Tizenkét év után új polgármestere van Tusnádfürdőnek. Az ország legkisebb városának vezetését a korábban civil aktivistaként is gyakran tevékenykedő Butyka Zsolt vette át. Az új elöljárót többek között terveiről és az üdülőtelep gondjairól kérdeztük.

– Miért tartotta fontosnak, hogy jelöltesse magát az önkormányzati választásokon?

– Azért volt fontos számomra a városvezetői tisztség, mert az elmúlt tíz évben rengeteg rendezvényt szerveztünk Tusnádfürdőn, és évről évre több helyi önkéntes segítette a munkát. Ilyenkor rengeteget beszélgettünk az emberekkel, és azt láttuk, hogy az önkormányzat nem lakosságközeli, nincs valós kapcsolat a tusnádfürdői lakosok és az önkormányzat között. Inkább azt láttuk, hogy vannak tervek, döntések születnek, megvalósítják, viszont nem konzultálnak a lakossággal sem a megvalósítás előtt, sem pedig utána. Ezért úgy döntöttünk közösen a csapattal, hogy fiatalítást, egy új kezdetet szeretnénk Tusnádfürdő életében, úgy, hogy ebbe a folyamatba bevonjuk az időseket is. Célunk, hogy megpróbáljuk élhetőbbé tenni a várost, hogy minden lakos és minden ide látogató turista jól érezhesse magát.

– Többesszámban beszél. Miért? Említett egy csapatot.

– Függetlenként indultam a választásokon, de ezt a függetlenséget nem úgy kell érteni, hogy én egyedül indultam el ezen az úton: zömében fiatal, helyi, hazaköltözött értelmiségiekkel és egyszerű emberekkel tárgyalva úgy éreztük, hogy valamit kell változtassunk. Azok is láthatták az évek során, akik nem vállaltak szerepet, hogy mi tíz éve mindent önkéntesen végzünk, a közösség érdekében, így minden korosztályból csatlakoztak hozzánk, hogy közösen dolgozzunk a városért. Az idősek is jelzik, hogy milyen problémáik vannak, mire van szükségük, és úgy gondolom, hogy találtak bennem egy olyan személyt, aki meghallgatja őket. Azért is indultam függetlenként, mert meggyőződésem, hogy egy ilyen kis közösségben félre kell tenni a pártpolitikai vitákat és nézeteltéréseket, és a tényleges összefogás a járható út. Magánszférából érkezve az önkormányzathoz úgy gondoltam, az lesz az első dolgom, hogy az eddigi munkát, a folyamatban lévő beruházásokat átveszem. Sajnos, nem voltam olyan szerencsés, mint például Csíkszeredában vagy bármelyik más városban, mert nem volt akitől átvegyem a dolgokat. A beiktatás után egy hétre kerültem abba a helyzetbe, amikor szóban néhány dolgot megtudtam. Nálunk nem volt az, hogy átadom a város kulcsát vagy a vezetést, ez elmaradt, amit nem tartok korrekt dolognak. Ezért eddig a létező helyzet felmérésével, a folyamatban lévő munkálatok feltérképezésével teltek a hivatali napjaim. No, de ettől nem vesztettük el a reményt, sőt még nagyobb erőt kaptunk arra, hogy megmutathassuk, mi az, amit másképp kell csinálni.

– Milyen terveik vannak az előttünk álló négy évre?

– Elsősorban az önkormányzaton belül kell a dolgokat egy kicsit pontra tenni, mert nagyon sok a hiányosság, amit pótolni kell. Ezenkívül arra törekszünk, hogy valós lakosságközpontúvá tegyük a várost, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy bármit teszünk, először megkérdezzük az embereket, és hatékonyabban kommunikáljunk a közügyekről. Továbbá befejezzük a folyamatban lévő munkálatokat, projekteket, mert azokat nem lehet félbehagyni. Terveink között szerepel, hogy hatékonyabban kihasználjuk a pályázati lehetőségeket, rendezzük a zöldövezeteket, és mindezt úgy, hogy mindennek az alapja a helyiek elvárásainak feleljen meg.

– Mit tart a város legnagyobb kihívásának?

– A jelenlegi helyzetben a legnagyobb kihívás túlélni ezt a járványhelyzetet. Fürdővárosról beszélünk, nekünk nincs egy iparágunk, csak turizmusból élünk, emiatt nagyon nehéz lesz az elkövetkezendő időszak, mert ha nincs turista, akkor nincs pénz, ez ilyen egyszerű. Egyszóval a túlélés kell legyen most a prioritás. Szeretném, hogy konkrét segítséget is tudjunk nyújtani a helyi turisztikai vállalkozóknak, mint például adócsökkentés vagy hasonló intézkedések, de ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a helyi tanács is tudjon hivatalosan működni és legyen döntésképes. Mindenképp prioritásként kezelem a turisztikai vállalkozásokkal való konzultációt és partnerséget, hogy közösen dolgozzunk ki egy ütemtervet erre az időszakra, ugyanakkor legyünk felkészülve arra a pillanatra is, amikor újból optimálisan működhet a vendéglátás.

