„Lazítás” kiskorúaknak
A személyek szabad mozgásának uniós alapelvével összhangban született meg, még Románia uniós csatlakozása előtt egy jogszabály, a román állampolgároknak külföldön való szabad közlekedési rendszerére vonatkozó, 2005/248-as törvény. Annak alkalmazási módszertani normáit pedig a 2006/94-es kormányhatározattal hagyták jóvá. E két, viszonylag terjedelmes jogszabályt utólag többször is módosították és kiegészítették. Nemrégiben egy újabb törvénnyel…
Hol szigorítottak, hol pedig finomítottak a külföldre utazással kapcsolatos egyes jogszabályozási előírásokon. Ilyen összefüggésben talán a legkényesebb (vagy inkább legproblematikusabb?) ügyet, a kiskorúak külföldre való utazásának „leszabályozása” jelentette. És nem véletlenül, mert sok esetben „bajosnak”, sőt súlyos következményekkel járt a kiskorúak külföldre való kiutaztatása. Például válófélben lévő házastársak esetében, főleg akkor, ha azok egyike külföldi állampolgár volt vagy állandó külföldi lakhellyel rendelkezett. A jogalkotóknak ilyen körülmények között pedig mindenekelőtt a kiskorú érdekeit, s azon belül biztonságát kellett szem előtt tartaniuk. Ez pedig azt is jelenti, hogy megfelelő jogszabályozási előírások révén elejét lehessen venni az esetleges visszaéléseknek, kiskapuzásoknak, a hatóságok vagy éppenséggel az egyik vagy a másik házastárs megtévesztésének, félrevezetésének. Mindezt azért tartottuk szükségesnek hangoztatni, mert a most megjelent jogszabály is jobbára a kiskorúak külföldi kiutazására, kiutaztatására vonatkozik, s bizonyos értelemben enyhít, lazít az eddig hatályos előírásokon.
A Hivatalos Közlöny október 3-i számában jelent meg a már említett, a 2005/248-as törvényt újólag módosító és kiegészítő 2016/168-as törvény. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk, csupán arra utalnánk, amit már megemlítettünk: bizonyos esetekben és körülmények között kevésbé lesz problematikus a kiskorú külföldre való utazása. Tételesen arról van szó, hogy amennyiben az a kiskorú a szülők egyikével utazik ugyanazon feltételek között, akkor az őt kísérő szülőnek rendelkeznie kell a másik szülő ama nyilatkozatával, miszerint az egyetért a külföldi kiutaztatással egy olyan periódusra vonatkozóan, amely nem haladja meg a három esztendőt a nyilatkozat kiállításának időpontjától számítva. (Az eddig hatályos megszövegezésben az szerepelt, hogy annak a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az utazási célországot, illetve célországokat, valamint az utazás időtartamára vonatkozó beleegyezést is.) Amennyiben a kísérő személy nem a szülők egyike, hanem egy nagykorú természetes személy, akkor mindkét szülő nyilatkozata szükséges abban a tekintetben, hogy egyetértenek a külföldi kiutaztatással egy három évet meg nem haladó periódusra a nyilatkozatok kiállításának időpontjától számítva, s ugyanakkor a nyilatkozatba bele kell foglaltatni a kísérő nagykorú személy adatait is. Az új jogszabályozás szövegéből kikerült az az előírás, miszerint a nyilatkozatban fel kell tüntetni a kiutazás célját, valamint az útvonalat a célországba érkezésig. A nyilatkozatot az országban közjegyző által kell hitelesíteni, külföldön pedig a követségeken vagy a konzuli hivataloknál, illetve amennyiben külföldi hatóságok előtt adták azokat, eleget kell tenni a külföldön kibocsátott hivatalos aktákra vonatkozó nemzetközi egyezménynek, illetve az 1999/66-os kormányrendelet követelményeinek. Ez utóbbi tekintetben a mostani törvény bevezetett egy kivételt is: amennyiben olyan államokról van szó, amelyekkel Románia jogsegélynyújtási egyezményeket kötött a polgárjog vagy a családjog tekintetében, nem szükséges ez az utóbbi eljárás.
Hecser Zoltán