szórványos felhőzet
erős felhőzet
Közös székelyföldi stratégiát szorgalmaznak
A székelyföldi megyék és városok önkormányzatainak összefogását, hosszabb távon pedig közös stratégia kidolgozását szorgalmazzák azok a polgármesterek és megyei tanácselnökök, akik tegnap kerekasztal-beszélgetésen fejtették ki véleményüket az őszi parlamenti választásokról, illetve az eredményesebb székely együttműködés lehetőségeiről.
[caption id="attachment_32865" align="aligncenter" width="1000"]
Székelyföldi közigazgatási vezetők egy asztalnál. Közös cél[/caption]
A 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tegnapi panelbeszélgetésén Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szentegyháza és Sepsiszentgyörgy polgármestere, Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármesterjelölt, valamint Zakariás Zoltán EMNP-alelnök vett részt. Az őszi parlamenti választások mellett a közös székelyföldi stratégiai lehetőség képezte a beszélgetés két fő témáját.
Az önkormányzati vezetők mindegyike hangsúlyozta, hogy csakis politikai színezettől függetlenül, összefogással érdemes nekivágni a parlamenti választásoknak. RMDSZ-es felszólalóktól elhangzott, hogy nem látják helyesnek, amennyiben az EMNP is indít jelölteket, ennél hangsúlyosabbak voltak viszont a magyar pártok összefogását sürgető nyilatkozatok.
– Jobb törvényeket akarunk, mert ha nem annak hiszünk, aki holnap ellenőriz, akkor bajba jutunk – mondta Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: tenni akaró polgármestercsapat állt össze a megyében, akik a pártpolitikai eltéréseket is félre tudják tenni.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely újonnan megválasztott polgármestere a magyar pártok közti partnerség szükségességére hívta fel a figyelmet, Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi városvezető pedig abban látja a magyarság összefogásának legsürgetőbb okát, hogy az RMDSZ a parlamenti küszöb környékén mozog. Megjegyezte: nem elég pusztán bekerülni a döntéshozó testületekbe, hanem megfelelő személyeket kell bejuttatnunk oda.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád kiemelte: a polgármesternek nemcsak városgazdaként, hanem közösségi vezetőként is helyt kell állnia.
– Három kulcsszó kell meghatározza a jövőt: bizalom, szolidaritás és eredményesség. Ha van bizalom és szolidaritás, lesz eredményesség is – fogalmazott. Mint mondta, olyan képviseletre van szükség, amelyik képes megakadályozni vagy pedig jó irányba terelni a regionalizációs terveket.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke önkritikus kijelentéssel kezdett:
– A választói hangulatért önkormányzati vezetőkként mi magunk vagyunk a felelősek. A településfejlesztés és a közösségszervezés mentén kell megválasztanunk a vezetőinket, és akik e kettőnek megfelelnek, pártszínezettől függetlenül ki kell állnunk mellette – közölte, majd háromszéki jó példákkal támasztotta alá az elmondottakat.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda esküt még nem tett, „szinte-polgármestere” az utóbbi években történt kevés törvénymódosításra és az erőteljes centralizációra reflektált, amely ellehetetleníti az önkormányzati szerep hatékony betöltését.
– Nem kérdés: lesz magyarul beszélő képviselő a parlamentben. Az viszont kérdés, hogy mikor lesz a magyar arculatot képviselő választottunk a parlamentben. Súlypontáthelyezésre van szükség, a csendes hallgatást kemény arcvonalnak kell váltania – nyilatkozta.
Felmerült az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalása is, amelynek esetén Ráduly kilép a Szövetségből – közölte. Más vezetők az esetleges kormányalakítás mellett foglaltak állást, de egyetértettek abban, hogy csakis szilárd követelményekkel lehet értelme a koalíciónak.
Soós Zoltán – aki vallja, hogy Marosvásárhely polgármesteri székét elcsalták előle – tartalmasabb bukaresti magyar politizálásban reménykedik, és hangsúlyozta: az önkormányzati választások alkalmával létrejött példa értékű marosvásárhelyi összefogás pszichikai hatása az volt, hogy látták, nyerhet a magyarság. A város- és megyevezetők mindegyike szerint létrehozható a közös székelyföldi stratégia, bár ennek élettel való feltöltéséhez még közeledniük kell az álláspontoknak. Hangoztatták: tisztában kell lennünk a saját képességeinkkel, el kell érni, hogy ezeket a képességeket hagyják kibontakozni, és több tapasztalatcsere történjék a települések között.
