erős felhőzet
szórványos felhőzet
Lázár Tibor a régi-új elnök
A következő négy esztendőben is Lázár Tiborra bízták a Hargita Megyei Méhészegyesület vezetését a szervezet szombati, csíkszeredai tisztújító közgyűlésén részt vevő méhészek.
[caption id="attachment_45476" align="aligncenter" width="1000"]
Lázár Tibort újraválasztotta tisztségébe a közgyűlés Fotó: Domján Levente[/caption]
Könnyed, családias hangulatban zajló tisztújító közgyűlésen, izgalmak és ellenjelöltek nélkül, egyöntetűen ismét Lázár Tibornak szavaztak bizalmat a Hargita Megyei Méhészegyesület élén a szervezet tagságát alkotó méhészek. A Hargita Megyei Méhészegyesületet 1986 óta irányító szakember elnöki megbízatása újabb négy esztendőre, 2021-ig szól. Lázár Tibor munkáját az új mandátum ideje alatt alelnökként Rácz Ilona, vezetőtanácsi tagként pedig Zöldi István, Lajos Ferenc és Tőkés Attila segíti – döntöttek a közgyűlés tagjai. Az egyesületet cenzorként továbbra is Erőss Irén felügyeli.
A szombaton Csíkszeredában, a megyeháza nagytermébe megjelent méhészek viszont nemcsak közgyűlési beszámolókat, az egyesület tevékenységét és gazdasági-pénzügyi helyzetét taglaló jelentéseket hallhattak, hanem a meghívott vendégeken keresztül olyan hírekről, információkról is értesülhettek, ami valamennyi méhész tevékenységére hatással van. Tánczos Barna szenátor többek közt az új Országos Méhészeti Program (PNA) elfogadása körüli huzavonáról számolt be: elárulta, az ágazat következő háromévi támogatásáról szóló program szabályrendszerébe – az eddig ismert tervezettel ellentétben – a mezőgazdasági minisztérium az ún. „elitméhész” fogalmát is szeretné beültetni. Ennek lényegeként, a programból kínált állománybővítési támogatásokat csak akkor vehetnék igénybe a hazai méhészek, ha a vásárolt méhcsaládok és előrenevelt anyák a minisztérium által elismert méhtenyésztőktől származnak. Az viszont, hogy az elitméhész minősítésre kik és milyen feltételek alapján jogosultak, pillanatnyilag egyáltalán nem tiszta, mint ahogy az sem, hogy az állományszaporító kapacitásaik – mint szűkkeresztmetszetek – milyen hatással lesznek a méhészeti támogatások eredményes lehívására, felhasználására. Az elitméhész megkötés ugyanis alaposan leszűkítheti az állományvásárlási támogatásra jogosultak körét – hívta fel a méhészek figyelmét Tánczos Barna. A méhészeti program többi intézkedésében – a gyógyszervásárlás, laborfelszerelés, a vándorméhészek támogatása, illetve a méhészeti szövetkezet eszközbeszerzése terén – a tervezethez képest várhatóan nem lesz módosulás – tette hozzá Tánczos, amit a hazai méhészeti ágazat és a 2017–2019-es PNA-t bemutató előadásában Deák Mihály, a Kovászna Megyei Méhészegyesület elnöke, a Romániai Méhészegyesület vezetőtanácsának tagja is megerősített.
A Hargita Megyei Méhészegyesület szombati közgyűlésének keretében még két előadást hallhattak a méhészek: dr. Abos Sándor, a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság munkatársa a méhpusztulás utáni kártérítésekről és feltételekről szóló, 2009-ben elfogadott 1214-es kormányhatározat tartalmáról tájékoztatta a méhészeket. Kiderült, az állami kártérítést a varroa atka kártétele, valamint az amerikai költésrothadás észlelése nyomán jár. Előbbi esetében azonban a szakhatóság a megelőzésre, a rendszeres védekező kezelések betartására helyezi a hangsúlyt, ehhez kötődnek a kártérítés feltételei is. Az atkák ellen 98 százalékos hatékonysággal alkalmazható oxálsavas-szublimálási – a hatóanyagot magas hőfokon, ködösítve bejuttató – eljárást Tőkés Sándor székelyudvarhelyi méhész ismertette a hallgatósággal, bemutatva ugyanakkor azokat a készülékeket és védőfelszereléseket is, amelyek a gázosított oxálsav használatához elengedhetetlenek.
