borús égbolt
Magánkezdeményezés és a magyar állami segítség találkozása: Átadták az első fedett lovardát Udvarhelyszéken
A tulajdonos és az üzemeltető vállalkozás, az ELK FARM Kft. menedzsmentje hívta meg szombat délre a lovassport szerelmeseit és a sajtó képviselőit az Ivói Lovasparkba, ahol egy impozáns épületet adtak át.
Albert András és Nagy Attila Fotó: Simó Márton
Afedett lovarda a csíkszeredai Architectura Kft. tervei alapján készült, a benne levő pálya, ahol minden évszakban és bármilyen időjárási viszonyok közt lehet majd lovagolni 40 x 20 m-es, a teljes épület maga 56 x 22 m kiterjedésű, irodahelyiségeket, öltözőt, zuhanyzót, mellékhelyiségeket, kávézót, lelátót foglal magában. A kivitelezést székelyudvarhelyi cégek végezték, és ugyancsak helyi szakemberek vállalták a gépészeti, drénezési és villanyszerelési munkálatokat. A különleges technológiával ragasztott, illetve szerelt fa- és fémelemeket viszont a nemzetközi szinten is elismert osztrák cég, a Wolf Systembau Gesellschaft m.b.H. szállította.
Mátyás Gábor plébános, mielőtt megáldotta volna az új lovardát, elmondta, hogy személyesen is fontosnak tartja ezt az új épületet, amelynek minden bizonnyal jelentős lesz a turisztikai vonzereje. Ő maga ugyan nem lovagol, de évtizedek óta részt vesz a helyi idegenforgalom szervezésében, közismert, hogy a zeteváraljai plébániát úgy alakította, úgy bővítette, hogy kis vállalkozása ma is jelentős tényező a faluban és a községben. Fontosnak tartja az együttműködést a különböző szereplők és tényezők között. Ugyancsak a magánszféra és a magyar állami támogatás szerencsés összehangolásáról szólt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy mindig igyekeznek segíteni a vállalkozásokat, ahol lehet. Most nem anyagilag, hanem intézményi és hivatali, adminisztratív támogatást nyújthattak.
Az avatószalagot Albert András tulajdonos-igazgató és Nagy Attila, Zetelaka polgármestere vágta át. Ezt követően meg lehetett tekinteni az épületet, majd kezdetét vette egy rövid lovas bemutató, amelyen gyakorlatilag kezdő – kisiskolások csoportja, akik pár hete-hónapja járnak a lovardába –, majd haladó – 10–14 éves fiatalok mutatkoztak be –, végül pedig az „öregek” következtek, a tulajdonossal az élen lovagolták be a pályát, azaz vették azt valóságosan használatba. Egyébként előtte való nap Gyergyószentmiklóson gyakorolták a koreográfiát, hogy minden rendben legyen – mondotta Albert András.
Kelemen Levente oklándi unitárius lelkész hosszú évek óta lovagol, maga is szervezett országos hírű lovas programokat, elmondta, hogy mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik, illene lovat tartania.
– Mivel olyan állatról van szó, amely hosszú évezredek óta az ember közelében él, átvett bizonyos tulajdonságokat tőlünk, amelyeket őriz, és segít abban, hogy visszatanuljuk őket. Állóképességről, türelemről, kitartásról, együttműködési képességről van szó. De minden lónak külön titka is van, amelyet megoszt velünk, ha kellően érzékenyek vagyunk – mondta.
Tegyük hozzá, a ló segített minket abban, hogy megszelídítsük, műveljük és barátságossá tegyük a tájat, amelyben élünk, a magunk és közvetlen környezetünk hasznára és boldogulására. Ilyen gondolatokkal térhetünk be ebbe a lovardába. Nemcsak vendéget vonzó ez a hely, hanem örök nosztalgiákat támaszthat, amelyet immár jó és könnyebb megélnünk minden évszakban és bármilyen időben, januártól decemberig.
Albert András és Nagy Attila Fotó: Simó Márton
Afedett lovarda a csíkszeredai Architectura Kft. tervei alapján készült, a benne levő pálya, ahol minden évszakban és bármilyen időjárási viszonyok közt lehet majd lovagolni 40 x 20 m-es, a teljes épület maga 56 x 22 m kiterjedésű, irodahelyiségeket, öltözőt, zuhanyzót, mellékhelyiségeket, kávézót, lelátót foglal magában. A kivitelezést székelyudvarhelyi cégek végezték, és ugyancsak helyi szakemberek vállalták a gépészeti, drénezési és villanyszerelési munkálatokat. A különleges technológiával ragasztott, illetve szerelt fa- és fémelemeket viszont a nemzetközi szinten is elismert osztrák cég, a Wolf Systembau Gesellschaft m.b.H. szállította.
Mátyás Gábor plébános, mielőtt megáldotta volna az új lovardát, elmondta, hogy személyesen is fontosnak tartja ezt az új épületet, amelynek minden bizonnyal jelentős lesz a turisztikai vonzereje. Ő maga ugyan nem lovagol, de évtizedek óta részt vesz a helyi idegenforgalom szervezésében, közismert, hogy a zeteváraljai plébániát úgy alakította, úgy bővítette, hogy kis vállalkozása ma is jelentős tényező a faluban és a községben. Fontosnak tartja az együttműködést a különböző szereplők és tényezők között. Ugyancsak a magánszféra és a magyar állami támogatás szerencsés összehangolásáról szólt Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy mindig igyekeznek segíteni a vállalkozásokat, ahol lehet. Most nem anyagilag, hanem intézményi és hivatali, adminisztratív támogatást nyújthattak.
Az avatószalagot Albert András tulajdonos-igazgató és Nagy Attila, Zetelaka polgármestere vágta át. Ezt követően meg lehetett tekinteni az épületet, majd kezdetét vette egy rövid lovas bemutató, amelyen gyakorlatilag kezdő – kisiskolások csoportja, akik pár hete-hónapja járnak a lovardába –, majd haladó – 10–14 éves fiatalok mutatkoztak be –, végül pedig az „öregek” következtek, a tulajdonossal az élen lovagolták be a pályát, azaz vették azt valóságosan használatba. Egyébként előtte való nap Gyergyószentmiklóson gyakorolták a koreográfiát, hogy minden rendben legyen – mondotta Albert András.
Kelemen Levente oklándi unitárius lelkész hosszú évek óta lovagol, maga is szervezett országos hírű lovas programokat, elmondta, hogy mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik, illene lovat tartania.
– Mivel olyan állatról van szó, amely hosszú évezredek óta az ember közelében él, átvett bizonyos tulajdonságokat tőlünk, amelyeket őriz, és segít abban, hogy visszatanuljuk őket. Állóképességről, türelemről, kitartásról, együttműködési képességről van szó. De minden lónak külön titka is van, amelyet megoszt velünk, ha kellően érzékenyek vagyunk – mondta.
Tegyük hozzá, a ló segített minket abban, hogy megszelídítsük, műveljük és barátságossá tegyük a tájat, amelyben élünk, a magunk és közvetlen környezetünk hasznára és boldogulására. Ilyen gondolatokkal térhetünk be ebbe a lovardába. Nemcsak vendéget vonzó ez a hely, hanem örök nosztalgiákat támaszthat, amelyet immár jó és könnyebb megélnünk minden évszakban és bármilyen időben, januártól decemberig.
Simó Márton
.jpg)
.jpg)
