Bokor Botond, Fenyéd polgármestere tizenhárom éve vezeti községet. Többek közt a rendszer buktatóiról, fontos beruházásokról, megvalósításokról és jövőbeni tervekről beszélt. Úgy érzi, az utóbbi két mandátumban kezdett beérni a háttérmunka gyümölcse. – Hogyan tekint vissza a polgármesteri mandátuma eddigi éveire? – 2008-ban vettem át Fenyéd község vezetését, és hosszasan sorolhatnám, hogy azóta hogyan sikerült átalakítani a két falu, Fenyéd és Küküllőkeményfalva arculatát, de egy biztos: nem ott tartunk, ahonnan indultunk. Sok minden megvalósult azóta, az előttem lévők is tettek, amit tudtak, mi pedig folytattuk a munkát. Az első mandátumom nagyon nehéz volt, anyagilag is rosszul állt az önkormányzat, a törvények szempontjából is egy fekete lepel zúdult ránk országos szinten: rengeteg megszorító intézkedést hoztak, például nem lehetett nyugdíjas kollégák helyébe újakat alkalmazni, és oda kerültünk, hogy a huszonnégy személyes önkormányzatban egy adott pillanatban kilencen dolgoztunk. Majdnem összeomlott a rendszer. Aztán például nem lehetett számítógépet, nyomtatót, autót vásárolni, viszont javításra bármekkora összeget el lehetett költeni. Tehát nagy fejetlenség uralkodott. Ezen is túljutottunk, de azokban az években nagyon nehéz volt bármilyen megvalósítást is végrehajtani. Ahogy a törvények változtak, átalakultak, azon dolgoztam, hogy kiépítsem és bővítsem a kapcsolatrendszerem, megismerjem az önkormányzat működését, amit mai napig nem sikerült, hisz ebben az országban mindig változnak a törvények, ezért folyamatosan tanulnom kell. A világon nincs még egy ilyen ország, ahol egy-két év alatt két-háromszázszor módosítanak egy fiskális törvényt. Úgy érzem, hogy az utóbbi két mandátumban kezdett beérni a munkám gyümölcse, és látszik a háttérmunkának az eredménye, ugyanis akár a kapcsolatok, segítségek révén, rengeteg kormánypénzt tudtunk hozni a községnek. Sok uniós pályázatot nyújtottunk be és nyertünk meg, közben javult az emberi erőforrás minősége is az önkormányzatnál: jelenleg tizenhatan dolgozunk, és kollégáimnak nemcsak a végzettsége, hanem a képessége is megfelel az igényeknek. Egy ilyen csapattal sokkal könnyebb együtt dolgozni. – Milyen nagyobb beruházásokat sikerült befejezni az elmúlt időszakban? – Boldog vagyok, hogy sikerült Fenyéd nagy hiányosságát pótolni: felépítettük az új napközi otthont, a régi óvoda ugyanis egy szűkös, kicsi, bérelt egyházi ingatlanban volt. Uniós és saját forrásból sikerült egy közel nyolcszáz négyzetméteres, belső, tágas udvarral rendelkező napközit építeni, amely ősztől megtelik élettel. A község másik hiányossága, hogy gyakorlatilag nem volt polgármesteri hivatala. Ugyan megszokták a helyiek, hogy ide járnak ügyet intézni, de ez az épület a hatvanas években kultúrháznak épült, és ahol most is tartózkodunk, ezek díszlettermek, öltözők… Ezt annak idején a néptanács elfoglalta, és azóta így maradt. Látván, hogy az itt dolgozóknak kényelmetlenek a négy-öt négyzetméteres szobácskák, a lakosságnak sem megfelelő ez a folyosórendszer, bizonyos osztályokra két embernél több nem fér be, úgy gondoltam, hogyha meg tudjuk teremteni az anyagi lehetőséget kormánypénzből, felépítjük az új székházat. Ez sikerült. Tavaly kezdődött el az építkezés, és mostanra befejeztük, bebútoroztuk az épületet, augusztus végén, szeptember elején szeretnénk átköltözni. A lakosság egy kényelmesebb, szebb és gyorsabb önkormányzat szolgáltatásait veheti igénybe, a kultúrház pedig teljes egészében megmarad a kultúrának. – Mennyire van kihasználva a kultúrház? Vannak-e események? – A településen működik egy gyermektánccsoport, amatőr színjátszó csoport és gyermekzenekar, de minden tevékenység szünetelt az elmúlt időszakban a járványhelyzet miatt. Kisebb események szervezésére van lehetőség, de például idén a falunapokat is elhalasztjuk, hisz nem kérhetünk oltási igazolást vagy Covid-tesztet. A tavalyi évet leszámítva neves együtteseket tudtunk a településre hozni, és szeretnénk tartani ezt a színvonalat, de ilyen körülmények között nem lehet. A szívemhez közel álló szépkorúak találkozóját mindenképp szeretnénk ősszel megtartani. – A két megaberuházás mellett még milyen előrelépés történt a két településen? – Kisebb faluszépítési akciók folyamatosan vannak, közel hetven utca javítása, karbantartása is a mi feladatunk. Várjuk a Harvíz nagyberuházását, amely során új ivóvíz- és szennyvízhálózatot fektetnek le, ezért nem sietünk a köves utcák aszfaltozásával. Ezzel a projekttel megszűnnének azok a hiányosságok, amelyek még a vízhálózat terén vannak, kiiktatnák a fenyédi és zetelaki derítőállomást, ami mindkét