Emlékezeteink szerint még 1989 utolsó napjaiban, illetve 1990 elején sebtében – de nem ok nélkül – feloszlottak a falvak lakói túlnyomó többségét „megbéklyózó” mezőgazdasági termelőszövetkezetek (a köznyelven azokat „cseápénak” titulálták, tituláltuk). Volt némi anarchia is ebben a nagyszabású „közöst felosztó” akció­ban, arról nem is beszélve, hogy a tulajdonjog tisztázása, illetve visszaállítása sem bizonyult egyszerűnek és simának. (Ilyen kontextusban utalhatunk arra is, hogy az 1991-es esztendő februárjában megjelent 1991/18-as földtörvény sem bizonyult e tekintetben „varázspálcának”.) A „szövetkezetesítés” gondolata ugyanakkor viszonylag hamar napirendre került, nevezetesen 1991 májusában, amikor is megjelent a mezőgazdasági társaságokra és a másabb mezőgazdasági társulási formákra vonatkozó 1991/36-os törvény. Amilyen körülményesen és nehézkesen alakult a tulajdonjog végleges rendezése, épp olyan nehézkesnek bizonyult az újkori szövetkezetesítés is… A több mint 28 évvel ezelőtt megjelent törvény nemigen talált lelkes fogadtatásra a falvak népének körében, s nemigen szakították le a hatóságok irodáinak kilincsét a társaságlétrehozási kérésekkel. A megelőző esztendők keserű tapasztalatainak a szemszögéből érthető is volt. Egyébként maga a törvény sem egy jogalkotási remekmű, s annak népszerűsítésére, illetve közérthető és érdembeni megmagyarázására sem fordítottak különösebb figyelmet a mindenkori kormányok, valamint az illetékes szakhatóságok, de maguk a mezőgazdaságban tevékenykedő szakemberek sem. A nyugati példára ugyan lehetett hivatkozni, és volt is amiért, de az nem bizonyult meggyőzőnek. Valahogy, illetve valamiért e tekintetben a nyugati példa igen sokáig nem bizonyult követendőnek. Egy szó mint száz a 2000-es évek elejéig országos viszonylatban is igen kevés mezőgazdasági társaság alakult meg, illetve jöttek létre különböző társulási formák. Igaz, voltak és vannak az országnak olyan zónái, ahol jó két évtizede, hogy megalakultak a mezőgazdasági társaságok, s azok között olyanok is voltak, amelyek be tudták bizonyítani életképességüket, s jelenleg is eredményes, azaz nyereséges tevékenységet fejtenek ki, mi több, terményeik, termékeik külföldre is eljutnak. (Az is igaz viszont, hogy voltak olyanok is, amelyek idejekorán befuccsoltak.) Elnagyolt módosítás Ami pedig a törvényt illeti, azt az elmúlt esztendők során többször is módosították és kiegészítették, legutóbb jó két évvel ezelőtt a 2017/31-es törvény révén. Ez utóbbi törvény főleg olyan értelemben jelentett újdonságot, hogy abba beépültek ama szakaszok is, amelyek lehetővé tették a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulását kereskedelmi társaságokká, összhangban a társasági, az utólag módosított és kiegészített 1990/31-es törvény előírásaival. A szóban forgó lehetőségnek a megteremtését azért tartotta indokoltnak a törvényjavaslatot benyújtó hét honatya, mert az 1991/36-os törvény alapján létrehozott mezőgazdasági szövetkezeteknek nincs kereskedelmi jellegük, s ugyanakkor a kereskedelmi társaságoknak a fejlesztési és finanszírozási lehetőségeik jóval sokrétűbbek. Amikor viszont ki kellett volna dolgozni az új törvény alkalmazása módszertani normáit, kiderült, hogy sem a szóban forgó 2017/31-es törvény, sem pedig az 1990/31-es törvény nem szabályozza az ilyen jellegű átalakulás (azaz átszervezés) mechanizmusát. Ilyen körülmények között pedig a kormány nem tehetett mást, mint kezdeményezze a 2017/31-es törvény, illetve az 1991/36-os törvény újólagos módosítását és kiegészítését: a Dăncilă-kormány a múlt esztendő szeptemberében benyújtotta a törvénymódosító és kiegészítő javaslatát. Egy kicsit bonyolultnak tűnnek a dolgok, de ez van… Leszabályozva a reorganizáció A Hivatalos Közlöny október 11-i számában jelent meg ama 2019/176-os törvény, amely révén újólag módosították és kiegészítették a mezőgazdasági társaságok és a mezőgazdasági másabb társulási formáira vonatkozó 1991/36-os törvényt. Ennek értelmében a mezőgazdasági társaságok átalakulás révén és a törvény feltételei közepette átszerveződhetnek az 1990/31-es törvényben előírt és szabályozott társasági formák valamelyikére. Az ez iránti kérést a kereskedelmi törzskönyvi hivatalokhoz kell benyújtani, ahhoz mellékelve a már említett 1990/31-es törvény, valamint