Az Országos Statisztikai Intézet az elmúlt hét végén, pontosabban április 10-én hozta nyilvánosságra a fogyasztói árak márciusi alakulására vonatkozó közleményét. A koronavírusos megbetegedések márciusi hazai „jelentkezése” – akárcsak Európa-szerte – mifelénk is bevásárlási lázat váltott ki, ami esetenként kibillentette a kereslet-kínálat egyensúlyát, s óhatatlanul drágulásokhoz vezetett. Ezt tetőzte az is, hogy akadozott az import, illetve az, hogy egyes gyártók, illetve forgalmazók kihasználták az áruhiányt, és azon nyomban drágítottak. A dolgok ilyenszerű alakulása pedig rá fogja nyomni a bélyegét az infláció e havi, azaz április hónapi alakulására is. A hivatalos statisztikából az derül ki, hogy a megelőző hónaphoz viszonyítva 0,50%-os áremelkedés következett be, s azon belül viszonylag jelentős az élelmiszerek esetében, 1,46%-os. Egyébként nem volt ez másképp az anyaországban sem, ahol az élelmiszerek ára a megszokottnál nagyobb mértékben nőtt, átlagosan 1%-kal, amiben a piaci elemzők szerint a koronavírus-járvány okozta megnövekedett kereslet is szerepet játszhatott. Maradjunk az élelmiszereknél: Románia vonatkozásában a legjelentősebb drágulás a zöldségfélék esetében következett be, 5,43%-os, azon belül pedig a krumpli 8,74%-kal. Továbbá a friss gyümölcsök márciusban átlagosan 5,22%-kal kerültek többe, mint februárban, a déligyümölcsök pedig 2,93%-kal. A drágulási listán rajta találtatnak a húskonzervek is (+1,26%), valamint a juhtúró (+1,23%). Lehet, vannak olyanok, akik meglepetésszerűnek tartják a liszt árának 1,79%-os megemelkedését. Ebben szerepet játszhatott az a „bespájzolás”, aminek tanúi lehettünk március második felétől errefelé, de az is, hogy fogytán vannak a hazai kenyérgabona-készletek, s mindenekelőtt búzából. Erre úgymond rádöbbent a kormány is, és rákényszerült adminisztratív eszközökkel egy erőteljes közbelépésre, ami nem jelentett egyebet, mint bizonyos tiltó intézkedések bevezetését. Leállítva az export Hozzávetőleges számítások szerint az idei búzabetakarításig a fogyasztói igények kielégítése végett egymillió tonna búzára lenne szükség, ezzel szemben a készletek mennyisége (beleértve az állami tartalékot is) 800 ezer tonna körül lehet. Ez pedig olyan körülmények között, amikor március folyamán mintegy 700 ezer tonna búza exportjára került sor. Következésképpen a lakosság ellátása és az árak mérsékelése szempontjából szükségszerűvé vált a kormányzati megszigorító intézkedés: az április 10-én megjelent 2020/8-as hadi rendelet értelmében a szükségállapot ideje alatt felfüggesztődik egyes termények és mezőgazdasági eredetű élelmiszerek exportja. Ez vonatkozik a folyamatban lévő exporteljárásokra is, akárcsak a kivitel megkövetelte növényegészségügyi tanúsítványok kibocsátására is. Az intézkedés, pontosabban a tiltás még aznap hatályossá is vált. Íme, a tiltó listán szereplő termények, illetve termékek: búza, árpa, zab, törökbúza, rizs, búzaliszt, szójabab (zúzott formájában is), napraforgómag (zúzott formájában is), napraforgóolaj, porsáfrányolaj és gyapotmagolaj, cukorrépából vagy cukornádból gyártott cukor, pékipari termékek (keksz, ostyafélék, száraztészta-féleségek, tésztalap stb.), szójaolaj gyártásából származó olajpogácsa és más maradványok, a növényi zsiradékok és olajak gyártásából származó olajpogácsa és különböző maradványok. Megjegyzendő azonban, hogy a fentebb említett termények, illetve termékek Unión belüli felvásárlása lehetséges, de csak abban az esetben, ha a felvásárló tagállam bizonyítani tudja azt a tényt, hogy a megvásárolt termékek belső fogyasztási célokra szolgálnak vagy a közösségi fogyasztásra, és nem exportra szánták. Mi várható? Problematikusnak bizonyulhat a fogyasztói árak kordában tartása, legalábbis jó néhány termékféleség esetében. Az biztos, hogy az üzemanyag, az elektromos energia, a földgáz és más közüzemi szolgáltatások árai nem emelkedhetnek, legalábbis nem a szükségállapot időtartama alatt, lévén, hogy azokat befagyasztották egy hadi rendelet révén. Piaci elemzők szerint továbbra is számítani lehet a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint egyes húsáruk megdrágulására, akárcsak a fertőtlenítőszerekére és egyes védőeszközökére. A várható növekedési arányok tekintetében azonban megoszlanak a vélemények. Egy dolog azonban biztos: 2020 márciusában az élelmiszerek ára átlagosan 5,11%-kal emelkedett a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva. (Az anyaországban a szóban forgó növekedési arány 7,6%-os volt, azon belül a sertéshúsé 27,4%-os.)

Hecser Zoltán