A karácsonyt követő napokban, azokban a helyi közösségekben, ahol él még a betlehemezés szokása, házról házra viszik Krisztus születéstörténetének előadását. Csíktaplocán hat évvel ezelőtt Antal Imre tanár kezdeményezésére tanulták újra a helyi népszokást. Azóta a Kárpát-medence több városában is találkoztak az előadással, de ami ennél is fontosabb: érezhető az előadás közösségformáló hatása. A kezdeményezésről Daczó Dénes számol be. [caption id="attachment_19757" align="aligncenter" width="620"] Antal Imre és betlehemes csapata Ádám Gyula felvétele[/caption] A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébánia könyvtárában talált rá Antal Imre tanár arra a könyvre, amelyben feljegyezték a csíktaplocai betlehemes szövegét. Csobotfalván ekkor Antal Imre már betanította a saját betlehemes összeállítását, de úgy gondolta, ha megmaradt a csíktaplocai előadás szövege, azt a taplocai közösségnek is újra kell tanítani. Az első próbálkozásokra nem sikerült annyi felnőttet találni, akik vállalták volna a szerepek megtanulását. A Nagy Imre Általános Iskolában a taplocai diákok közül kerültek ki a szereplők, azon tanulók közül, akiket Antal Imre tanított. Közösen készítették el a jelmezeket, majd egy kis biztatással összeállít a darab – emlékezett vissza a tanár. Miközben a diákokkal készültek az előadásra, kapcsolatba bekerültek a Kárpát-medencei diák betlehemes találkozóval. Kecskemétre utaztak, ahol bemutatták az előadást. Az első előadásoktól ma már hat élv telt el, így sokat csiszolódott a betlehemes. Antal Imre fontosnak tartotta megjegyezni: szimbolika és mozgás szempontjából rendbe kellett kerüljenek a dolgok. Mindennek megvan a szerepe, misztikája a játékban, éppen ezért fontosak a maszkok, a kellékek, a régen kialakult szerepek. Az előadás betanítója úgy véli, még akkor sem szabad kihagyni semmit az előadásból, ha esetleg ma nem érti, nem tudja értelmezni az ember. Az is lehet, húsz vagy akár ötven év múltan megértik azok üzenetét – fogalmazott Antal Imre. A csobotfalviaknak először 1997-ben tanította be a betlehemes játékot, amivel akkor végigmentek a falun. Később az egyik helybéli, Orbán Árpi bácsi megszólította a tanárt, hogy miért kellett „ezt a csúfságot végighurcolni a falun”. Antal Imre akkor azt válaszolta az idősebb embernek, azért, hogy mondjanak jobbat. Aztán néhány héttel később Árpi bácsi elmondta az eleitől a végéig a csobotfalvi betlehemest. Szívesen fogadják Antal Imre úgy véli, a betlehemest nem színpadra találták ki, hanem azt családi házban kell előadni. Így természetes, hogy a betlehemmel a családi házakat szokták felkeresni. A családok általában szívesen fogadják az előadókat. Ma még Facebookon is szokták jelezni a fiatalabbaknak, hol látnák szívesen a betlehemeseket. – Nagyon jó közösségformáló ereje van az előadásnak. Ma, amikor már szinte mindenütt bezárják a kapukat. Ha nincs egy-két falutalálkozó, betlehemes találkozó, akkor az emberek nem tudják megbeszélni a dolgaikat, nem tudnak közösség lenni – vélekedett Antal Imre. Moldvába is járnak Az idén kilencedik alkalommal felkeresték fel Pusztinát és Rekecsint is a betlehemmel. Évekkel ezelőtt a pusztinaiak merték fogadni. A pünkösdi búcsúk alkalmával a moldvai csángókat a csobotfalviak szokták fogadni, így természetes volt, hogy ők is felkeresik otthonaikban a pünkösdi vendégeiket. A több napig tartó moldvai betlehemezés alkalmával a családi házak mellett a helyi Magyar Házban táncházakat is tartanak – mesélte Antal Imre.