Azt már a múlt hónap közepe táján sejteni lehetett, hogy március 31-re nem sikerül majd befejezni a közszférai egységes bérezési törvény tervezetét. Ezt a feltételezést megerősítette Sorin Grindeanu kormányfő ama március 18-i nyilatkozata, miszerint ő személy szerint sohasem mondta, hogy azt március 31-ig finalizálni fogják. (Amúgy e jogszabálytervezet kapcsán kialakult zűrzavarról legutóbb lapunk március 27-i számában már beszámoltunk.) Az elmúlt héten újabb olyan fejlemények következtek be, amelyekből az következtethető ki, hogy a törvény elfogadásához vezető út jobbára még mindig kikövezetlen. Sokat ígérő megnyilatkozásokban januártól errefelé nem volt hiány, mármint a szóban forgó törvénytervezet finalizálásának a vonatkozásában. A munkaügyi tárca vezetője, Olguța Vasilescu a kormánypárt mindenkori „ígéretes” politikusa nemigen szerénykedett: ígért jelentős béremelést, akár 3500 eurós havi jövedelmet egyes szakorvosi kategóriáknak, esetenként a bérek megduplázását stb. stb. Mi több, olyan elképzelésekkel is kirukkolt, miszerint a közszférában másabb, egy magasabb szintű minimálbért vezetnének be, mint a többi szegmensekben, és arról is beszámolt, hogy a törvénytervezet finalizálásában igénybe vették olyan szakemberek közreműködését is, akik részt vettek annak az egységes bérezési törvénynek a kidolgozásában, amely több mint 40 évvel ezelőtt (!) volt hatályos (vélhetően az 1974/57-es törvényre utalt). Erőlködés, szorgoskodás ide vagy oda, a törvénytervezetre egyelőre nem sikerült pontot tenni, s szerény meglátásunk szerint legjobb esetben is a kormány amolyan húsvéti ajándéka lehet majd. Egyébként a múlt héten Adrian Marius Dobre, a munkaügyi minisztérium államtitkára olyasmiket állított, miszerint úgymond elakadtak a helyi közigazgatási szegmens bérezésének ügyénél. Szerinte mintegy 350 000 személyt foglalkoztat a helyi közigazgatás, s azok esetében nem sikerült megegyezésre jutni. A múlt szerdán, azaz március 29-én a Háromoldalú Országos Tanács (CNT) ülésére került sor, amelyen részt vett Sorin Grindeanu kormányfő is. A találkozót követően többek között azt nyilatkozta, hogy a megbeszélések tárgyát képező jogszabály-tervezetek, köztük az egységes bérezési törvény tervezete kapcsán tovább kell folytatni az egyeztetéseket, s a társadalmi partnereknek, azaz a patronátusoknak és a szakszervezeteknek fontos szerepük lehet azok finalizálásában. A szakszervezetek képviselői továbbra is azt hangoztatták, hogy a különböző aránytalanságok és kiszögellések felszámolása megköveteli a törvénytervezet egyes vetületeinek az alaposabb elemzését, valamint olyan elvek érvényre juttatását, amelyek a majdani törvény „életképességét” hosszú távon is biztosíthatják. Ugyancsak az elmúlt héten felszínre került az is, hogy gondok támadhatnak az egészségügyi szektorban a bérezés egyes vetületei tekintetében. Ennek okán a kormány lépésre kényszerült: a múlt csütörtöki kormányülésen elfogadtak egy sürgősségi kormányrendeletet, amely értelmében a közpénzekből fizetett egészségügyi személyzet bérezési jogosultságai 2017. március 1-jét követően is ugyanazon a szinten maradnak, mint amely kifizetésre került a megelőző hónapban, azaz februárban. (Már amennyiben az érintett személyek ugyanazon feltételek közepette és ugyanazon a munkahelyen fejtik ki a tevékenységüket.) A szóban forgó kormányrendelet elfogadása egyébként lapzártáig nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Pontatlan megfogalmazás Egy elemzéssel rukkolt elő a romániai bérek alakulása tekintetében Ionuț Dumitru, a költségvetési tanács elnöke is. Azt az elmúlt héten hozták nyilvánosságra, s abban többek között arra is utalás van, hogy azt a saját nevében és nem a tanácselnöki minőségében hozta nyilvánosságra a szerző. Egyébként nincs szó egy tulajdonképpeni tanulmányról, hanem különböző összehasonlító jellegű táblázatok összeállításáról. A táblázatokat áttekintve sok mindent megtudhatunk a hazai bérek alakulása tekintetében, és bizonyos következtetéseket is levonhatunk. Azonban visszafogottságra és árnyaltabb megközelítésre van szükség, mert az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt adatok a kellő odafigyelés hiányában akár megtévesztőek is lehetnek. A tanügy és az egészségügy esetében például a statisztikai intézet módszertanában utalás van arra, hogy a számadatok nem a közszférai szegmensre vonatkoznak, hanem a teljes szektorra, azaz állami és privát együttese. Óvatosan kell kezelni a költségvetési szektorra vonatkozó információkat is, mert ez esetben a CAEN-kódokat tartották szem előtt, ennek okán pedig az nem ölelhette fel a honvédelmet és az ahhoz hasonló intézményrendszert. Tehát a közszférai szektorok esetében a bérszintek nem csupán a költségvetési intézményrendszerben foglalkoztatottakat „érintik”. Amúgy az elemzésből az derül ki, hogy a központi közigazgatási rendszerben a múlt esztendő végén az átlagbér szintje 56%-kal volt nagyobb, mint az országos átlagbér. Ez a bérkülönbözet Közép- és Kelet-Európa többi államában átlagosan 15% volt. Idetartozik az is, hogy 2015 végén országunk esetében még a szóban forgó különbözeti arány 36% volt. Nos, a tavalyi növekedés e tekintetben uniós viszonylatban is első helyre emelte Romániát. Ennek kapcsán egy pontatlan megfogalmazás is belekerült egyes sajtóorgánumok által közölt szövegbe, nevezetesen az, hogy a közép-kelet-európai zónában Romániában a legnagyobbak a köztisztviselők bérei. Ez így nem igaz. A már említett módszertani pontosításokat szem előtt tartva, óvatosan kell kezelni azt az arányszámot is, miszerint a költségvetési szektorbeliek átlagosan 12%-kal többet keresnek, mint a privát szektorban foglalkoztatott alkalmazottak. Amúgy a statisztikai adatok szerint 2016 decemberében az országos átlagos nettó bér 2354 lej volt, ugyanakkor együttvéve a közigazgatási és a védelmi rendszert, valamint az állami szociális gondozási rendszert annak szintje 3201 lej volt. A tanügyi személyzet esetében az átlagbér Ionuț Dumitru számításai szerint 3%-kal haladta meg az országos átlagbért, míg 2010 végén annál 10%-kal kisebb volt. Az egészségügyben az átlagbér 12%-kal volt nagyobb, mint az országos átlagbér, míg 2015 végén annál 11%-kal volt kisebb. Hecser Zoltán