/caption] Sötétedés után nem mennek ki a házból Elmondása szerint, amennyire tudnak, megpróbálnak óvatosak lenni. – Igyekszünk mindent elvégezni, amire kezd esteledni, és sötétedés után gyakorlatilag nem megyünk ki a házból. Ha nagyon muszáj, akkor is csak kimondottan autóval. Előbb azonban nagy körültekintéssel ellenőrizzük, hogy van-e valami az udvaron. Mindenki fél, ez jellemző az egész falura úgy megyünk még nappal is a kertjeinkbe, hogy először jól szétnézünk, hogy biztos-e, hogy egyedül vagyunk? – mondta Elekes Erika. Ugyanakkor feltette a már költőinek hangzó kérdést, hogy mi kell még történjen ahhoz, hogy intézkedjenek a hatóságok és oldják meg problémát. – Mivel vadállatról van szó, bármikor rátámadhat az emberre is, nem lehet kiszámítani – fogalmazott Antal István, aki szerint bíznak abban a falubeliek, hogy erre azért nem kerül sor. Tarthatatlan a helyzet Kovács Lehel, Farkaslaka község polgármester ugyanakkor elmondta: csendőr járőröket kért a hatóságoktól, de eddig nem kapott választ. Ekkora kárt okozó medvetámadásokra ugyanakkor ő sem emlékszik. – Medvetámadások, medvekárok az elmúlt két-három évben is voltak a környéken, de ilyen súlyos helyzetre, mint amilyen az idén kialakult, még nem volt példa – mondta. Az elöljáró ugyanakkor a bürokráciára is panaszkodott. – Mi, a hivatal részéről kimegyünk a helyszínre, elkészítjük a kárfelmérési dossziékat, amiket továbbítunk a vadásztársulatoknak, hogy ők kilövési engedélyeket kérhessenek. Ez azonban igencsak bonyolult folyamat – ecsetelte. Hozzáfűzte: személyesen írt levelet az ügyben a különböző hatóságoknak, többek között a prefektúrának is. Kérte, hogy küldjenek csendőröket járőröket minden éjszaka, amíg meg nem oldódik a probléma, de egyelőre nem tapasztalt semmilyen előrelépést az ügyben. Ugyanakkor ígéretet kapott a környezetvédelmi minisztertől, hogy amint a Román Akadémia jóváhagyja, kibocsátják a kilövési engedélyt a kártevő nagyvadra. – Ez persze nem oldja meg a problémát, mert egy kilövési engedélyt kapunk, azt viszont melyikre használjuk? A bocsra vagy az anyamedvére? Pedig az az igazság, hogy nemcsak egy medve van a környéken – mondta a polgármester. A község falvai közül Kecset, Kisfalud, Malomfalva, Farkaslaka az érintett települések, a medvék okozta kár tetemesre nőtt. Eddig 150 darab juh több mint 100 darab szárnyas és néhánny nyúl is a medvék áldozatául esett az utóbbi hetekben. Kovács Lehel ugyanakkor felháborodásának adott hangot, amiért az állatvédő szervezetek bíróságon támadták meg a Környezetvédelmi Minisztérium által jóváhagyott kilövési kvótát. – Egyetértek én mindenkivel, aki szereti a medvéket, de azért nézzük meg, hogy élni lassan nem lehet tőlük. Nem értem, mért nem lehet külön kezelni a helyzeteket, ahol nincs probléma, ott békén hagyni a medvéket, de ahol van, mint például most nálunk, oda miért nem lehet adni kilövési engedélyt? Szomorú, hogy Romániában többet ér egy medve, mint az emberi élete – tette hozzá az elöljáró. Együttműködnek a vadásztársaságok Farkaslaka község területe három különböző vadásztársasághoz tartozik. Mindhárom külön-külön kért kilövési engedélyt a kártevő nagyvadra. A kecseti vadászterület a Szalon vadásztársasághoz tartozik. Balázs Sándor, a vadásztársaság igazgatója megkeresésünkre elmondta: ők már kértek a kilövési engedélyt és hajtást is szerveztek, hogy elkergessék a falut rettegésben tartó medvéket. Egy példányt sikerült is elűzniük, de maradt még két anyamedve bocsaikkal, amelyek tovább garázdálkodnak a faluban. Hozzáfűzte: egyelőre tehetetlenek, és a kilövési engedéllyel sem oldódik meg a probléma, hiszen az csak egyetlen példányra szól majd, amennyiben jóváhagyják. Mint kifejtette: úgy tudja, néhány évvel ezelőtt olyan medvéket engedtek el a környéken, amelyek rehabilitációs központban nevelkedtek, ott pedig hússal etették őket, és mivel azt szokták meg bocsként, így felnőttkorukban is azt keresik. Ezek a problémás egyedek okozzák a gondot most is – véli az igazgató. – Erre volt szoktatva kicsi korában, tudja, hogyan kell a prédát elejteni, tudja, hogy finom, a legnagyobb baj, hogy a bocsait is erre neveli – tette hozzá. Ki dönti el, hogy melyik állatot lőjük meg? A Gordon vadásztársasághoz tartozik Kecset, illetve Malomfalva egy-egy része, így mindkét nagyobb medvetámadásnál érdekelt fél voltak. Ezenkívül pedig Farkaslakán is több portán megfordult a medve az elmúlt hetekben. Fancsali István, a Gordon vadásztársaság vezetője szerint már ők is kértek egy kilövési engedélyt, és még egyet kérni fognak a jövőben, de az ő véleménye szerint sem oldja meg egy-egy kilövési engedély a medveproblémát. – Ki fogja eldönteni, hogy a sok közül éppen melyiket lőjük meg? Ha egyet-kettőt kilövünk, még marad három-négy, amelyik tovább garázdálkodik, s nem oldottunk meg semmit. Anyamedvékről beszélve pedig etikátlan akár az anyát, akár a bocsokat kilőni – mutatott rá az igazgató. Ebben az esetben az lenne a megoldás, hogy áthelyezik a medvéket egy másik területre. Mint kifejtette: az a legnagyobb gond, hogy a medvék száma nagyon megugrott, túlszaporodott a faj az utóbbi években a túlzott védelem miatt. Úgy vélte: ez már meghalad lassan minden tűrési határt. A Gordon vadásztársaság 10 248 hektáros területén két medve számít optimális létszámú állománynak – tette hozzá, ugyanakkor úgy látja: ekkora területen 10-15 példány is békésen megférne, hogy ne alakuljon ki semmilyen konfliktus ember és állat között. Ezzel szemben jelenleg 50-60 medve él ezen a területen, ami az optimális létszám sokszorosa, és amely már elviselhetetlen problémákat okoz. – A statisztikai adatokat csak az nem érti meg, aki nem akarja – fogalmazott Fancsali István. Hozzáfűzte: ha nem kapnak kilövési engedélyt, akkor készek segíteni az állatok befogásában, áthelyezésében. – Segítünk mindenkinek, vigyék oda, ahol nincs, akár az ország más részeire, akár külföldre, mert ez a helyzet már tarthatatlan – adott hangot elégedetlenségének az igazgató. Hozzáfűzte: Farkaslakán egy bocs nélküli medve garázdálkodott az utóbbi időben, betört több gazdaságba, megrongálta a kerítéseket, ólakat, továbbá tyúkokat, nyulakat pusztított el.

Hadnagy Éva