Nemrég a Hargita Megyei Kulturális Központ közétette a Hargitai Megyenapok teljes programkínálatát, amely már méretét tekintve – 76 oldalas – is rendkívülinek mondható. A rendezvénysorozatot idén különlegessé teszi Ferenc pápa látogatása is. A kulturális központ vezetőjét, Ferencz Angélát ennek kapcsán kérdeztük a rendezvénysorozatról és a kulturális élet szervezésének aktuális kihívásairól. – Elkészült és a világhálón elérhető a Hargitai Megyenapok rendezvénysorozatának teljes programkínálata. Miben rejlik az idei kulturális és társadalmi eseménysorozat újdonsága? – Hagyományosan a pünkösd előtti héten zajlanak a megyenapok, mi a pünkösdi búcsúhoz szoktuk igazítani rendezvényünket, hogy az idelátogatóknak színes programot kínáljunk. Idén Ferenc pápa látogatása kölcsönöz a rendezvényüknek olyan különlegességet, hogy teljesen újragondoltuk a hagyományos eseménysorozatot, amelyet már 15. alkalommal szervezünk meg. Méltán irányul tehát a térségünkre az országos és nemzetközi közvélemény figyelme, ezért másképp kell megmutassuk a kulturális értékeinket. Mindezt úgy, hogy a Ferenc pápa látogatása és a pünkösdi búcsú közötti időszak a kellő mértékben legyen kitöltve – a két nagyszabású esemény hangulatához is illő – tartalommal. – Hogyan készítették elő a rendezvénysorozatot? – Odafigyeltünk arra, hogy mindez három nyelven legyen elérhető a nagyközönség számára, hiszen fontos, hogy a megye turisztikai vonzerejét is egyértelműen megjelenítsük a számukra. A szervezésbe bevontuk a megyei önkormányzat és a térség kulturális intézményeit, civil szervezeteket, vallásos közösségeket, így olyan színes és gazdag programkínálatot tudtunk összeállítani, amely bemutatja helyi értékeinket. Nagy segítség, hogy Magyarország kormánya jelentős mértékben támogatja a „két búcsú” közti időszakban zajló programokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hagyományok Háza támogatásának köszönhetően a magyarországi kulturális élet ismert személyiségei előadások tömkelegével gazdagítják a Hargitai Megyenapokat. Hetvenhat oldalas műsorfüzet készült el, amelyet lefordítottunk román és angol nyelvre is. Ezek elkészültek és elérhetők a nagyközönség számára. – Tekintettel a megyenapok soronkívüliségére, amelyet Ferenc pápa látogatása miatt nyugodtan nevezhetünk történelminek is, milyen nagyobb új rendezvényekre kerül sor, amelyek nem voltak korábban? – A meglévő rendezvények bővültek elsősorban, korábban is része volt a megyenapoknak a Tájházak napja, amely idén már a Tájházak hete címet viseli, hiszen hosszabb ideig tartanak nyitva a tájházaink és gazdagabb programkínálattal várják a látogatókat. Elmondhatjuk, szinte valamennyi rendelkezésünkre álló helyszín tele van kulturális programokkal. Köztük több olyan akad, amelyre korábban nem volt példa, vagy a közönség jóval nagyobb rétegét szólítja meg, mint eddig. A Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség szervezésében a hagyományos termékek pünkösdi vására is jóval hosszabb ideig tart. Új helyszínnel bővül a rendezvénysorozat, idén szabadtéri színpadon is lesznek előadások. Sok túrát, barangolást ajánlunk az ideérkezőknek, mindenkit arra biztatunk, fedezzék fel szépségeinket. – Egy ilyen nagyszabású rendezvénysorozat megszervezése nyilván nemcsak időt vesz igénybe, hanem anyagiakra is szükség van. A magyarországi támogatások mellett milyen más forrásokat tudtak bevonni? – Évek óta úgy szervezzük a rendezvénysorozatot, hogy a költségek egy részét a Hargita megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó intézmények – mintha egy kalákához csatlakoznának – vállalják magukra. Továbbá egyre több civil és már szakmai szervezet kapcsolódik be, mintegy felismerve a rendezvény marketingszerepét. Bevallottan térségi identitást erősítő rendezvénysorozatról van szó, igyekszünk úgy tenni kulturálisan vonzóvá a régiót, hogy az gazdasági hasznot is hajtson azáltal, hogy az ide érkező látogatók itt költik el a pénzüket, majd vissza is térjenek, esetleg vállalkozást