Bővíti a minisztérium a támogatott szimentáli fajták listáját, így nemcsak román-, hanem magyar-, osztrák-, svájci- vagy bajortarka vemhes üszők vásárlására is igényelhetik az egyedenkénti 5 ezer lejes „de minimis” támogatást a gazdák. Húsfajtákra 6 ezer lej jár. [caption id="attachment_37238" align="aligncenter" width="4752"] Szarvasmarha-tenyészet. Kihasználatlan lehetőség Fotó: Domján Levente[/caption] Még a program elindítása előtt bővíti a fajtajegyzéket a szaktárca, így nemcsak a román pirostarkára, hanem a szimentálihoz tartozó többi közkedvelt fajtára – a magyar-, illetve az osztrák- és a bajortarkára – is kiterjeszti a hamarosan induló tenyészállat-vásárlási „de minimis” támogatási programját a mezőgazdasági minisztérium. A program eredeti szövegében ugyanis a tejelők listáján csak a romántarka szerepelt, ezt bővíti ki a szaktárca a szimentáli törzs többi válfajára, függetlenül attól, hogy az illető törzskönyvezett állatot a hazai gazdák Csehországból, Ausztriá­ból vagy éppen Németországból vásárolják – tájékoztatta lapunkat Tánczos Barna szenátor. A program keretében a tejhasznú vemhes üszők vásárlására 5000 lejes, míg a húshasznú vemhes üszők beszerzésére 6000 lejes egyedenkénti támogatást igényelhetnek a gazdák, míg a szűzüszők esetében a kínált támogatási összeg feleződik, azaz tejelő fajták esetében 2500 lejre, húsfajták esetében 3000 lejre csökken – sorolta Tánczos. – Nagyon sok székelyföldi gazda jelezte felém, hogy hibák vannak a szarvasmarha-vásárlási támogatási programról szóló, közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezetben. Ezeket az észrevételeket továbbítottam is a mezőgazdasági minisztérium felé, és ígéretet kaptam, hogy a téves fogalmazásokat javítják és a kifelejtett fajtákat beteszik. Tisztázandó még, de jelen pillanatban a szűz és vemhes üszők esetében húsfajtának minősül az, amelyik a húsfajta-jegyzékben és tejelő fajtának az, amely a tejhasznúak fajtajegyzékében szerepel, függetlenül attól, hogy illető üszőnek az anyja tej- vagy húskontrollban volt. A vemhes üsző ugyanis még nem lehetett sem tej-, sem húskontroll alatt, mindkét esetben – még a húsfajták esetében is – a borjú mérésével az anya borjúnevelő képességét ellenőrzi le az erre jogosult egyesület. Tehát a magyartarka, a svájci szimentáli, a montbeliard, a fleckvieh, mind-mind a szimentáli törzsből származnak, és a tejelő fajták listáján szerepelnek a minimis-programban is. Tehát vásárlásukra 5000 lej vehető igénybe. Ellés után viszont a tehenet bármelyik ellenőrzési rendszerbe be lehet íratni, tehát akár a húsba, akár a tejbe – közölte Tánczos. A szenátor bátorítja a Hargita megyei szarvasmarhatartókat, igyekezzenek maximálisan kiaknázni a „de minimis” támogatási program kínálta lehetőségeket: egy gazda ugyanis az egyedenkénti 5-6 ezer lejes állami támogatás révén gyakorlatilag féláron, egyszerre akár tíz, törzskönyvezett minőségi vemhes üszőt is vásárolhat. – Óriási tévedés, ha ezt a lehetőséget a székely gazdák nem használják ki. Példa erre a 2014-es állatvásárlási minimis-támogatás, akkor a támogatásigénylők egy-egy vemhes üsző vásárlására szintén 5000 lejes, azaz nagyjából 1100 eurós támogatást kaptak. A vemhes üszők akkor 1800-1900 euróba kerültek. Utólag, a 2015-ös évi állattenyésztési támogatás gyanánt több mint 800 eurót kapott minden olyan gazda, aki egy évvel korábban a minimis-támogatási programmal vásárolta állatát és egyben elkötelezte magát a minőségellenőrzési program mellett is. Akárhogy számolom, a 2014-ben 1900 euróért vásárolt jószág a gazdának két év alatt ingyenbe jött ki. Azóta pedig a gazda nagyobb hatékonysággal is termel, az akkor beszerzett üsző pedig elviekben azóta már a második laktáción is túl van, vagy azóta kétszer ellett. Tehát az, aki a pillanatnyi alacsony tejárakra hivatkozva ezt nem vállalja be, az nem hosszú távon tervez és nem olyan mezőgazdasági termelésben gondolkodik, mint amilyenben kellene – hangsúlyozta lapunknak Tánczos Barna. Domján Levente