Országunknak az eurózónához csatlakozásának ügyét időnként elő-előrángatják. Hol a politikai pártok, hol a kormány, hol a jegybank vagy éppenséggel az államelnök. Nemrégiben Klaus Johannis jelenlegi államelnök is ebben a kérdéskörben próbált tájékozódni. A minap pedig a szóban forgó csatlakozással kapcsolatosan szerveztek tekintélyes szakértők részvételével vitafórumot. Ha emlékezetünk nem csal, akkor az évek során a csatlakozás határidejét is megpróbálták betájolni. E vonatkozásban azonban nemigen alakult ki egységes, illetve egybevágó álláspont. Hol a jegybank részéről fogalmazódtak meg fenntartások, hol pedig a szakmai körökben, valamint a pénzügyi intézetek részéről. Volt időszak, amikor egy adott kormány megpróbálta erőltetni a dolgokat, vagy a csatlakozásból állami tisztségviselők presztízskérdést csináltak. Márpedig ez nem az, és a csatlakozás nem lehet a „politikai akarat függvénye”. Ez utóbbit nyomatékolták a már említett értekezleten részt vevők nagy többsége. Nem gyorsfutás... A vitafórumon az egyik tekintélyes szakember Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank főközgazdásza többek között azt hangsúlyozta, hogy a hazai gyakorlatban a Kőműves Kelemen-elv mutatkozott meg, azaz amit az egyik nap sikerült valamiképpen felépíteni, rendbe tenni, azt rövid időn belül lerombolják vagy holtvágányra terelik. Nekifogunk valaminek, hónapokig tevékenykedünk, közben kormányváltásra kerül sor, és minden kezdődik a nullától – így Lazea. Hozzáfűzte azt is, hogy a hosszú távú projektek, amelyek átívelnek egy parlamenti mandátumon, fehérholló számba mennek, s ilyen mentalitással, illetve viszonyulással „nincs amit keresnünk az eurózónában”. Ionuț Dumitru banki elemző, a költségvetési tanács elnöke szerint amíg nem sikerül az ország belső integrálása, addig nem érdemes az eurózónához való csatlakozásról beszélni. Ilyen összefüggésben többek között arra utalt, hogy ahelyett, hogy „tompult” volna, az utóbbi évek folyamán elmélyült a régiók közti egyenlőtlenség. Országunkban az egy lakosra jutó GDP az uniós átlagnak csak az 57 százalékát teszi ki, de Bukarest–Ilfov megye szintén az uniós átlagnál 20 százalékkal nagyobb, Vaslui megyében viszont 80 százalékkal kisebb. Bukarest, Kolozsvár, Temesvár akár holnap is beléphetne az eurózónába, de az ország többi része esetében ezt még csak megjósolni sem lehet. Ilyen körülmények között pedig nemigen lehet egy pontos határidőt megjelölni az eurózónához való csatlakozás tekintetében. Azaz igen: a jegybank minapi tanulmánya szerint az elkövetkező időszakban tartva a jelenlegi gazdasági növekedési ütemet, akkor 2024 táján szóba kerülhet az eurózónához való „felzárkózás”... Hecser Zoltán