Domján Levente
Lázár Tibort újraválasztotta tisztségébe a közgyűlés Fotó: Domján Levente[/caption]
Könnyed, családias hangulatban zajló tisztújító közgyűlésen, izgalmak és ellenjelöltek nélkül, egyöntetűen ismét Lázár Tibornak szavaztak bizalmat a Hargita Megyei Méhészegyesület élén a szervezet tagságát alkotó méhészek. A Hargita Megyei Méhészegyesületet 1986 óta irányító szakember elnöki megbízatása újabb négy esztendőre, 2021-ig szól. Lázár Tibor munkáját az új mandátum ideje alatt alelnökként Rácz Ilona, vezetőtanácsi tagként pedig Zöldi István, Lajos Ferenc és Tőkés Attila segíti – döntöttek a közgyűlés tagjai. Az egyesületet cenzorként továbbra is Erőss Irén felügyeli.
A szombaton Csíkszeredában, a megyeháza nagytermébe megjelent méhészek viszont nemcsak közgyűlési beszámolókat, az egyesület tevékenységét és gazdasági-pénzügyi helyzetét taglaló jelentéseket hallhattak, hanem a meghívott vendégeken keresztül olyan hírekről, információkról is értesülhettek, ami valamennyi méhész tevékenységére hatással van. Tánczos Barna szenátor többek közt az új Országos Méhészeti Program (PNA) elfogadása körüli huzavonáról számolt be: elárulta, az ágazat következő háromévi támogatásáról szóló program szabályrendszerébe – az eddig ismert tervezettel ellentétben – a mezőgazdasági minisztérium az ún. „elitméhész” fogalmát is szeretné beültetni. Ennek lényegeként, a programból kínált állománybővítési támogatásokat csak akkor vehetnék igénybe a hazai méhészek, ha a vásárolt méhcsaládok és előrenevelt anyák a minisztérium által elismert méhtenyésztőktől származnak. Az viszont, hogy az elitméhész minősítésre kik és milyen feltételek alapján jogosultak, pillanatnyilag egyáltalán nem tiszta, mint ahogy az sem, hogy az állományszaporító kapacitásaik – mint szűkkeresztmetszetek – milyen hatással lesznek a méhészeti támogatások eredményes lehívására, felhasználására. Az elitméhész megkötés ugyanis alaposan leszűkítheti az állományvásárlási támogatásra jogosultak körét – hívta fel a méhészek figyelmét Tánczos Barna. A méhészeti program többi intézkedésében – a gyógyszervásárlás, laborfelszerelés, a vándorméhészek támogatása, illetve a méhészeti szövetkezet eszközbeszerzése terén – a tervezethez képest várhatóan nem lesz módosulás – tette hozzá Tánczos, amit a hazai méhészeti ágazat és a 2017–2019-es PNA-t bemutató előadásában Deák Mihály, a Kovászna Megyei Méhészegyesület elnöke, a Romániai Méhészegyesület vezetőtanácsának tagja is megerősített.
A Hargita Megyei Méhészegyesület szombati közgyűlésének keretében még két előadást hallhattak a méhészek: dr. Abos Sándor, a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági igazgatóság munkatársa a méhpusztulás utáni kártérítésekről és feltételekről szóló, 2009-ben elfogadott 1214-es kormányhatározat tartalmáról tájékoztatta a méhészeket. Kiderült, az állami kártérítést a varroa atka kártétele, valamint az amerikai költésrothadás észlelése nyomán jár. Előbbi esetében azonban a szakhatóság a megelőzésre, a rendszeres védekező kezelések betartására helyezi a hangsúlyt, ehhez kötődnek a kártérítés feltételei is. Az atkák ellen 98 százalékos hatékonysággal alkalmazható oxálsavas-szublimálási – a hatóanyagot magas hőfokon, ködösítve bejuttató – eljárást Tőkés Sándor székelyudvarhelyi méhész ismertette a hallgatósággal, bemutatva ugyanakkor azokat a készülékeket és védőfelszereléseket is, amelyek a gázosított oxálsav használatához elengedhetetlenek.
Domján Levente
.jpg)
