Akit egyáltalában érdekel a hazai bruttó, illetve nettó bérek alakulása, az könnyűszerrel hozzáférhet a számadatokhoz: az Országos Statisztikai Intézet (INS) havi rend­szerességgel hoz nyilvánosságra arra vonatkozóan sajtóközleményt. Nos, azokból a havi közleményekből sok mindent meg lehet tudni, bár nem mindent, mert például területi lebontásban, azaz megyékre vonatkozóan nem tartalmaz számadatokat, mint ahogy a szektorok esetében sem tér ki a „részletekre”. Egyik hónapról a másikra rendszerint lényeges változások nem következnek be, de ha éves vagy többéves viszonylatban végzünk összehasonlításo­kat, akár meglepetésszámba menő megállapításokat is tehetünk. A szóban forgó közlemények visszamenőleges számbavételéből az derül ki, hogy a bérek növekedésében évek óta megmutatkozó tendencia nem „egyértelmű”: a közszférai átlagbér 2012-től errefelé kezdett „elrugaszkodni” a versenyszférában jegyzett átlagbértől, s ez a különbség a múlt esztendő során erőteljesen kiütközött. Nemrégiben egy szakmai konferencián Andreea Paul egykori gazdaságügyi miniszter, egyetemi tanár a Kezdeményezés a Versenyképességért (INACO) civil szervezet elnöke azt hangoztatta, hogy súlyos gazdasági rendellenességet jelent, jelenthet a költségvetési szektor és a versenyszféra közti igen nagy különbség, az előbbiben jegyzett átlagbér kétszerese lévén az utóbbiban jegyzettnek. 2016-ban a költségvetési szektorban jegyzett bruttó átlagbér 427 lejjel volt nagyobb, mint a versenyszférában nyilvántartott, 2018-ban ez a különbség el fogja érni az 1285 lejt, majd a jövő esztendőben 1600 lej körül lesz, lehet. Az általa ismertetett adatok nem légből kapottak, hanem az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottságtól (CNSP) származnak. Mi is utánanéztünk, s a CNSP egyik előrejelzésében többek között a következő számadatokra bukkantunk: 2016-ban az országos átlagos bruttó bér 2809 lej volt, az idén el fogja érni a 4300 lejt, a jövő esztendőben pedig 4657 lejt, ezzel szemben a költségvetési szektorban 2016-ban a szóban forgó érték 3156 lej volt, az idén 5337 lej lesz, a jövő esztendőben várhatóan 5951 lej. A versenyszférában 2016-ban 2729 lej volt, az idén a számítások szerint 4052 lej lesz, majd a jövő esztendőben 4361 lej. Ugyanakkor a bizottság adatai szerint a költségve­tési szektorban 2017-ben a havi átlagos bruttó bér 24,6 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző esztendőben, míg a versenyszférában ez a növekedési arány csak 13,7 százalékos volt. Amúgy megjegyzendő és egyben nyomatékolandó, hogy a hivatalos statisztikákban a tanügyi szegmens – függetlenül attól, hogy állami vagy privát oktatási intézményekről lenne szó –, akárcsak az egészségügyi intézményrendszer belefoglaltatik a „költségvetési szektorba”, de a honvédelem és az ahhoz hasonló intézményrendszerek (SRI, STS, stb.) úgymond egy „külön világot” képeznek és nem szerepelnek az állami statisztikai nyilvántartásokban, illetve közleményekben. Következésképpen némileg elferdülnek ez esetben is statisztikai adatok, mert például a becslések szerint a tanügyben a privát szegmens hozzávetőlegesen 4,9 százalékos részarányt képvisel, az egészségügyi és a szociális gondozási rendszerben pedig mintegy 12,8 százalékot. (Ez a faramuci helyzet egyébként másabb statisztikákra is rányomja a maga bélyegét, némileg megnehezítve a tisztánlátást, a reális helyzetértékelést.) Van még egy számadat, amely nemigen derül ki a hivatalos statisztikából, nevezetesen az állami, illetve köztulajdonban lévő vállalkozásokra vonatkozó, s amely belefoglaltatik a versenyszférába. A Cartel Alfa Szakszervezeti Konföderáció