Tévhitekről, lehetőségekről és tapasztalatokról hallhattak elő­adásokat azok a gazdák, ér­dek­lődők, akik részt vettek a Csík­som­lyón megrendezett Szé­kely­föl­di Mezőgazdasági Kon­fe­rencián. A Csíkszéki Me­ző­gaz­dászok Egyesülete által szervezett találkozón az állattenyésztés és a genetikailag mó­dosított (GMO) növények okozta kihívásokról, gyógynövényekről, feketeribiszke- és mál­na­termesztésről tartottak be­mu­tatókat a termelők. A húsok táplálkozásban betöltött szerepéről, az ezekkel kapcsolatos tévhitekről hangzott el előadás. A megfogalmazott kérdések is jelezték, szükség van az ilyen találkozásokra. [caption id="attachment_19039" align="aligncenter" width="620"] Szakmai találkozón a gazdák Csíksomlyón. Volt mit kibeszélniük Fotó: Balázs Árpád[/caption] Azt, hogy hányféle rendelkezés és szabályozás nehezíti a kistermelők piaci megjelenését, legjobban csak az érintettek tudják, azonban általában a rendelkezések tiltó, megszorító része kerül rendszeresen bemutatásra. A lehetőségeket nehezen lehet felfedezni a szabályozások dzsungelében, azonban dr. Jakab Ernő, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság munkatársa előadásában néhány lehetőségre is rávilágított. Évi 10 ezer nyúl vagy szárnyas otthonról szabadon eladható Ilyen lehetőség például az őstermelői engedéllyel rendelkező gazdák számára, hogy éves szinten 10 ezer szárnyast vagy nyulat értékesíthet közvetlenül az udvarukról alaptermékként, feldolgozás nélkül – mutatott rá Jakab doktor. Elmondta, az őstermelő a vágott állattal nem mehet közvetlenül a piacra, de kapun belül értékesítheti a 2008/111-es, a 2009/13-as, illetve a 2010/21-es főhatósági rendelet alapján. A hivatalos vágóhidak kérdése is napirendre került az előadás után. Ebben a tekintetben Hargita megye nagyon rosszul áll, hiszen a gyergyószentmiklósi kiskapacitású vágóhíd mellett engedélyezett kisvágóhíd csupán Csíkcsicsóban található, azonban ez sem működik folyamatosan. Kiderült: a nehézséget elsősorban a vágóhidak gazdaságos működtetése okozza. Az előadó szerint a gazdák közötti szövetkezés, a kisebb vágópontok üzemeltetése jelenthetne igazi megoldást, áttörést ezen a téren. Dr. Jakab Ernő azt sem hallgatta el, hogy a hagyományos hústermékek hagyományos módszerekkel készülnek, de máshonnan származó húsból. Élvezzenek előnyt a helyi, friss termékek A húsok táplálkozásban betöltött szerepéről tartott előadásában tévhiteket cáfolt András Csaba Dezső, a Sapientia – EMTE előadója. Ebben rámutatott: mindenképpen a helyi, friss termékeket részesítsük előnyben a táplálkozásunk során. Ugyanakkor ismertette, hogy a húskészítmények tartósítására használt anyagok, módszerek – mint például a füstölés –, milyen hatással vannak az emberi szervezetre. Az is kiderült, a mértékletesség elvét betartva mindent lehet fogyasztani. GMO: sokat tudunk róla,de nem eleget Dr. Tiboldi István, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagja a génmódosítás székelyföldi kihívásaira világított rá. Bár azt hinnénk, közvetlenül nem vagyunk érintettek, az előadásból kiderült, a GMO veszélyezteti a bio- és a hagyományos gazdálkodást. Elmondta, vannak pró és kontra érvek is a GMO-termékek kapcsán. – A GMO-ra vonatkozó, kevés nyilvánosságra került információ miatt, még a GMO kőkorszakát éljük. Sokat tudunk, de nem eleget – hangsúlyozta dr. Tiboldi István. A sok ismeretlen miatt pedig jogosak a fenntartások is. Rámutatott, világviszonylatban a termékek esetében sem egységes a szabályozás: addig, amíg Európában a termékeken kötelező megjelölni a GMO-technológia használatát, addig Kanadában és az Egyesület Államokban nem kell feltüntetni az élelmiszereken. Kifejtette, az európai piacra nézve ezért is súlyos következmé­nyei lennének az Európa és Amerika közötti szabadkereskedelmi egyezménynek. Az előadás hallatán talán senkinek sem kellett azt magyarázni, hogy miért a helyi gazdaságokban előállított terméket érdemes választani. Pénzforrás fűben-fában – A spontán flórában megtalálható gyógynövények gyűjtésére ajánlatos lenne gyűjtőpontokat kialakítani – fogalmazott Macalik Ernő biológus. A Csíkkarcfalván elő szakember javaslata szerint nem túl bonyolult tanfolyamok keretében a gyűjtőpontok munkatársainak képzését is meg lehetne oldani. Szerinte erre azért lenne minél előbb szükség, hogy ne járjunk úgy, ahogy a gombabegyűjtéssel. A gyógy- és fűszernövények termesztésében is lehetőségek vannak, ezt saját kertjének példáján keresztül mutatta be Macalik Ernő. Lehetőség a ribiszke és a málna is A konferencia résztvevői feketeribiszke- és málnatermesztési tapasztalatokról is hallgathattak előadást. Becze Tihamér csíkszentmártoni ültetvényét mutatta be. Előadásában a telepítési munkálatokat ismertette, ugyanakkor a jelenlévőknek az ültetvény tápanyag-utánpótlásáról is beszélt. A 6 ezer feketeribiszke-bokorból álló ültetvényre hígtrágyát juttat ki, ugyanakkor a területet az év folyamán öntözi. A fiatal ültetvény termőre fordulásáig – reméli – sikerül választ találni az értékesítés kérdésére is. Idetartozik a gyümölcsbor értékesíthetőségének feltételrendszere is. Darvas Róbert újtusnádi mál­natermesztői tapasztalatairól beszélt. A termelő szerint a folyamatosan termő málnaültetvény öntözése elengedhetetlen. Darvas Róbert a csepegtető rendszerrel történő vízellátást alkalmazva a területén azt is kipróbálta, milyen minőségi és mennyiségi változások lesznek, amikor hosszabb ideig nem jut vízhez a növény. Egy hét után érezhető volt a hozamcsökkenés, a gyümölcs ízében is változást figyelt meg. Az újtusnádi területen The Lathan, Laszka, Polka és Fertődi fajtákat próbált ki a gazda. Daczó Dénes