Amint arról már hírt adtunk, a kormány múlt hétfői, augusztus 12-i ülésén igen ellentmondásos és bizonytalankodó előzmények után elfogadta a 2019-es állami költségvetés, valamint az állami társadalombiztosítási költségvetés kiigazítására vonatkozó kormányrendeleteket. A kormányrendeletek a Hivatalos Közlöny augusztus 14-i számában jelentek meg, s elméletileg augusztus 16-tól váltak hatályossá. (Azért mondjuk, hogy elméletileg, mert az munkaszüneti nap volt, s így ténylegesen a mai naptól léptek azok hatályba.) A 2019/12-es, illetve a 2019/13-as kormányrendeletekről van szó. Nem térnénk vissza az elfogadás előzményeire, csupán azt említenénk meg, hogy a kormány általi jóváhagyás időpontját többször is elnapolták, valamint arra, hogy az ellenzéki parlamenti pártok a jogszabálytervezetet mindvégig ostorozták – és ostorozzák továbbra is – ugyanakkor kifogásokat, fenntartásokat fogalmaztak meg egyes tárgyilagos pénzügyi szakértők, valamint a véleményezési joggal felruházott szaktestületek. Ez utóbbiak között mindenekelőtt a Költségvetési Tanács, amelynek álláspontját még augusztus 8-án megfogalmazta annak nemrégiben kinevezett elnöke, a jegybank ügyvezető tanácsának egykori tagja, Daniel Daianu egyetemi tanár. Szerinte a kiigazítás során 3,5–4,5 milliárd lejjel alulméretezték a szociális gondozással, illetve a javak és szolgáltatások beszerzésével kapcsolatos kiadásokat, továbbá fennáll a veszélye, hogy nem sikerül tiszteletben tartani a GDP-arányos költségvetési hiánycélt, s az valahol 3,4%–3,7% között fog elhelyezkedni. Kétségbe vonta azt is, hogy az adószervek képesek lesznek az eredetileg előirányzottnál 3,6 milliárd lejjel nagyobb összeget beinkasszálni, azaz ennyivel növelni az állami költségvetés bevételeit. Ez utóbbi kapcsán megjegyeznénk azt is, hogy értesüléseink szerint az esztendő első hat hónapja során sem sikerült egyes bevételi források esetében elérni a beprogramozott szinteket, amiről amúgy diszkréten hallgatott a pénzügyminisztérium és a szokásos havi helyzetjelentés­ben csak arra volt utalás, hogy mennyivel nagyobb összegeket sikerült begyűjteni a megelőző esztendő azonos időszakaihoz viszonyítva. A kormány bizakodó Az állásfoglalások kapcsán érdemes utalnunk Viorica Dăncilă kormányfőnek a kormányülést felvezető expozéjára: „Ez egy pozitív kiigazítás, amely révén biztosítjuk a bérek, a nyugdíjak és az összes szociális illetmény kifizetése, az összes intézmény jó működése megkövetelte összegeket, valamint a prioritást képező területeken a beruházások folytatását… Biztosítjuk azokat a szükséges alapokat, amelyek lehetővé teszik a helyi közösségek fejlesztését szolgáló beruházási projektek folytatását. Amint azt már többször is mondtam, Románia kormánya számára nagyon fontos az ország összes régiójának harmonikus fejlesztése, alkalmazva a kohézió elvét.” Ez mind szép és jó, de Viorica Dăncilă szavaiból akaratlanul is az kiolvasható, hogy amennyiben nem került volna sor a mostani kiigazításra, akkor nem lettek volna biztosítva a szükséges összegek a bérek, a nyugdíjak és az összes szociális illetmény kifizetésére. Ilyen körülmények között a kérdés csak az: milyen megbízható és előrelátó számításokkal alapozták meg az év elején az idei költségvetést? Térjünk vissza a költségvetés-kiigazításra. A kormány éves viszonylatban továbbra is 5,5%-os gazdasági növekedéssel számol, amivel viszont nem számol (továbbra sem) a Költségvetési Tanács, az „megállapodik” 4%-nál. Időközben, pontosabban augusztus 14-én az Országos Statisztikai Intézet (INS) nyilvánosságra hozta a bruttó nemzeti termék (GDP) első félévi alakulására vonatkozó közleményét. Abból az derül ki, hogy a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva a szóban forgó növekedési arány 4,8%-os volt, a második évnegyedben pedig az első évnegyedhez viszonyítva a növekedési arány 1%-os volt. Ugyanakkor a második évnegyedben a GDP 4,6%-kal növekedett 2018 azonos időszakához viszonyítva. Maradjunk ez utóbbi számadatnál, amely uniós viszonylatban is kimagaslónak bizonyult, de jóval elmarad attól az 5,5%-os növekedési aránytól, amellyel számol, illetve amelyre továbbra is alapoz az idei állami költségvetés. (Egyébként a legjelentősebb növekedési arányt szinte meglepetésszerűen Magyarország jegyezte 5,1%-ost, amellyel az uniós ranglista lére került.) Úgy általában… A kormányrendelet általános előirányzatai között szerepel mindenekelőtt az, hogy a 2019-es évi állami költségvetés bevételei megemelkednek 2264 millió lejes összeggel, a kiadások pedig 736,9 millió lejes összeggel, a hitelvállalások esetében és 298,9 millió lejes összeggel a költségvetési hitelek esetében, a deficit ugyanakkor 1965,1 millió lejes összeggel „zsugorodik”. Ezen belül a különböző szaktárcák, a központi államigazgatási hatóságok és ügynökségek esetében csökkentették, illetve növelték azok költségvetéseit. A csökkentések a kormányfő és a pénzügyminiszter szerint nem tulajdonképpeni pénzelvonást jelentenek, hanem azon összegek