indítsanak, befektessenek. Eközben persze a helyi közösséget is erősíteni kívánja a rendezvény, hogy az emberek érezzék: itt jó lakni, élhető környezetben, erős közösségben élnek. – Egy pillanatra eltekintve a megyenapoktól, általában véve milyen más források állnak a kulturális rendezvényeket szervezők rendelkezésére? – Erre a kérdésre két különböző megközelítésben tudok válaszolni. Egyrészt a társadalomkutatók, akik a Hargita megye vagy éppen a Székelyföld kulturális adottságaival foglalkoznak, többnyire arra a következtetésre jutottak, hogy ebben a tekintetben nagyon gazdag a térségünk. Szaknyelven ezt úgy szokták mondani, hogy „endogén forráskapacitással”, azaz gazdag belső tartalékokkal rendelkezik a vidék. Másrészt ahhoz, hogy ezt elérhetővé, nyilvánvalóvá lehessen tenni a kommunikációs térben és érvényesíteni tudjuk a gazdasági vagy közösségépítő szempontból a benne rejlő lehetőségeket, nagyon fontosak a kívülről hozott források. Nem csupán azért, mert ezek anyagi támogatást jelentenek, hanem azért is, mert ez minket egy tanulási folyamat elé állít. Fel kell tudnunk ismerni, hogy valójában mire van szükségünk, fel kell mérjük a helyzetünket, ha eddig nem tettük meg. Képesek kell legyünk célokat tűzni ki magunk elé. Ezenkívül gyakorolnunk kell az együttműködést partnereinkkel. A hosszú távú fejlődés szempontjából pedig mentalitásváltásra van szükségünk, ezt tartom fontosnak mindabból, amit az Európai Unió nyújtotta lehetőségek jelentenek számunkra. – Tetten érhető a kulturális élet szereplői számára az uniós források felhasználásából származó fejlődés? – A legsikeresebben a vidéki települések kistérségi társulásai tudtak élni a lehetőséggel. Náluk fogalmazódnak meg azok a gondolatok, hogy mire is van igazából szüksége egy alulról építkező közösségnek. Jómagam is vettem részt olyan tanácskozáson, amelyen azon gondolkodtunk, hogy melyek azok az igények, amelyek alapján a kiírásokat meg lehet fogalmazni. Ennek köszönhetően például a LEADER-csoportok tudtak gyarapodni kulturális és közösségépítés tekintetében is az uniós forrásoknak köszönhetően. A vidék fejlesztésére és a közösségek megerősítésére fordított erőfeszítések mind értékelhetők kulturális támogatásnak. Ebben az értelemben kultúra a mi mindennapi világunk, amely körülvesz minket, amelyet mi töltünk meg értelemmel és jelentéssel. Tapasztalatom szerint a meglévő EU-s pályázatokban partnerként veszünk részt. A Hargita megyei önkormányzat látványos pályázatokat tudott az elmúlt időszakban megnyeri, például a Mária út építésére, valamint képzőművészeti, avagy digitalizációra és más turisztikai fejlesztésekre irányuló projektek. A Hargita Megyei Kulturális Központ a Norvég Alap roma közösségeket felzárkóztató programjától nyert el támogatást. Nagyon szerettük, fotótáborok zajlottak, fotókiállításokat szerveztünk, ráadásul nagyon jó dokumentumfilmek születtek, amelyek célja nyilván a társadalom érzékenyítése volt. Azt gondolom, el is értük azt a célt, a melyet kitűztünk. Ugyanakkor rendkívül sok adminisztrációval járt, erőn felül kellett teljesítenünk, tartalmi és pénzügyi jelentések tömkelegét gyártottuk. – A Hargitai Megyenapokra minden eddiginél nagyobb figyelem irányul a pápalátogatás miatt, milyen hozadéka lehet ennek hosszú távon? – A mai mediatizált világban, ha az emberek nem tudnak valamiről, akkor arról azt mondják, nem is létezik. Ebből a szempontból rendezvényeink is tulajdonképpen hírnévkeltő eszközök. Aki ide jön, akár először, akár visszatérő vendégként, az ide visszavágyik. Közösségi élményben lehet részük, és ezenkívül a megyének nagy erőssége a természet, amelyre jobban kellene vigyázzunk. Ha egy térségről olyan hírek kelnek szárnyra, hogy itt jó dolgok történnek, akkor ezek a hangulatok, érzések befektetőket is vonzhatnak. A jóllét, az élet minősége egyre fontosabbá válik a 21. századi embernek, ott, ahol van természeti környezet, csend, emberi lépték, ahol van közösség, ott jó élni. Ez az az üzenet, amelyet meg kell tudnunk fogalmazni. Kiss Előd-Gergely