elnöke, Bogdan Hossu nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a román állam mintegy 1188 vállalkozás esetében részvényes vagy társtulajdonos, s azok alkalmazottainak száma meghaladja a 270 000-et. Azok, mint alkalmazottak azon gazdasági ágazatokban és alágazatokban szerepelnek, amelyekhez tartozik az az adott cég, s ilyenképpen a bérszintjeik is azon ágazatokéhoz igazodnak. Ám Bogdan Hossu szerint az állami érdekeltségű cégek esetében a havi átlagos bruttó bér legalább 400 lejjel kevesebb, mint a költségvetési szektorban jegyzett átlagbér. Tehát, ha a CNSP adataival operálunk, akkor az állami érdekeltségű cégeknél tavaly az átlagos havi bruttó bér valahol 3500 lej körül lehetett, de így is nagyobb volt, mint a versenyszférában jegyzett átlagos bruttó bér. (Ez jobbára érthető is, hisz többségi állami tulajdonban vannak a nagy energetikai cégek, ahol rendszerint a bérszintek is magasak, s utalhatunk a Romgaz Rt.-re, a Transgaz Rt.-re vagy a Hidrocentrale Rt.-re. Pillanatfelvétel Kezünkben az júliusi bérekre vonatkozó hivatalos statisztika. Abból az derül ki, hogy júliusban az országos átlagos bruttó bér 4510 lej volt, a nettó bér pedig 2708 lej. A közszférai intézményrendszerben (a már említett kivételekkel) az 7161 lej, illetve 4226 lej volt. A statisztikában külön nincs feltüntetve a versenyszféra, de az említett számadatokból kikövetkeztethető az, amit hangoztat Andreea Paul, nevezetesen az, hogy a költségvetési szektorban az átlagbér közel kétszerese a versenyszférában jegyzett átlagbérnek. (Amúgy a költségvetési szektorban is van egy elég érzékeny szórásmező, így például júliusban a tanügyben a nettó bér átlaga 2699 lej volt, míg az egészségügyben 3515 lej.) Menjünk vissza az időben, nézzük meg mi volt a helyzet 2016 júliusában. Akkor az országos átlagos bruttó bér 2876 lej volt, az átlagos nettó bér pedig 2078 lej, a közszférai viszont 4068 lej, illetve 2896 lej volt. Az is tény, hogy míg ez esztendő júliusában a közszférai átlagos nettó bér 56 százalékkal volt nagyobb, mint az országos átlagos nettó bér, addig 2016 júliusában csak 39 százalékkal. Ezek szerint akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bérek tekintetében felerősödött a versenyszféra, s azon belül a privát szféra „lemorzsolódása”. 2000 lej felett… Hét hónapra vonatkozóan még nem hoztak nyilvánosságra területi profilú számadatokat a bérek alakulására vonatkozóan. Az első félévre vonatkozó számadatok ismeretesek, s azok szerint az országnak nincs egyetlen olyan megyéje sem, amely esetében júniusban a nettó bér átlag 2000 lej alatt lett volna. Amúgy e tekintetben jó ideig Hargita megye foglalta el az utolsó helyet, most sikerült valamivel előbbre lépni: a 2069 lejes átlagos nettó bér révén sikerült megelőznünk Suceava és Botoșani megyéket, ahol a szóban forgó átlagbér értéke 2058, illetve 2070 lej volt. Ez mindenekelőtt annak tudható be, hogy Hargita megyében 2017 azonos hónapjához viszonyítva 17 százalékkal növekedett a nettó bér átlaga, míg Suceava és Botoșani megyékben csak 12, illetve 9 százalékkal. Ez a viszonylag magasabb növekedési arány mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy az összalkalmazottak számában az országos átlagosnál nagyobb arányt képviselnek a közszférában foglalkoztatottak. (Amúgy országos viszonylatban a nettó bér átlaga 14 százalékkal növekedett.) Azt talán mondanunk sem kell, hogy továbbra is listavezető a főváros, ahol júniusban a nettó bér átlaga 3535 lej volt. Ugyanakkor még egy megyében, nevezetesen Kolozs megyében sikerült túllépni a 3000 lejes küszöböt, elérve a 3065 lejes nettó bért. Hecser Zoltán