községnek és a Nagy-Küküllőnek, a természetnek is jót tenne. Ha jövőre elkészül ez a beruházás, folytathatjuk az aszfaltozást és a járdaépítést. A kanalizálás nagyjából hetvenszázalékos lefedettségű községszinten, ami más településekhez viszonyítva elég jó. – A legutóbbi választásokkor mit ígért a lakosságnak, milyen tervek szerepeltek programjában? [caption id="attachment_126074" align="aligncenter" width="2016"] Az új napközi otthon ősztől megtelik élettel[/caption] – Talán néhány embernek furcsa volt a kampányprogramom, mert nem ígértem semmit. Az első és második mandátumomban sokat ígértem, és ahogy elkezdtem átlátni a rendszert, hogy mi zajlik ebben az országban, nem mertem ígérni. Itt a biztosnak tűnő is köddé válhat egyik napról a másikra, és ha még pénze is van az önkormányzatnak, akkor sem biztos, hogy megvalósul az ötlet. Ebbe a csapdába néhányszor belefutottam, és kínkeservesen próbáltam kompenzálni az első két mandátumban ígérteket, vagy azok helyett három-négy más megvalósítást felmutatni. Vállalom ezért akár a megkövezést is, hisz felelőtlen vezetőnek tartom azt, aki ebben a rendszerben bármit is biztosra ígér. Néhány évvel ezelőtt például kaptunk egy nagy összegű kormánypénzt fejlesztésekre, és szerencsére nem írtam alá a szerződést a kivitelezővel, mert egy hirtelen kormányváltás miatt, a megkérdezésünk nélkül, az összes pénzt levették az önkormányzat bankszámlájáról. Egyet viszont megígértem a község lakóinak: minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a községet élhetővé és szerethetővé tegyük. A község lakosságának száma növekvőben van, hál’ istennek többen születnek, mint amennyien meghalnak, és sokan költöztek az elmúlt években a községbe. A kilencvenes években 1500 lakosa volt a két településnek, most már 2100-an vagyunk. – Maradt még építésre alkalmas terület? – A völgy miatt kissé szűkösek a határok, de még vannak szabad területek, igaz, városi árban. A természeti adottságoknak köszönhetően rendívül szép helyen fekszik a település. Nem mondhatom, hogy parlagon vannak a mezőgazdasági területek, de a lakosság nagy része másból él, vagy bejár a városba dolgozni, de itt is közel hetven vállalkozás működik, köztük három-négy nagy cég, amely 50-60-70 személynek biztosít munkahelyet. Talán egyetlen település vagyunk a megyében, ahol nincs szociális munkás alkalmazott. – A két nagy beruházás megvalósult, és van még három év az újabb választásokig. Milyen projektek élveznek prioritást? – Úgy látom, ha a híreknek hinni lehet, jó évünk lesz, az ország elég sok pénzt pályázik meg az uniótól. Sok pénz van az országban, csak épp a gazdálkodással van gond. Évek óta – ha nincs is pénz beruházásra – mi készülünk különböző tervekkel, hogy ha bármilyen lehetőség adódik, azonnal lépni tudjunk. Konkrétan négy nagy pályázatot adtunk le a Fejlesztési Minisztériumba: egy szabadtéri, tribünös sportpálya tervét, amely állítólag fel is került a listára, továbbá pályázatot nyújtottam be egy projekten belül három híd építésére, nyolc utcának az aszfaltozására, illetve a Küküllőkeményfalvát Zetelaka határától Oroszheggyel összekötő, közel két kilométeres községi út aszfaltozására. Beszéltem az önkormányzati képviselőkkel, és jó ötletnek tartották, hogy fektessünk nagyobb hangsúlyt telekvásárlásra az önkormányzat részére. Az elmúlt tíz év keserű tapasztalata, hogy nem tudtunk pályázni területek nélkül. Abban az időben a szabályzat tiltotta a területvásárlást, és patthelyzetbe kerültünk. Most engedik, tehát most kell lépnünk, befektetnünk hosszú távon, hisz az utánunk következő generációnak hatalmas segítség lesz, ahová iskolát vagy bármilyen más, a községnek szükséges középületet építhetnek. Szükség is lenne egy új iskolára, az új törvények miatt még két-három osztályterem kellene. Nincs jelenleg olyan szabad területünk, ahová a fiataloknak parkot építhetnénk. – Mennyire fontos a község vezetőinek a faluképvédelem, a hagyományos építkezés megtartása? – Tíz év alatt egy-két esetben festette rózsaszínre valaki a házát, és engem ugyan mint műgyűjtőt, régiséggyűjtőt és a hagyományokat tisztelőt zavar, ha valaki hungarocellel leszigeteli a százéves házát, de ebbe nem szólhatunk bele, ha a tulajdonos a fűtésköltségeket ezzel csökkenteni tudja. Viszont nagyon kirívó esetekben szólunk, és úgy adjuk ki az engedélyeket, hogy beleírjuk, mire kell odafigyelni. A hivatal alkalmazottai és az önkormányzati képviselők is együtt gondolkodnak, politikamentesen dolgozunk egyetlen célért: a község még szebb, még élhetőbb legyen, hogy jól érezze magát mindenki, aki itt lakik, vagy aki csak áthalad.

Nagyálmos Ildikó