Konkrét lépésként Gálfi Árpád kezdeményezte, hogy első körben a Hargita megyei városok polgármesterei, második körben pedig a Székelyföld magyar többségű városainak polgármesterei tanácskozzanak a közös stratégia létrehozásáról.
Kovács Hont Imre
Székelyföldi közigazgatási vezetők egy asztalnál. Közös cél[/caption]
A 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor tegnapi panelbeszélgetésén Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szentegyháza és Sepsiszentgyörgy polgármestere, Hargita és Kovászna megye tanácsának elnöke, Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármesterjelölt, valamint Zakariás Zoltán EMNP-alelnök vett részt. Az őszi parlamenti választások mellett a közös székelyföldi stratégiai lehetőség képezte a beszélgetés két fő témáját.
Az önkormányzati vezetők mindegyike hangsúlyozta, hogy csakis politikai színezettől függetlenül, összefogással érdemes nekivágni a parlamenti választásoknak. RMDSZ-es felszólalóktól elhangzott, hogy nem látják helyesnek, amennyiben az EMNP is indít jelölteket, ennél hangsúlyosabbak voltak viszont a magyar pártok összefogását sürgető nyilatkozatok.
– Jobb törvényeket akarunk, mert ha nem annak hiszünk, aki holnap ellenőriz, akkor bajba jutunk – mondta Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette: tenni akaró polgármestercsapat állt össze a megyében, akik a pártpolitikai eltéréseket is félre tudják tenni.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely újonnan megválasztott polgármestere a magyar pártok közti partnerség szükségességére hívta fel a figyelmet, Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi városvezető pedig abban látja a magyarság összefogásának legsürgetőbb okát, hogy az RMDSZ a parlamenti küszöb környékén mozog. Megjegyezte: nem elég pusztán bekerülni a döntéshozó testületekbe, hanem megfelelő személyeket kell bejuttatnunk oda.
Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád kiemelte: a polgármesternek nemcsak városgazdaként, hanem közösségi vezetőként is helyt kell állnia.
– Három kulcsszó kell meghatározza a jövőt: bizalom, szolidaritás és eredményesség. Ha van bizalom és szolidaritás, lesz eredményesség is – fogalmazott. Mint mondta, olyan képviseletre van szükség, amelyik képes megakadályozni vagy pedig jó irányba terelni a regionalizációs terveket.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke önkritikus kijelentéssel kezdett:
– A választói hangulatért önkormányzati vezetőkként mi magunk vagyunk a felelősek. A településfejlesztés és a közösségszervezés mentén kell megválasztanunk a vezetőinket, és akik e kettőnek megfelelnek, pártszínezettől függetlenül ki kell állnunk mellette – közölte, majd háromszéki jó példákkal támasztotta alá az elmondottakat.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda esküt még nem tett, „szinte-polgármestere” az utóbbi években történt kevés törvénymódosításra és az erőteljes centralizációra reflektált, amely ellehetetleníti az önkormányzati szerep hatékony betöltését.
– Nem kérdés: lesz magyarul beszélő képviselő a parlamentben. Az viszont kérdés, hogy mikor lesz a magyar arculatot képviselő választottunk a parlamentben. Súlypontáthelyezésre van szükség, a csendes hallgatást kemény arcvonalnak kell váltania – nyilatkozta.
Felmerült az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalása is, amelynek esetén Ráduly kilép a Szövetségből – közölte. Más vezetők az esetleges kormányalakítás mellett foglaltak állást, de egyetértettek abban, hogy csakis szilárd követelményekkel lehet értelme a koalíciónak.
Soós Zoltán – aki vallja, hogy Marosvásárhely polgármesteri székét elcsalták előle – tartalmasabb bukaresti magyar politizálásban reménykedik, és hangsúlyozta: az önkormányzati választások alkalmával létrejött példa értékű marosvásárhelyi összefogás pszichikai hatása az volt, hogy látták, nyerhet a magyarság. A város- és megyevezetők mindegyike szerint létrehozható a közös székelyföldi stratégia, bár ennek élettel való feltöltéséhez még közeledniük kell az álláspontoknak. Hangoztatták: tisztában kell lennünk a saját képességeinkkel, el kell érni, hogy ezeket a képességeket hagyják kibontakozni, és több tapasztalatcsere történjék a települések között.
Konkrét lépésként Gálfi Árpád kezdeményezte, hogy első körben a Hargita megyei városok polgármesterei, második körben pedig a Székelyföld magyar többségű városainak polgármesterei tanácskozzanak a közös stratégia létrehozásáról.
Kovács Hont Imre
_cm.JPG)