a kereskedelmi törvénykönyvre vonatkozó 1990/28-as törvény előírta adatokat és okiratokat. A kérésről a döntést 15 napon belül kell meghozni, s annak nyomán a mezőgazdasági társaság úgy szerveződik át, hogy annak helyét átveszi az újonnan létrehozott kereskedelmi társaság. (Természetesen egyidejűleg a jogosultságok és a kötelezettségek átvállalásával.) Az átalakulást egyébként a mezőgazdasági társaság közgyűlése kell jóváhagyja, s a közgyűlés napirendjén az átalakulási projektnek kell szerepelnie. A minap hatályba lépett törvény rendelkezik a természetbeni apport felértékelésének a módjáról is, a tulajdonrészek/a részvények számának és értékének a megállapításáról stb. Az újonnan létrejött társaság akkor tekintendő megalakultnak, amikor az bejegyeztetett a kereskedelmi törzskönyvbe. Az egykori mezőgazdasági társaság résztulajdonosai az átalakulás időpontjában az új társaság résztulajdonosai/részvényesei lesznek. Amennyiben az egykori társultak között van olyan, aki nem akar résztulajdonos maradni az új társaságban, meg kell kapja a többi résztulajdonostól társtulajdona ellenértékét. A társtulajdonosok tulajdonában lévő és az azok használatba adására megkötött szerződések felbontódnak az új társaság megalakulása előtt, a társtulajdonosok pedig az új társaságnak bérbe adhatják szerződéses alapon és a törvény feltételei között a mezőgazdasági területet. Másképpen fogalmazva: az egykori mezőgazdasági társaság résztulajdonosainak a személyi tulajdonában lévő mezőgazdasági terület, az, amelyet közösen használtak, nem apportálódik az újonnan létrehozandó kereskedelmi társaságba törzstőkeként. Nem hinnénk, hogy forradalmi változást hozna a hazai mezőgazdasági tevékenységben ez a most megjelent törvény. Igaz, hallottunk, tudunk arról, hogy az országban voltak, vannak olyan mezőgazdasági társaságok, amelyek indokoltnak és célszerűnek tartották, tartják a kereskedelmi társasággá való átalakulást. Mi lesz a kedvezményekkel? Van most egy törvény, amely úgymond lehetővé teszi, illetve elősegíti a mezőgazdasági társaságoknak kereskedelmi társasággá történő átalakulását megfelelően a társasági törvény, az 1990/31-es törvény előírásainak. Lesz-e ennek hatásmechanizmusa olyan körülmények között, amikor a mezőgazdasági szövetkezeti típusú társulások számára bizonyos adókedvezményeket biztosít a 2019/21-es törvénnyel módosított 2016/164-es törvény. (Amúgy mindkét törvény a mezőgazdasági szövetkezetek, a 2004/566-os törvénnyel kapcsolatos.) Nos, azok értelmében a mezőgazdasági szövetkezetek 5 évig mentesülnek a nyereségadó fizetése alól, már amennyiben éves nettó üzleti forgalmuk nem haladja meg a 3 millió eurós értékhatárt. (De nem ez az egyetlen adókedvezmény.) A jelek szerint a szóban forgó adókedvezmények ösztönző hatással bírtak a szövetkezetek megalakítása tekintetében, s mondjuk ezt annak okán, hogy a tavaly rekordszámba menő szövetkezet alakult meg, nevezetesen 280. Ilyenképpen jelenleg Romániában 1400-ra tehető a bejegyeztetett mezőgazdasági szövetkezetek száma, s azok üzleti forgalma a múlt esztendőben meghaladta az 1 milliárd lejt. A szakelemzők szerint az idei esztendőben az eddigieknél nagyobb érdeklődést mutatkozott, mutatkozik a „szövetkezetesítés” iránt. Nos, ilyen körülmények között nehéz mérlegelni, hogy melyik társulási forma is a „legkelendőbb”, a mezőgazdasági szövetkezet, a mezőgazdasági társaság vagy a kereskedelmi társaság. Helyzetjelentés Az Eurostat legfrissebb adatai szerint országunkban jelenleg 3,1 millió „megélhetési farm” (olyan gazdaság, amelynek a tulajdonában lévő mezőgazdasági területe nem haladja meg az 5 hektárt) találtatik, s azok a Romániában meglévő farmoknak a több mint 90%-át teszik ki. Nagy farm, olyan, amelynek a területe meghaladja az 500 hektárt, csupán 270 van, tehát a 3 500 000-nek egy elenyésző hányada. Ugyanakkor Franciaországban vagy Németországban a közepes vagy a nagy farmok részaránya megközelíti az 50-50%-ot, ezek szerint pedig a kis farmok részaránya 2% körül lehet. Amúgy a parlamentben beterjesztésre került egy törvénytervezet a mezőgazdasági területek összevonására vonatkozóan, s amennyiben abból valamikor is törvény lesz, akkor a mezőgazdasági területek ára 10-15%-kal megemelkedhet, legalábbis ezt állítják agrárpiaci szakelemzők.

Hecser Zoltán