A székelyföldi magyar nyelvű roma közösség nem hasonlítható össze a román vidékeken élőkkel, ugyanakkor a többségi társadalom magyar kohéziós elméleteit erősítheti, ha magyarnak vallják magukat. Minderről András Lóránt, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport szakértője beszélt lapunknak. Hargita megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint a 310 867 fős lakosságon belül 1,7 százalék a roma lakosság aránya. A közösségről általában a szociális problémákkal kapcsolatosan hallhatunk, olvashatunk elsősorban a híradásokban, ám a roma társadalom korántsem mondható egységesnek. Ugyanakkor nincs egységesen elfogadott álláspont azzal kapcsolatosan sem, hogy a közelgő népszámláláson mi volna az igazán hasznos a székelyföldi romák számára. A Hargita Népe érdeklődésére András Lóránt, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport képviselője osztotta meg a közelgő összeírással kapcsolatos gondolatait. A szakértő szerint a kiindulási alap az, hogy a Székelyföldön élő magyar anyanyelvű cigány közösségeknek semmilyen politikai lobbijuk nincs, ezért mindenki megpróbálja időnként „behálózni” őket. – Ahol a roma párt vagy a román pártok befolyása nagyobb, ott valószínűleg romának/cigánynak fogják vallani magukat. Ahol a magyar pártok befolyása nagyobb, ott magyarnak. Ám az Országos Statisztikai Hivatal adataira alapozzák a következő tíz évben azokat a szociális és gazdaságpolitikai döntéseket, amelyek a cigány közösségek életminőségének javítását célozzák. Ennek értelmében, ha valaki a roma párt nyomása révén cigánynak vallja magát, az később nem biztos, hogy részesül a többnyire román vidéken élő cigány közösségeknek szánt programokban. Ezáltal a székelyföldi magyar anyanyelvű cigány közösség, amely identitásában semmilyen formában nem hasonlítható össze a román vidéken élő cigány közösségekkel, ismét „lemaradhat egy körrel” – fogalmazott. Hozzátette: ha magyarnak vallják magukat, akkor a románok szemében megerősödhet a székelyföldi magyar társadalmi kohéziós elmélet, ami ismételten nem kedvez az itteni cigány közösségeknek. András Lóránt szerint a felvetés a regionális identitás kérdésköréhez kapcsolódik. Hozzáfűzte: a Székelyföldön élő magyar anyanyelvű cigány emberek „ugyanannyira magyarok, mint romák”, azaz ahogyan magyar-székely, úgy magyar-cigány kategóriára is szükség lenne. – Azok esetében, akik kulturális értelemben véve is „roma életet” élnek, például a gábor közösségek, nehéz ezt a kérdést tisztázni, nem beszélve az asszimilálódott, sok esetben integrálódott egyénekről vagy a mélyszegénységben, vidéki környezetben és magyar többségi társadalomban élő cigány közösségekről – összegezte András Lóránt.

Farkas Endre