– Tusnádfürdőn évek óta gondot okoznak a medvék. Van-e valamilyen új ötletük, tervük a problémamegoldására?

– A medvés dologgal mintegy négy hónapja dolgozunk. Van egy sepsiszentgyörgyi szakértő, aki Kanadától Finnországig is önkénteskedett és aki jártas a medve-kérdésben. Ő az elmúlt időszakban – akárhányszor próbálkozott, hogy elmondja az ötleteit, hogy máshol hogyan működnek a dolgok – nem kapott meghallgatást Tusnádfürdőn. A villanypásztorok felszerelése nem elég. Addig, amíg a hulladékgazdálkodást nem szervezzük át, és amíg nem tanuljuk meg, hogy a medve enni jár be a városba, addig természetes, hogy bejön a medve. Négy hónapja felvettük a kapcsolatot ezzel a fiatalemberrel, most következik az, hogy létrehozzunk egy olyan munkacsoportot, amely javaslatokat fogalmazhat meg a kanadai vagy a finnországi megoldások helyi szintű bevezetésére. Ez egy hosszú folyamat, viszont ha konkrét és előre jól megfontolt dolgokkal próbálkozunk, lehet megoldás. Egy megoldás lenne valós medvebiztos kukák beszerzése is, mert a mostaniak – bár annak mondják – nem medvebiztosak. A lényeg, hogy most elkezdünk egy folyamatot, és reméljük, hogy néhány éven belül eredményes lehet.

– Ezenkívül mi az, ami nehézséget okozhat a lakosságnak?

– Van a vízhálózatos problémánk, ami most már elég sok ideje húzódik. Volt egy pályázat, amelyben a kivitelező – ennyit tudunk eddig – nem nem megfelelő csövezetet használt, nem úgy építették ki a vízhálózatot, hogy kezelhető legyen. Ha egy csőszakadás történik, öt vagy annál is több napig leáll a vízszolgáltatás a városban. Egy olyan szakcéget kell keressünk, aki gyorsan tud reagálni egy-egy ilyen helyzetben. Tehát a vízhálózat és a medveprobléma az elkövetkezendő időszakra feladatnak és kihívásnak bőven elég.

– Tusnádfürdő hírnevét az elmúlt évtizedekben a Tusványos is öregbítette. Ha a járványügyi helyzet engedi, és a jövőben megszervezhetik a szabadegyetemet, akkor mi az, amit a rendezvényhez hozzá tud tenni az önkormányzat?

– A Tusványoshoz mi adjuk a területet, mi adjuk az infrastruktúrát. Az utóbbin rengeteget kell javítsunk. Ami nagyon nagy hiányosság Tusnádfürdőn, hogy a lelkes önkéntes tűzoltócsapatnak nagyon hiányos a felszerelése, majdnem semmink sincs. Van egy létrás autónk, amit úgy kaptunk ajándékba, kb. 40 éves. Télen nem tudunk tűzoltással foglalkozni, mert nincs fűtött garázsunk, egyszerűen még egy raktár sincs, hanem mindent a tűzoltóautóban tartunk. Ez óriási hiányosság, ezt jó lett volna pótolni az elmúlt időszakban, mert egy ekkora szintű eseménynél, mint a Blues Fest, a Tusványos egy komoly tűzoltóság kell, aki mindig jelen van ezeken a rendezvényeken. Van egy lelkes csapat, de sajnos nincs mivel dolgozzanak. Van három sisak vagy öt munkaruha, nyolc tömlő, nagyjából ennyi. Ezzel így nem lehet dolgozni. Visszatérve a kérdéséhez, amit a város hozzá tud tenni a Tusványoshoz, az az, hogy teljes mértékben felkészülten ad helyet a rendezvénynek. Amint említettem, tűzoltókkal, infrastruktúrával, kukákkal, mert például az állomástól a tusnádfürdői kempingig egyetlenegy kuka sincs az út mentén. Ha csak egy papír zsebkendőt akarunk eldobni, akkor addig kell vigyük magunkkal, amíg leérünk a telepig, mert máshol nincs. Röviden, sok olyan elhanyagolt probléma létezik, ami nem kerül a világ pénzébe, és amelyekhez nem kell millió eurós pályázatokat lehívni. Ezenkívül szeretnénk, ha a tusnádfürdői és székelyföldi turisztikai kínálat nagyobb teret kapna ezeken a rendezvényeken.

– Hogyan tekint a jövőbe?

– Optimistán. Jó a csapat, és sikerült elindítani egy olyan konzultációs folyamatot a helyi emberekkel, a képviselő-testülettel, a panziósokkal és az anyaországi partnereinkkel is, ami meghozza a gyümölcsét.