Világszerte egyre több országból jelentenek majomhimlő-megbetegedéseket, a vírus már Európában is jelen van, kilenc uniós országban, Nagy-Britanniában és Svájcban is regisztráltak majomhimlős betegeket. A vírusról, annak terjedéséről, hatásairól kérdeztük dr. Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjét. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tájékoztatása szerint általánosságban a majomhimlő (Monkeypox, MPX) kitöréseit a nyugat- és közép-afrikai országokból jelentették az elmúlt hónapokban. Kamerun már 2021 decemberében beszámolt a MPX-járvány kitöréséről, 2022. február 17-ig három megerősített és 25 feltételezett esetet jelentettek, köztük két halálesetet. De más, közép-, északnyugat- és délnyugat-afrikai országokból is jelentettek megbetegedéseket, így a Közép-afrikai Köztársaságból, a Kongói Demokratikus Köztársaságból és Nigériából is. Az elmúlt napokban világszerte, más kontinensekről, több országból, így az Egyesült Államokból, Kanadából, Izraelből és Ausztráliából is jelentettek majomhimlő-megbetegedést. Az ECDC a nemrég felbukkant majomhimlőről foglalta össze a tudnivalókat. Leírták a himlő terjedésének lehetséges módjait, és ajánlásokat is megfogalmaznak az európai országok egészségügyi ellátórendszereinek feladatairól. A majomhimlő nem terjed könnyen az emberek között – állapították meg a kutatók. Az emberről emberre történő átvitel közeli fertőzött személy bőrsérüléseiből származó fertőző anyaggal való közvetlen érintkezés, a légzőszervi cseppek útján a hosszan tartó személyes érintkezés során, valamint vírussal szennyezett tárgyak közvetítésével történik. Nem a koronavírussal egyívású A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi elmondta, nincs okunk az aggodalomra. Ez a vírus eddig is létezett, csak az elmúlt időszakban figyelt fel rá a tömegmédia. Érdeklődésünkre felsorolta a majomhimlő tüneteit: kiütések jelentkeznek, leginkább az arc- és fej irányából terjed szét, elgennyesednek, és a kiütésekben felgyűlt váladékon keresztül terjed a legjobban. Lázzal, fáradtsággal is járhat. – Egyelőre nincs okunk az aggodalomra, de mint minden élővilághoz tartozó vírust, járványt, fenntartásokkal kell kezelni, mert folyamatosan változhat, átalakulhat. Majomhimlő-esetek voltak eddig is, csak talán a világ se figyelt fel rá ennyire, és az esetszámok sem növekedtek szignifikánsan – fogalmazott az intézményvezető. Hozzátette: a majomhimlő nagyban különbözik a koronavírustól. Ez a vírus nem légúton terjed, hanem közvetlen érintkezéssel, így kézenfekvő, hogy nem akkora sebességgel, mint a Covid. – A fizikai érintkezésen keresztül terjedő betegségek nem olyan veszélyesek, mivel nem terjednek könnyen. Továbbá létezik védőoltás, amelyet nem kifejezetten a majomhimlő ellen fejlesztettek ki. Ez is arra enged következtetni, hogy ritka betegség, hiszen a komoly veszélyt jelentő vírusok ellen fejlesztik ki a vakcinákat. Ennek a vírusnak rokona a feketehimlő (variola), amit 1980-ban sikeresen felszámoltak a világon. A himlőszerű variánsok ellenszereként létezik egy egységes oltóanyag, amelynek csak meg kell növelni a gyártási kapacitását, ha szükséges – nyomatékosította az egészségügyi igazgató. Kiemelte: lévén, hogy fertőző betegség, esetszámoktól függetlenül érdemes körültekintően kezelni. Ezek a vírusok élőszervezetek, mutálhatnak, változhatnak, előreláthatatlan formát ölthetnek. – A koronavírus esetében is sokan azt várták, hogy mondjuk meg, mikor lesz vége a járványnak. Ezt nem lehet megjósolni, úgy ahogy a majomhimlő esetében se lehet biztos kijelentéseket tenni. Csupán modellezni tudjuk ennek az élőszervezeteknek a viselkedését, de megjövendölni nem tudjuk. Nem számítunk az elterjedésére, de veszélyessé válhat bármikor – részletezte a szakember. Az esetszámokkal kapcsolatban dr. Tar Gyöngyi elmondta, Romániában nem volt példa majomhimlőre. Egy Görögországban járt férfi esetében felmerült a gyanú, de végül kiderült, a bárányhimlő agresszívabb változatát kapta el. – Minden fertőző betegség esetében a legfontosabb a megelőzés, ezt a világjárvány alatt mind megtanultuk. A kézmosás, zsúfolt helyek kerülése, higiéniai előírások betartása, betegek és beteggondozók elkerülése. Különösen vigyázzunk a betegekre, rájuk nézve súlyosabb. Halálozási kockázat itt is van, mint minden járványszerű betegségnél, avagy súlyosabb szövődményekkel is számíthatunk – mutatott rá Tar Gyöngyi. Kerüljük a pánikkeltést, biztos forrásokból tájékozódjunk Továbbá kifejtette: a Covid-19 világjárvány után mindenki másképp reagál és kezeli a vírussal kapcsolatos híreket. Az emberek többsége okkal megijed, bármilyen járványról legyen szó. – A félelem és vírusoktól való tartás még bizonyosan jelen lesz az életünkben. Ha bárkinek kérdése vagy aggodalma van bizonyos hírekkel, járványokkal kapcsolatosan, egyeztessen családorvosával vagy szakorvos kezelőorvosával. Mi is elérhetők vagyunk, nyilvános e-mail-címeken, és igyekszünk mindenre válaszolni – mutatott rá. Továbbá Tar Gyöngyi javasolja, hogy minden sajtóorgánumot, ahonnan tájékozódunk, ellenőrizzük hitelességüket. A hírek hitelességéről több forrásból is győződjünk meg. – Mindenféle portálok pánikkeltő híreit ne vegyük komolyan. A koronavírus-járvány lehetőséget adott, hogy meglássuk, milyen forrásokból tájékozódhatunk. Rengeteg álhír keringhet az interneten, amelyeket fenntartással kell kezelni. Jelenleg számítanunk kell ehhez hasonló hírrobbanásokra bármilyen fertőző betegségről legyen szó a közeljövőben – fejtette ki Tar Gyöngyi.

Adorján Zsófia