átirányítását, amelyek esetében ilyen vagy olyan okokból kifolyólag nem volt, és már nincs is lehetőség a célirányos elköltésre, illetve azokat túlméretezték az év elején jóváhagyott állami költségvetés keretében. Pótlólagos kiutalások tekintetében a kormányfő többek között arra is utalt, hogy az árvizek, a földcsuszamlások és más természeti csapások okán 500 millió lejt kellett kiutalni a megrongálódott, tönkrement infrastruktúra kijavítására, újjáépítésére. Sok vita zajlott le az elmúlt hetek, hónapok során a helyi költségvetések kiegyensúlyozásával kap­csolatosan is, s ez a kérdéskör előtérbe került a költségvetés kiigazítására vonatkozó jogszabály-tervezet kapcsán is. Az érdekképviseletek, mindenekelőtt a Romániai Municípiumok Egyesülete többször is kemény csatát vívott a pénzügyminisztérium illetékeseivel, magával a pénzügyminiszterrel, Eugen Teodorovici-csal, sőt nem éppen barátságos hangulatú megbeszélésre került sor Dăncilă kormányfővel is. Az eredeti elképzelésekhez képest sikerült valamit jobbítani a kilátásai­kon, de továbbra is számos polgármester kifogásolja a helyi költségvetéseknek juttatandó pótlólagos pénzalapokat, illetve azok kiszámítási és leosztási módját. Amúgy a költségvetés-kiigazítást jóváhagyó kormányrendelet elég szűkszavúan taglalja a helyi költségvetések témakörét, annak nem szentelve külön fejezetet, csupán egyetlen, igaz, terjedelmes szakaszt, a 20-ast. Közel 3 milliárd lej A szóban forgó szakasz értelmében a helyi költségvetések a 2019-es évi finanszírozása végett az áfából számfejtett összegeket megemelik 2,9 milliárd lejre. Ebből az összegből mintegy 177,7 millió lej „illeti meg” a megyei szintű decentralizált költségek finanszírozását, s ezt a pénzösszeget a 2017–2023-as évre megállapított Iskola Program idei finanszírozására kell fordítani, a 2019/559-es kormányhatározat előírásainak megfelelően. (A szóban forgó Iskola Program a friss gyümölcs és a tej–kifli programokat öleli fel.) Nos, az említett összegből (illetve az említett programra) Hargita megyének mintegy 3,3 millió lej jut (584 ezer lej friss gyümölcsre, közel 1,4 millió lej péktermékre és közel 1,3 millió lej tejtermékre). Ugyancsak a 2019/559-es kormányhatározat által elrendelt programra utaltak ki országos viszonylatban 16 151 000 lejt. Ez esetben a municípiumi, a városi és a községi szintű decentralizált költségek finanszírozásáról van szó az áfából számfejtett összegek révén. A helyi költségvetések kiegyensúlyozására az áfából számfejtett összegeket megemelik 2 637 682 000 lejjel. A kormányrendelet 4-es melléklete tartalmazza a leosztást, méghozzá nem csupán megyékre, hanem az érintett területi-közigazgatási egységekre vonatkozóan is. Hargita megye esetébe a pótlólagos kiutalás a helyi költségvetések kiegyensúlyozására közel 4 millió lej, s ebből minden egyes területi-közigazgatási egység részesül (beleértve Hargita Megye Tanácsát is). Áltatában nincs szó nagy összegekről, sőt olyan helység is akad, amelynek alig 3000 lej jut, igaz, olyan is, amelynek 249 000 lej. Merjük feltételezni, hogy jól dokumentált ismérvek alapján került sor a leosztásra, s meg van az oka annak, hogy az egyik település miért kapott jóval kevesebbet, mint a másik. Amúgy a kormányrendeletben utalás van arra, hogy az említett összegek arra hivatottak, hogy finanszírozhatóvá váljanak bizonyos hátrálékos kifizetések és eltérő módon a helyi közpénzügyi törvény, 2006/273-as vonatkozó előírásaitól kiegyensúlyozhatók legyenek a helyi költségvetések. A szóban forgó 4-es számú mellékletben megjelenik egy „tartalékolt összeg is”, közel 1,5 milliárd lejről van szó. Ezt a pénzösszeget majd a későbbiek során osztják ki a területi-közigazgatási egységeknek kormányhatározat révén, azon kérések nyomán, amelyeket azok nyújtanak be bizonyos prioritást képező működési költségek finanszírozása végett. A kormányrendelet megállapítja a prioritási sorrendet is: személyzeti kiadások (beleértve a súlyos fogyatékos személyek személyi gondozói­nak jogosultságait, a fogyatékkal elő személyek havi illetményei) az iskolai és a gyermekvédelmi rendszer egységei, számára szükséges javak és szolgáltatások; másabb olyan sürgős költségek a 2019-es esztendőben, amelyek nem napolhatók el. A területi-közigazgatási egységek kéréseiket a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságok/a megyei közpénzügyi adminisztrációk révén továbbítják a közpénzügyi minisztériumnak a kormányrendelet megjelenési időpontjától (augusztus 14.) számított 5 munkanapon belül, azaz augusztus 22-vel bezárólag. Azok az önkormányzatok, amelyek érdekeltek ebben a pénzigénylés ügyben ugyancsak kapkodhatnak ennek a szűkös határidőnek az okán. A kormányrendelet 5-ös melléklete értelmében a már említett 2,9 milliárd lejből 68 497 000 lej fordítandó országos viszonylatban az akkreditált magán- és felekezeti oktatás finanszírozására. Ebből a pénzösszegből 24 megye részesül, köztük lévén Hargita megye is 223 000 lejes összeggel. Hecser Zoltán