Beszélgetés Dr. Filip Ignác Csabával, a Csíkszeredai Régizene Fesztivál művészeti tanácsosával – Közeleg a Csíkszeredai Régi­zene Fesztivál. Hogyan értékeli az eddigi éveket? – Románia legnagyobb régizene-fesztiválja, de Közép-Európa-szinten is a legszínvonalasabbak közé tartozik. Fontosak voltak a kezdeti évek, amikor magyar értelmiségi-, illetve diáktalálkozóként nagy népszerűségnek örvendett. Ezért tiltották be 1986 és 1990 között. Az újrakezdés és a fesztivál jelen kiadása viszont már a nemzetköziségről szól, európai szinthez való igazodást jelent. – Mi az idei fesztivál főtémája? – Amint a fesztivál mottója is jelzi – La Bella Musica Italiana – a főtéma az olasz zene, amely mindig is meghatározó volt az európai kultúrában. Volt, amikor újító szerep jutott neki, vagy a meglévő stílust fejlesztette tovább egyedi módon. – És hogyan értelmezzük ezt? Mitől ölt egy felhangzó dallam vagy zenemű olasz jelleget? – Néhány jellemző vonása talán közelebb visz az olaszos jelleg megértéséhez: a könnyed, temperamentumos, közvetlen, gyönyörű dallamok világa ez. – A koncertek mellett még milyen eseményeket kínál a fesztivál? – Majdnem minden meghívottunk műsora az olasz középkori, reneszánsz és barokk zene köré épül. Hat országból érkeznek meghívottak, három együttes Olaszországból. Átlagosan napi három-négy koncertet tartalmaz a program, minden napot egy meghitt hangulatú benti koncert zár majd, amelyeket a Mikó-vár Bástya-termében tartunk. Idén is egyik csúcspontja a fesztiválnak a Barokk Fesztiválzenekar, amely meghívott zenészekből verbuválódott alkalmi zenekar. Kiemelném továbbá, hogy a záróhangversenyen hallható Lacertae együttes olasz kora barokk műsorában egy nagyon különleges hangszer szólal meg, a szerpent, amely ritkaságánál fogva, talán egész Romániában nem szólalt meg korábban! A luxemburgi Arte Mandoline hangversenye a barokk kori pengetős hangszereket vonultatja fel. Megemlíteném továbbá Tóth Mónika és Giangiacomo Pinardi, a világhírű Il Giardanino Armonico együttes két tagjának hangversenyét, illetve a németországi Santeney együttest. Persze nem hagytuk ki idén sem a magyarországi és a hazai együtteseket sem. A koncerteken kívül részt lehet venni három tudományos előadáson az olasz zenéről, kerekasztal-beszélgetésen a 35 éves múltról, lesz diák-tanár örömzenélés a Petőfi Kávéházban a Nyári Egyetem keretében, utcazenélések, lantkönyv-bemutató, a gyermeknap keretében fegyvermustra, bábjáték, majd pedig zárásként táncház és egy közös zenélés több együttessel. Cs. Szabó András